MAGE: tovább erősödött hazánk szerepe az alternatív hajtások terén

Mi volt a legfontosabb esemény a MAGE életében 2020-ban? Hogyan értékelné az idei évet a szervezet szempontjából?

A Magyar Gépjárműipari Egyesület életében az online üzemmódra való váltás sikerességét, és a közel hatvan tagvállalattal folytatott érdekképviseleti munka, illetve a kormányzattal való kapcsolattartás intenzitását és hatékonyságát érdemes kiemelni mint a 2020-as év legfontosabb szakmai eredményét. Egy globális vészhelyzet precedens értékű, ami a szokványos működési módot alapvetően kizökkentette. A pandémia jelenlététől azért sem érdemes eltekinteni, mert nem puszta akadályként, hanem az érdekegyeztetés, az információmegosztás, vagyis a felelősségteljesítés kiemelten fontos lehetőségeként fogta fel a vírushelyzet befolyásolta egyesületi munkát a MAGE vezetése.

Ezen munka közben, ezzel párhuzamosan valósult meg az egyesület két legfontosabb állandó, hagyományos eseménye is a Portfolioval közösen szervezett Járműipari konferencia négy részes online változata, illetve a Hungexpo, a HIPA, a MAJOSZ és a MAGE által közösen szervezett Automotive Hungary (idén az Ipar napjaival párhuzamosan megrendezve) és az ennek keretében megvalósított B2B fórum, melynek során több mint 110 beszerzői, beszállítói közvetlen tárgyalás jött létre. Ugyancsak kiemelendő a Techtogether verseny, amelyen a járvány ellenére közel 250 egyetemi diák versenyzett két napon keresztül.

Hogyan hatott a koronavírus-járvány a MAGE-tagvállalatok életére? Hogyan vészelték át eddig a válságot?

A koronavírus járvány első hulláma során, mely példátlan leállásokat okozott a globális értékláncokban, a cégek vezetői gyorsan léptek, hogy csökkentsék a költségeket. Míg az autógyárak átlagos leállási ideje Európában 29 munkanap volt, addig Magyarországon ez 22 munkanapot tett ki. A KSH őszi adatai alapján a feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 4,3 százalékkal nagyobb volt a tavaly októberinél. Az új belföldi rendelések 3,1, az új exportrendelések 4,5 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány október végén 6,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az exportrendelések 6,9 százalékkal, a belföldi rendelésállomány 1,5 százalékkal nőtt.

A magyarországi gépjárműipar második félévi megrendelési állománya szignifikáns. A nyár közepétől fogva az iparág a kapacitásai határán termel. Az Audi Hungaria munkatársai idén nyáron legyártották a 38 milliomodik győri motort. Megkezdődött idén nyáron a hibrid autók gyártása a kecskeméti Mercedes-Benz gyárban. Az Opel Szentgotthárdnál jelenleg a PSA csoport egyik legjelentősebb benzines motorját gyártják, évi 350 ezer darabos kapacitással. A háromhengeres, benzines turbómotor gyártását 2020-ban kezdték el a gyárban, az 1,2 literes motor 100 és 130 lóerős kivitelben készül. Idén nyáron készült el a 3,5 milliomodik magyar Suzuki is. A termelési szint az ősz elejére elérte a koronavírus előtti szintet. A gépjárműiparnak magyarországi GDP-ből, illetve exportvolumenből való részesedése továbbra is a leghangsúlyosabb az iparágak között.

Az ágazat az országban több mint 175 ezer embernek ad munkát. A PwC Magyarország a korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is megvizsgálta a munkahelyválasztási preferenciákat. Ezúttal a fiatalok mellett a teljes munkaerőpiac igényeit feltérképezték a szakemberek. Magyarország mellett további tíz európai ország is részt vett a kutatásban, amely idén egy munkáltatói márkapercepció felméréssel is kiegészült. Ebben a mezőnyben két MAGE-tagvállalat is komoly elismerést kapott: az Audi Hungaria Zrt. nyerte el a „PwC 2020 Legvonzóbb Munkahelye Díj összesített 1. helyezése” címet, valamint a győri vállalat vehette át iparági kategóriában a legvonzóbb autóipari gyártó első helyét is. A 35 ezer válaszadó visszajelzése alapján Magyarország második legvonzóbb munkáltatója a gyártó vállalatok kategóriájában a Continental cégcsoport lett.

Mit vár a következő évtől az autóiparban? Mennyire lehet gyors a kilábalás?

A jelenlegi pozitív helyzet alapján elmondható, hogy 2021 első negyedévére vonatkozóan a bevétel és a létszám vonatkozásában egyaránt növekedéssel lehet számolni a magyar járműipari vállalatok többségében. Vannak cégek, akik a járvány előtti utolsó időszak árbevételi szintjének újbóli elérésével, illetve növekedéssel kalkulálnak. Akadnak olyanok is, akik ennél kevésbé bizakodóbbak, mivel nehéz felmérni a vírus második hulláma által okozott hatásokat.

