Betekintést nyertünk a thyssenkrupp titkaiba

Ahogyan arról az autopro.hu is frissen beszámolt, szeptember 30-án átadták a thyssenkrupp részben új, részben megújult budapesti kompetenciaközpontját. Az épület része egy 2,5 ezer négyzetméternyi tesztlabor, aminek egy részén exkluzív bejárást szervezett a vállalat az átadóünnepség után – a bejáráson részt vett az autopro.hu is.

Azt, hogy ebben az esetben az „exkluzív” jelző nemcsak egy marketingszempontból elsütött szó, jól mutatja, hogy a bejárás során a résztvevők egyáltalán nem készíthettek fényképeket – sőt, a thyssenkrupp saját fotósai is csak egy-két kijelölt helyen, és szigorú megkötésekkel fotózhattak.

Három szint

Friedl Mihály, a thyssenkrupp tesztinfrastruktúra osztályának vezetője (egyszerűbben fogalmazva a tesztlabor vezetője) kalauzolt végig minket a laboron. Tőle tudtuk meg, hogy három különböző szinten végzi a teszteket a cég, melyek jellege erősen eltér: a földszinten berendezett részleg az úgynevezett rendszertesztlabor, itt teljes egységeket tesztelnek, például kormányműveket. Egy emelettel feljebb már nem visznek fel minden alkatrészt, ott az úgynevezett powerpack tesztlabort találjuk, míg a harmadik szinten már csak a vezérlőelektronika létezik a fizikai valóságban, minden más szimuláció.

A fentiekből következik, hogy az érdeklődők számára az első szint a leglátványosabb, ugyanakkor az adatokat hallva a többi szint munkája is elképesztőnek hatott.

Nem jó érzés, ha „elszáll a szervó”

A rendszerek tesztelése közül egy kormányművet nézhettünk meg közelebbről, egy kisebb változatot, olyat, ahol maga a szervó a kormányműbe van integrálva – ilyen kormány kerül a személyautókba, sőt, a kisebb SUV-kba is, mint például az általunk látott példány is. A tesztlaborban egy az egyben egy olyan kormányművet tesztelnek, ami egy autóba kerül beépítésre, azonban a volán mögé ülve egy képernyőn haladunk az autóval, nem a valóságban.

Ezen az eszközön lehetőségünk nyílt megtapasztalni, hogy mi történik akkor, ha valami nem működik: ha a teljes szervó elszáll, akkor nincs az a sofőr, aki egy élesebb kanyarban megfogja az autót, viszont amennyiben a rendszer fele még működik, akkor úton tartható a jármű – de ehhez nem kis energia kell. Tanulságos élmény volt mindezt egy valós idejű szimulációban kipróbálni.

Friedl Mihály ismertette, hogy még néhány évvel ezelőtt is sokkal egyszerűbb volt a kormányok felépítése, ám időközben sokat nőttek az elvárások mind gyártói, mind felhasználói oldalról (ma már senki nem akar szervó nélküli autóval parkolni).

Éjjel zajlanak a tesztek

A két felsőbb szinten nappal a fejlesztések és a kiértékelések zajlanak, éjszaka a tesztek. A powerpack laborban a vezérlőelektronikát és a motort tesztelik, teljesen olyan körülmények között, mintha egy autóban lenne a motor – minden olyan eszközt szimulálnak, ami fizikailag nincs ott a laborban.

Ebben a teremben automatizált tesztek zajlanak, jellemzően éjjel – rengeteg teszt fut le a részlegen, általában reggelre végez az összes szimuláció az előző este elindított tesztekkel. A thyssenkrupp mérnökei nappal a tesztek fejlesztésén dolgoznak.

Mint megtudtuk, a motorok tesztelése során a ki- és bekapcsolás a legnehezebb feladat, azt a legnehezebb lemodellezni.

Felfoghatatlanul gyors tesztek

A harmadik szint első ránézésre kevésbé tűnik izgalmasnak, ugyanis itt egy olyan szobában jártunk, ahol egy rendkívül magas szekrény állt, melynek minden fiókja vezetékekkel és alaplapokkal volt tele. Ezek a fiókok egy-egy megrendelő egy-egy autójának a szimulációit tartalmazták: itt már minden a virtuális térben zajlik, csak a vezérlőelektronika létezik a valóságban.

Itt az egyes tesztek késleltetése félmilliomod másodperc körül van, ami felfoghatatlanul kevés idő – az előző két szinten egy ezredmásodperc körül volt ez az idő. Erre azért van szükség, mert itt azt tesztelik, milyen gyorsan lép működésbe egy-egy funkció az autón.

A teszt része az öndiagnosztika, azaz minden lehetséges hibát le kell futtatni, a gépnek pedig jeleznie kell az adott hibát – és azt is tudnia kell, mi az, ami még belefér a tűréshatárba. Ezek a tesztek nagyon gyorsan futnak le, ám rengeteg van belőlük – itt is igaz, hogy szinte egész éjjel futnak a programok.

Minden saját

Fontos megjegyezni, hogy a thyssenkrupp összes tesztrendszere belső fejlesztés, ezek nem olyan eszközök, amiket a cégek csak úgy megvesznek – nem véletlenül nem lehetett képeket készíteni szinte semmiről.

Friedl Mihály osztályán körülbelül húsz ember dolgozik, ennyien felelősek azért a rengeteg tesztért, ami a thyssenkrupp laborjaiban fut – igaz, magukat a gépeket természetesen további kollégák szerelik össze.