A régióban Szlovákiát viselheti meg leginkább a járvány

Európa feltörekvő gazdasága megtorpanhat a koronavírus elterjedése miatt. A piac szereplői most azt vizsgálják, hogy a betegségnek milyen hatásai lehetnek a régió gazdaságaira nézve, illetve felmérik a bankrendszerre gyakorolt lehetséges hatásokat.

Túlságosan nyitott gazdaságok

Az elemzők szerint a legnagyobb problémát a túlzott integráció jelenti – a régió országainak nyitott gazdaságai mára már túlzott mértékben bekapcsolódtak mind az európai, mind a globális kereskedelembe és az ellátási láncokba.

Ez a jelenség elsősorban a közép-európai gyártási központokat érinti. A Capital Economics közgazdásza, Liam Peach szerint Magyarországon, a Csehországban és Szlovákiában az export a GDP több mint 80 százalékát teszi ki. A visszaeső fogyasztói igények így különösen befolyásolják az euróövezet gazdaságának alakulását.

Közép-Európa számára a legnagyobb gondot a Németországgal fenntartott kereskedelmi kapcsolatok jelentik – mivel a Németországgal folyó kereskedelmi forgalom az országok GDP-jének 25-50 százalékát teszi ki, bármilyen lassulás komoly fennakadásokat okozhat.

A délkelet-európai kapcsolatok tekintetében a betegségnek leginkább kitett helyzetben Szlovénia és Albánia vannak. Mindkét ország jelentős kereskedelmi forgalmat bonyolít Olaszországgal – a GDP mintegy 20 százaléka a koronavírus európai gócpontjának számító dél-európai országgal zajló kereskedelemből származik, melynek felét az export teszi ki.

Emellett Horvátország, Szerbia és Bosznia is jelentős mértékben érintettek – az országok GDP-jének 10 százaléka származik az Olaszországgal folytatott kereskedelemből.

Mi történik, ha összeomlanak az ellátási láncok?

Az elemzők az ellátási láncok lehetséges összeomlására is kitértek. A térség leginkább veszélyeztetett országa Szlovákia – az exportra kivetett 45 százalékos hozzáadott érték miatt.

A közép és kelet-európai beszállítói láncokban Németország mellett Kína játszik jelentős szerepet. Olaszország Szlovénia szempontjából releváns, míg Szlovákiának Dél-Korea a meghatározó kereskedelmi partnere.

A járvány negatív hatásai közé tartozik továbbá az idegenforgalom visszaesése – Albániában és Horvátországban a GDP 15-20 százalékát teszi ki a turizmus, de Magyarország, Szlovénia, Bulgária és Bosznia is érintettek.

Erős makrogazdasági alapok

Európa eddig egyre növekvő gazdaságának erős makrogazdasági alapjai vannak, amelyek kiegyensúlyozhatják a korábban felsorolt kockázatokat.

Az erős gazdasági növekedés, a csökkenő hitelfelvételi költségek és a megfelelő költségvetési gazdálkodás következtében a régió országainak államadóssága a GDP-százalékában az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent.

Ez azt jelenti, hogy a legtöbb ország képes fiskális ösztönzők bevezetésére a koronavírus hatásainak enyhítésére. A gyengébb gazdasági tevékenység megfékezésében az országok kormányai politikai támogatást nyújthatnak.

A költségvetés helyzete Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban is lehetővé tenne nagyobb állami kiadásokat.

Monetáris akadályok lehetnek?

A szakértők a mennyiségi könnyítések esetében kevésbé értenek egyet. Az East Capital pénzügyi vállalat partnere, Tim Umberger szerint a régió országai mind fiskálisan, mind monetárisan erősek – habár a túlzott infláció korlátozhatja egyes központi bankok lehetőségeit.

A szakértő hozzátette, hogy a FED-bank rendkívüli kamatcsökkentéseinek, illetve az Európai Központi Bank által várható enyhítéseknek a kombinációja rövid távú kamatcsökkentést idézhet elő Lengyelországban és a Csehországban is. Ez hatással lehet a bankfedezetekre és a jövedelmezőségre, de Umberger szerint Európában a bankszektor képes ellenállni egy súlyosabb válságnak.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a bankrendszer sokkal erősebb, és a vállalatok is sokkal jobb helyzetben vannak, mint a 2008-as válság idején. A közép-kelet-európai bankok ma kis mértékben vannak csak kitéve a nagykereskedelmi piacoknak.

Jó esélyekkel indulunk

Az elemző vállalatok szakemberei szerint a koronavírus Közép- és Kelet-Európára gyakorolt hatása enyhe lesz, a gazdasági ösztönzők jelentősen hozzájárulhatnak a visszaesés megfékezéséhez.

A legrosszabb forgatókönyv esetén is pozitív növekedést várnak a régió nagy részében. Ebben az esetben Lengyelország és Románia 2,5 százalékos, Magyarország és Csehország 1,5 százalékos bővülésre számíthat. Szlovákia lehet az egyetlen olyan ország a térségben, melyet gazdaságilag megviselhet a vírus – írja a Euromoney oldala.