Általános jelenség a folyamatosan változó gazdasági környezet kihívása, és az ezzel együtt járó váltakozó vevői tervek és azok megvalósulásának kezelése. A tavaszi visszaesés után megjelenő, terven felüli vevői lehívások is nagy kihívást jelentenek sok cég esetében. Egyre gyakoribb probléma az alapanyagellátás, a szállítási láncok sérülékenysége elsősorban a járványhelyzet miatt, illetve a viszonylag gyorsan megnövekedett megrendelés-állomány következtében. Nemzetközi piacok vonatkozásában Ázsia gyorsan növekszik, azonban Észak-Amerika és Európa piacán jelen van egyfajta bizonytalanság. Ezzel együtt 2021 közepére várhatóan normalizálódik a helyzet a koronavírus vakcina megjelenésével, illetőleg a víruslefedettségnek köszönhetően.

A járvány mellett az elektrifikáció is kihívást jelent az autóipar számára. Hogyan áll ebben Magyarország és a MAGE tagvállalatai? Felkészültek a magyar beszállítók az elektromos autók terjedésére?

Az alternatív hajtású autók forgalomba helyezése Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az Európai Unión belül az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) tavasszal publikált felmérése szerint. Magyarországon az idén az első negyedévben 517 akkumulátoros elektromos autót helyeztek forgalomba, 35,7 százalékkal többet a tavalyi első negyedévinél, a tölthető (plug-in) hibrid autók száma pedig 109,9 százalékkal 487-re emelkedett. Tölthető elektromos autót 1004-et helyeztek forgalomba, 63,8 százalékkal többet. A forgalomba helyezett hibrid-elektromos autók száma csaknem 3,5-szeresére, 5677-re emelkedett idén Magyarországon. A hibrid-elektromos autók forgalomba helyezése uniós viszonylatban kiemelkedően nagy mértékben növekedett hazánkban.

Magyarországon erőteljesen fejlődik a töltőinfrastruktúra is, hiszen a több, mint ötszáz eddig üzembe helyezett töltőállomáson a kútfejek száma nagyjából ezer lehet. A kelet-közép-európai piacon Magyarországon nyitott először elektromos töltőállomásokat a Shell, amely a régióban a legfejlettebbnek tekinti a hazai villanyautópiacot. A 2017-ben – a BMW, a Daimler, a Ford és a Volkswagenhez tartozó Audi és Porche autógyártók által – alapított Ionity célja, hogy az idei év végére összesen 400 töltőállomást alakítson ki Európa-szerte. A legfontosabb közlekedési útvonalak mentén, egymástól 100-120 kilométeres távolságra telepített, rendkívül nagy teljesítményű töltők hálózata lehetővé teszi, hogy ne csak a városi, de a városok közötti közlekedésre is egyre biztonságosabban lehessen elektromos járművet igénybe venni. Jó esély van arra is, hogy 2025-re az Európai Unió országai képesek legyenek előállítani annyi elektromos autóhoz való akkumulátort, amennyire az európai gyártóknak szüksége van, azaz önellátóvá válhat az unió az akkumulátorok területén. Jelenleg Kína látja el a globális autóipar 80 százalékát a lítium-ionos akkumulátorokkal, azonban egyre növekszik az európai üzemek száma. Európa jelenleg tizenöt nagy akkumulátorgyárral rendelkezik, köztük van az SK Innovation komáromi és a Samsung SDI gödi üzeme is.

Iparági trendeket tekintve a személygépjárművek, valamint a kisebb haszongépjárművek és furgonok esetében az akkumulátoros elektromos hajtás lehet a jövőben a legideálisabb technológia, viszont a nehéz haszongépjárművek, így a kamionok esetében a hidrogéncellás hajtás lehet hosszabb távon versenyképes megoldás. Ennek fő oka, hogy a nagyobb súlyú járművekhez sok akkumulátor kell, ez viszont a szállítási kapacitás rovására megy, így nem lenne hatékony a kamionokat akkumulátorokkal felszerelni. Ugyanakkor a személyautók esetében túl drágának bizonyulhat a hidrogénes hajtás. Ennek fényében kötött például együttműködési megállapodást a Daimler és a Volvo is, és egy új, közös céget indítanak az üzemanyagcellák fejlesztésére, mivel a hidrogén üzemanyagcellás technológia nagy valószínűséggel kulcsszerepet fog játszani a jövő karbonsemleges teheráru szállításában. Magyarországon megalakult a Hidrogén Technológiai Platform, amelynek többek között a MAGE is az alapító tagja.

