Cégvezetőket kérdeztek arról, mitől tartanak

A magyar cégvezetők ennek ellenére a saját vállalatuk sikereit illetően továbbra is magabiztosak. A válaszokból kiderül, a további növekedést nem annyira felvásárlásokkal, mint inkább organikus módon, a működési hatékonyság növelésével, innovációval és az emberi erőforrás bővítésével kívánják elérni.

A PwC Magyarország munkatársai nyolcadik alkalommal kérdezték meg és összegezték a hazai vállalatvezetők véleményét, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ). A személyes megkérdezésen alapuló, 236 vállalatvezetőt érintő magyar kutatással párhuzamosan a PwC világszerte közel 1400 vállalatvezetővel készített interjút. A felmérés itthon nyolc iparágra kiterjedően készült.

Most inkább magukkal törődnek a cégek

Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója bevezetőjében kijelentette, válságról még egyáltalán nem kell beszélni, ám a tavalyhoz mérten sokkal nagyobb az üzleti bizalmatlanság, „mindenki látja már a viharfelhőjet, de van még idő a felkészülésre” – fejtette ki. Ezért idén elsőrendűvé válnak a belső folyamatok optimalizálása és automatizálása felé tett lépések, az új termékek, szolgáltatások bevezetése és az organikus növekedés tervezése. A folyamatok hatékonyabbá tételén a cégvezetők 87 százaléka (globálisan 77%) gondolkodik.

A kereskedelmi konfliktusok hatására világszerte már érezhető a piacok sorrendi átalakulása, de Magyarországon ez még nem annyira látható. Jelentősebb visszaesés nélkül továbbra is Németország, Románia és az Egyesült Államok vezetik a listát, utánuk Szlovákia, Kína és Csehország, Nagy-Britannia és Lengyelország következik. Lőcsei Tamás rámutatott, hogy az első nyolc országban ott szerepelnek a visegrádi országok, és ez valószínűleg annak a jele, hogy a V4-es együtműködés a gazdaságba is átgyűrűzött, ráadásul a régiós piacok felé való hangsúlyosabb fordulást erősíthetik a globális kereskedelmi konfliktusok és a brexit is. Románia előkelő második helye első olvasatra meglepőnek tűnhet, de így volt ez már a PwC ezt megelőző felmérésében is.

A húsbavágó szakemberhiány kivégzi az innoválást

A vállalatvezetők a munkaerőhiány káros következményeként elsődlegesen az emberierőforrás-költségek növekedését, az ügyfélélmény minőségének romlását és piaci lehetőségek elszalasztását, illetve az innovációs képesség visszaesését jelölik meg. A vezérigazgató ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, a vállalatvezetők jelenleg jobban tartanak a szakemberhiánytól, mint attól, hogy egy versenytársuk átveszi tőlük a vezető szerepet. A megkérdezettek 92 százaléka tart a munkaerőhiány negatív hatásaitól (globálisan 79%), az aggodalmi skála második helyén (82%) a demográfia, a harmadikon (72%) a növekvő bérigények, juttatási csomagok és nyugdíjköltségek állnak. A negyedik helyen álló túlszabályozottság (71%) globális szinten még jobban (73%) aggasztja a vezetőket, mint idehaza. További aggodalmi faktorok az árfolyamingadozás, az euróövezet jövője, a populizmus, a geopolitikai bizonytalanság, a protekcionizmus, a számítógépes fenyegetések. A globális trenddel ellenkezőleg a kereskedelmi fenyegetések sokkal jobban (70%) aggasztják a külföldet, mint a magyar szereplőket (48%).

A munkaerőhiány belemar az egész üzletmenetbe. A kérdésre, hogy milyen hatással van a szakemberhiány a növekedési kilátásokra, a vezetők 76 százaléka HR-jellegű választ adott. Egyrészt a humántőke-költségek a vártnál jobban emelkednek, emiatt nem tudnak kinasználni egy adódó piaci lehetőséget (42%), romlik a termék vagy szolgáltatás minősége és az ügyfélélmény (42%), valamint nem érhető el a kitűzött növekedési cél (37%). Szintén aggasztó, hogy az innovációba való befektetésnek is gátja (29%) a fennálló szakemberhiány. Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának igazgatója kiemelte, a szakemberhiány 2014-ben 10 cégvezérből csak 5-öt töltött el aggodalommal.

Itt van az AI, de csak később vennék hasznát

A PwC arra a megállapításra jutott, hogy világszerte és Magyarországon is konszenzus van az adatok döntéshozatalban játszott meghatározó szerepéről, azok minőségével és teljeskörűségével viszont csak kevesen elégedettek. Ez alól kivételt csak a pénzügyi adatok képeznek. Magyarországon a cégek 51 százaléka tartja teljeskörűnek a rendelkezésére álló információkat, miközben az adatvezérelt döntéshozatal egyre fontosabbá válik.

Az adatok megfelelősége főként a K+F-folyamatok hatékonyságára, a saját ellátási láncra, a döntések adóvonzatára, és a legújabb technológiai trendekre vonatkozóan állnak rendelkezésre igen alacsony szinten.

A vezetők a mesterséges intelligenciára (AI) úgy tekintenek, mint ami öt éven belül jelentősen megváltoztatja majd az üzleti tevékenységet, konkrét lépéseket azonban a szervezetek több mint egyharmada csak a következő három évben tervez. Az, hogy a mesterséges intelligencia hosszú távon több munkahelyet szüntet meg, mint amennyi létrejöttét segíti, megosztja a vállalatvezetőket: itthon 54, globálisan 48 százalék ért ezzel egyet. Lőcsei Tamás itt kiemelte, az AI nem jelent teljeskörű megoldást a szakemberhiányra, illetve hogy a technológia a válaszadók 85 százaléka szerint öt éven belül jelentősen átalakítja az üzleti tevékenységet, 71 százalékuk szerint az AI nagyob változást hoz, mint az internet megjelenése.

– A 2018 végén készült adatfelvételből kirajzolódik, hogy a megkérdezettek világszerte és Magyarországon is bizakodóak a saját bevételeikkel kapcsolatban, a világ- és a helyi gazdaság növekedésének ütemébe vetett hitük azonban megingott. 2019-ben Magyarországon tíz vezetőből kilenc, a világban tízből nyolc a saját cége bevételeinek növekedését prognosztizálja – hangsúlyozta Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának igazgatója.

A 236-os mintában a PwC is benne van, vagyis Lőcsei Tamás is kitöltötte a vezérigazgatói kérdéssort. Erről elmondta, nála is a szakemberhiány áll a problémalista élén. És mivel az Y és Z generáció számára az auditorszakma nem annyira vonzó, ezért alapvető fontosságú a PwC-nek az automatizáció, az unalmas foylamatok robotokkal való kiváltása.

Fotó: Bodó Gábor/PwC