Aki most nem lép, lemarad – már javában zajlik a gyártás digitalizációja

Egyre több ipari vállalat használ olyan digitális megoldásokat, mint a big data elemzőszoftverek, a valós idejű tervezés, a digitális összekapcsoltság, az autonóm rendszerek vagy a digitális ikertestvérek. Ezek a technológiák jelentős beruházást igényelnek, a velük elérhető termelékenység-növekedésből fakadóan azonban hosszú távon kifizetődő az alkalmazásuk.

A PWC tanácsadó vállalat kutatásában részt vevő cégek 41 százalékának éves árbevétele kevesebb, mint 500 millió euró, 39 százalékának 500 millió és 3 milliárd euró közé esik, míg ötödének meghaladja a 3 milliárd eurót.

Nélküle szinte már senki sem csinálja

A cégek óriási hányada, 91 százaléka használ digitális technológiákat. 41 százalékuk a termelés más alrendszereitől elkülönítve, további 44 százalékuk azokkal részben összekapcsolva alkalmazza a digitális megoldásokat, míg 6 százalékuk úgy válaszolt, hogy a gyártást már teljes mértékben digitalizálta. A számokból kitűnik, hogy a termelés digitalizálása mostanra a prioritások között szerepel a vállalatok többségénél, és azok, akiknél a folyamat még nem vette kezdetét, egyre nagyobb lemaradásba kerülnek.

A következő öt év digitalizációs befektetéseinek 77 százaléka Németországba és Nyugat-Európába fog irányulni a tervek szerint. A beruházást tervezők háromnegyede említi az indokok között a termékek vásárlói igényekhez való jobb igazíthatóságát, míg 98 százalékuk a termelékenység növelését. A digitalizációs célú beruházások megtérülése persze lassú folyamat. A résztvevők körülbelül fele a befektetése megtérülését öt éven belül várja, ám másik felük ezt már ennél rövidebb idő alatt szeretné elérni.

Az új technológiák használata megköveteli a megfelelő tudást is, ezért elengedhetetlen a munkaerő továbbképzése, valamint a megfelelő képességekkel rendelkező új dolgozók felvétele. A PWC továbbá arra is felhívja a figyelmet, hogy a vállalat döntéshozóinak a digitalizációban is iránymutató, vezető szerepet kell betöltenie.

Élvonalban a Bosch és a Continental

Az elemzés esettanulmány jellegűen a digitális megoldások gyakorlati alkalmazására is hoz példákat. A Bosch Rexroth hétszáz embert foglalkoztató hamburgi gyára az Ipar 4.0 megoldásoknak nem csupán használója, hanem feltalálója is. Az üzemben ipari vezérlő rendszereket és hidraulika részegységeket készítenek. A létesítmény egyike a Bosch azon egységeinek, ahol kísérleti programokat folytatnak, hogy aztán az eredmények alapján olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amik más üzemekben is alkalmazásra kerülhetnek majd. A hamburgi gyárban használt technológiák között szerepel többek között a Bosch digitális termelésvezérlési rendszere, az active cockpit, illetve automata termék- és dolgozó-felismerés is. A fejlesztések célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben az egyedi igényekre szabott, kis szériában készülő termékek ára megfizethetővé váljon.

A Continental Automotive ugyancsak az Ipar 4.0 élvonalában van. Saját gyártási rendszere, az SMD (surface mounted device – felületre szerelt eszköz) Line amellett, hogy csökkenti a hibás termékek számát és a költségeket, még nagyfokú automatizáltsággal is rendelkezik. Nyomon követi az anyagszükségletet, az utánpótlásról pedig mobil robotok segítségével beavatkozás nélkül, saját maga gondoskodik. A gyártást adatelemző programok vizsgálják, lehetővé téve egyes hibák önálló észlelését, majd azok önálló kijavítását vagy az emberi beavatkozás kérését. A rendszer működését felügyelő dolgozók sokkal inkább tekinthetőek „hatékonyság-javítási” menedzsereknek, mint hétköznapi gyártósori dolgozóknak.