A hazai elektromos autógyártás vonatkozásában friss hír, hogy elindult ez év decemberében az Audi Q3 plug-in hibrid sorozatgyártása az Audi Hungariánál, illetőleg az Audi tovább folytatja elektromos fejlesztéseit a Q3 45 TFSI e és a Q3 Sportback 45 TFSI e modellek bemutatkozásával. Ezek az első plug-in (PHEV) hibrid kompakt SUV-k az Auditól, melyek gyártása Győrben történik majd. Nagyon fontos kiemelni, hogy 2039-től csak klímasemleges cégek szállíthatnak be a Mercedes-Benznek, akik a jövőben csak olyan forrásból szereznek be akkumulátorcellákat, vagy ahhoz tartozó alapanyagokat, melyek minősítéssel rendelkező, tiszta forrásból szerzik be a lítiumot és a kobaltot. A VW-nek is célja, hogy minden szegmenst lefedjenek a teljesen elektromos ID-sorozattal, a vállalatcsoport az eddig tervezettnél jóval többet fog költeni digitalizálásra és elektrifikálásra a következő években. A Schaeffler Savaria Kft. építés alatt álló második üzemében is elektromos motorok alkatrészeinek gyártása kezdődik meg hamarosan. Egy új prototípust is bemutattak nemrégiben, a Nemzetközi Túraautó Bajnokság Egyesület eseményén, melyet a Schaeffler, mint a DTM új stratégiai és innovációs partnere fejlesztett. Az elektromos akkumulátorral működő járművön, minden kerékhez külön hozzárendelt meghajtás található, és amely Space Drive steer-by-wire funkciókkal is rendelkezik. Épül a Semcorp új debreceni gyára is, mely az európai piaci igényeket fogja kiszolgálni, s minthogy a következő időszakban az autóipar is jelentős mértékben átalakul, és a hagyományos meghajtásról a hangsúly majd egyre inkább átkerül az elektromos meghajtásra. A sanghaji központú Semcorpnak a debreceni lokáció az első Kínán kívüli gyára lesz. Az elmúlt két évben a fentieken túl hazánkban számos jelentős beruházás valósult meg, amely tovább erősíti Magyarország szerepét az alternatív hajtások elterjedése és a hozzájuk kapcsolódó beszállítók fejlődése terén.

Mit gondol, mennyire befolyásolja a válság a digitalizációs, robotikai fejlesztéseket a vállalatoknál?

A gépjárműiparban dolgozó vállalkozások többsége élen jár az új ipari technológiák és a digitális megoldások bevezetésében. Innovációs képességeik révén a magyarországi termelőágazat hatékonyságnövelésének motorjai. Az ilyen típusú beruházások egy hosszú távú, komoly előkészítést igénylő stratégiai tervezés egyes állomásai, melyeket a pandémiás, illetve a munkaerőpiaci helyzet inkább pozitívan befolyásolt. A Continental Magyarországon létesítette legújabb kutatás-fejlesztési központját az önvezető autók fejlesztéséhez kapcsolódóan. Idén szeptemberben felavatták a Continental újratervezett járműdinamikai tesztpályáját. Debrecen a második helyszín az Ohio állambeli Hamilton mellett, ahol a thyssenkrupp megvalósította a jövő gyárát. A Bridgestone legújabb magyarországi beruházásának eredményeként már minden második hazánkban gyártott prémium gumiabroncsuk mesterséges intelligencia alapú, digitális gyártástechnológiával készül. Az Európán belül egyedül Miskolcon gyártott Bosch e-bike új generációs termelő-berendezések teszt- és fejlesztési funkciójának jutott kiemelt szerep a közelmúltban megvalósult, 14 milliárd forintot meghaladó technológia-intenzív beruházásban. A 2005 óta működő Budapesti Fejlesztési Központ a Bosch világszintű fejlesztéseinek egyre hangsúlyosabb helyszíne, amely – több mint 24 osztályával és több mint háromezer munkavállalójával – a Bosch németországi egysége után a második legnagyobb európai K+F helyszínévé növekedett. Globálisan a Valeo egyik legmodernebb üzeme a K+F laborral is rendelkező veszprémi gyártó komplexum, ahol mintegy ötszázan foglalkoznak kutatás-fejlesztéssel. Személy - és tehergépjárművek elektronikai alkatrészeinek és rendszereinek tervezésére és gyártására specializálódó cég prémium kategóriás kapcsolókat, szenzorokat, elektronikai vezérlőegységeket, okos kulcsokat és kameravezérlőket gyárt. A Knorr-Bremse, amely globális piacvezető gyártó a vasúti és teherjármű fék- és más rendszerek területén 25 éve kezdte meg kutatás-fejlesztési tevékenységét Magyarországon. Negyed évszázad alatt az Kutatás-Fejlesztési Központ az egyik legjelentősebb hazai mérnöki tudásbázissá nőtte ki magát a haszongépjármű fékrendszerek területén és számos olyan fejlesztést hoztak létre, amely nagy hatással volt az iparágra.

Az elmúlt évek fejlesztései, beruházásai jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar autóipar szereplői feljebb léptek a magas hozzáadott értékű termelés megvalósítása területén.