Tényleg forradalmasítják az autógyártást a robotok?

Az idei évben lesz 110 éve, hogy a járműiparban is megjelent a futószalagos termelés. Érdemes megjegyezni, hogy bár a technológiát a Ford tette világhírűvé, az egyébként az élelmiszeriparból - egész pontosan egy chicagói húsfeldolgozóból – származik. A T-modell népszerűsége miatt volt szükség a futószalag bevezetésére, ugyanis az autóra óriási volt a kereslet. A futószalag – avagy gyártósor – bevezetése forradalmi változást hozott az akkor még kezdetleges járműiparba.

A módszer bevezetésének köszönhetően a Ford T-modell gyártási ideje 728 percről 93 percre csökkent. A megoldás ráadásul nemcsak a gyártási időt csökkentette jelentősen, de lehetővé tette az olcsóbb betanított munkások alkalmazását is, ennek köszönhetően a késztermék gyártási költségeit is visszaestek: magyarul olcsóbban és többet tudtak előállítani a már egyébként is népszerű autóból, aminek köszönhetően évtizedekig a Ford T-modell vezette a valaha volt legmagasabb példányszámban eladott autók listáját. A trónról a Volkswagen Bogár taszította le, de a T-modell máig a top tíz legnagyobb példányszámban előállított autó a maga mintegy 16,5 millió darabjával. Ma egyébként a Toyota Corolla az első, de vélhetően sokkal kevesebb a hasonlóság egy elsőszériás és egy mai Corolla között, mint az első és utolsó T-modell között volt a múlt század elején.

Az alap máig ugyanaz

A gyártósorok természetesen rengeteget fejlődtek az elmúlt 110 évben: nőtt a sebességük és a méretük, a kezelésük elképesztő mértékben változott meg, szenzorokat helyeztek el rajtuk a karbantartás és a minőség-ellenőrzés javítása érdekében, sőt, a szalagok mellett dolgozó embereket gépekkel kezdték el kiváltani. Megjelentek a rugalmas gyártósorok, amiken különböző modelleket lehet egyszerre gyártani, sőt, a moduláris gyártósorok már a szalagok áttelepítését is leegyszerűsítették – a mesterséges intelligencia segítségével.

Ugyanakkor az alaptechnológia még mindig ugyanaz, még mindig gyártósorról vagy futószalagról beszélünk. Ebben egyelőre a robotok sem hoztak forradalmi változást, bár az talán minden korábbinál nagyobb mérföldkő, ha egy-egy terméket csak robotok szerelnek össze, emberek nem állnak a sor mellett. Tulajdonképpen az emberi munkára gyakorolt hatását illetően a futószalag és a robotok megjelenése ugyanazt jelenti: kevesebb emberi munkaerőre van szükség egy adott termék előállításához.

A technológia kimaxolása

Mint említettük, a gyártósorok elképesztő változásokon mentek keresztül úgy, hogy maga a technológia alapja nem változott. A Ford után azonban egy másik autógyártó is tudott forradalmit húzni a futószalagos termelésben: ez a Toyota volt a just-in-time rendszer bevezetésével, a koncepció világszerte követendő modellé vált a többi autógyártó számára is. A Toyota gyártási rendszer (TPS) lényege, hogy a végterméket szinte „áthúzzák” a rendszeren. Ez azt feltételezi, hogy a gyártósor egyes szakaszain mindig jelen van a megfelelő és megfelelő számú alkatrész a megfelelő időben, felesleget azonban nem tárolnak itt.

Ez a megközelítés radikális mértékben eltért az addig bevett autógyártási folyamatoktól, amelyekhez nagy raktározott mennyiségek voltak szükségesek annak érdekében, hogy a gyártósoron a lehető legnagyobb mennyiségben készülhessen a végtermék, ám mindez nem volt tekintettel az aktuális keresletre. A TPS ötlete azonban ezzel ellentétben azon alapul, hogy minden időpontban az éppen szükséges mennyiséget gyártsák. Ezzel a raktárkészleteket is minimalizálni lehetett, ráadásul a Toyota a kisebb gyártóegységek és a vevők által valóban igényelt termékek gyártására koncentrálásával olyan rugalmasságra és reakciókészségre tett szert, amely még ma is mértékadónak számít az iparágban.

Hova tovább?

Említettük az emberi munkaerő robotokra cserélését, a szalagok minél több szenzorral való ellátását, és a moduláris gyártósorokat. Ezek mind nevezhetőek forradalmi változásnak, de olyan értelemben nem azok, hogy maga a szalag marad. Nyitott kérdés, hogy a mesterséges intelligencia, az additív gyártás és a virtuális valóság hová tudja fejleszteni a járműgyártást. Manapság még mindig nehéz elképzelni, hogy a „legördült az autó a gyártósorról” szókapcsolat olyan archaikussá váljon, majd kikopjon a köznyelvből, mint a telefonok esetébe a „tárcsázás”, de ha olyan forradalmi változások jönnek a gyártástechnológiában, mint bő száz éve a futószalag megjelenése, akkor ez is megtörténhet.