Az Ikarus, ami harci repülőgépeket gyártott

A magyar Ikarus történetére most csak röviden térnénk ki: a jogelőd az 1895-ben alapított Uhry Imre Kovács- és Kocsigyártó Üzem, mely később Uhri Testvérek Autókarosszéria és Járműgyár néven folytatta tevékenységét. A vállalatot a kommunista hatalomátvétel után államosították, összeolvadt a szintén az Uhri (az „Y” a harmincas években változott „I”-re a család nevében) család által alapított Repülőgépgyártó Rt-vel, valamint az Ikarus Gép és Fémárú Rt-vel. Utóbbi céget 1916-ban alapította Erney Móric, a tevékenysége járműalkatrész-gyártás volt. Az 1949-ben létrehozott állami vállalat neve Ikarus Karosszéria és Járműgyár lett, a többi pedig már történelem.

Az Ikarus ezen a néven világsikereket ért el, a magyar buszok a Föld számos országába jutottak el, jórészt természetesen a keleti blokk országaiba exportált hazánk nagyobb mennyiségben buszokat, de nyugatra is bőven jutott Ikarus, a tengerentúlra is. Nem sok sikert könyvelhetett el ugyanakkor Jugoszláviában, ennek részben az volt az oka, hogy déli szomszédunkban is létezett egy Ikarus nevű buszgyártó, ami ráadásul exportálta is termékeit. Hogyan és meddig állhatott fent ez a helyzet?

Repülőgépgyártástól a buszokig

1923-ban a frissen megalakult Jugoszláv Királysághoz kerülő korábbi magyar városban, Újvidéken alakult meg az Ikarus repülőgépgyártó. A cég a második világháborúig és az alatt is harci repülőket gyártott – eleinte angol és francia licensz alapján, később saját tervezéssel. A gyár 1932-ben Újvidékről Zimonyba, Belgrád külvárosába költözött. 1941-ben a nácik kezébe került az üzem, a második világháborút követően pedig államosították azt.

1954-től az Ikarus buszokat is kezdett gyártani, eleinte MAN és Sauer licensz alapján, később saját tervezéssel. 1961-ig párhuzamosan repülőket is gyártott a cég, ekkor azonban kikerült a katonai minősítés alól, repülőgyártó divízióját pedig elköltöztették, innentől kezdve csak buszok gyártásával foglalkozott a vállalat.

Ikarus néven tehát előbb alapították meg a későbbi magyar buszgyár egyik elődjét és előbb is kezdett a magyar cég buszokat gyártani ezzel a névvel. Ennek ellenére évtizedekig létezett a két Ikarus párhuzamosan. A hetvenes évekre szúrt szemet a helyzet az akkor a csúcsán lévő magyar vállalatnak, hiszen a jugoszláv Ikarus is exportált autóbuszokat olyan piacokra (Lengyelország, Románia), ahova a magyar. 1975-től a jugoszláv fél a buszok külsején nem használhatta az Ikarus feliratot és nevet, ám ettől még ezen a néven készültek buszai. Külön érdekesség, hogy ezek közül több modellt – ilyen például az IK-61, az IK-105, az IK-160 és az IK-161 – Rába motor hajtott.

Névváltás, nehézségek, bedőlés

A teljes névváltás csak 1992-ben jött el, ekkortól a jugoszláv vállalat Ikarbus néven gyártotta buszait. A délszláv háború alatt, majd azt követően is stagnált a gyár termelése, ami egyre komolyabb finanszírozási problémákat okozott. Ez végül hatalmas adósságokhoz vezetett, amiből a kínai Yinglong ugyan még kivásárolta a céget 2019-ben olyan hangzatos tervekkel, mint elektromos buszok gyártása. 2022 novemberében azonban az Ikarbus csődöt jelentett és hivatalosan is leállt a termelése.

Manapság már csak a volt Jugoszlávia egyes országaiban találkozhatunk működő Ikarbusokkal, elsősorban Szerbiában. Belgrádban ma is számos viszonylag modern, alacsonypadlós Ikarbus közlekedik, zömmel MAN erőforrással.

Végezetül érdemes itt megemlíteni a Comco Ikarus nevű német vállalatot, ami szintén repülőgépgyártással foglalkozik, és ma is létezik. Ez a cég ugyanakkor a polgári repülésben aktív, buszokat soha nem gyártott, és névvitában sem állt a magyar buszgyártóval.