A világűrből is látható az eCon Engineering tevékenysége

- Mi ösztönzi az eCon Engineering Kft-t, mint piaci szereplőt arra, hogy egy ilyen szintű szimulációs szakmai konferenciát évről évre megrendezzen? Miért hasznos az eseménysorozat megszervezése a vállalat számára?

- Az esemény pénzügyi hasznát nehéz meghatározni, viszont egy hiánypótló konferenciáról van szó, ekkora volumenű, ilyen tematikájú konferencia ritkaság a régiónkban. Nincs meg a hagyománya annak, hogy a magyar mérnöki vállalatok ilyen magas hozzáadott értékű konferenciát rendezzenek ilyen sok érdeklődő részvételével.

A szervezés nehéz feladat, kihívást jelent az előadók és a témák listáját úgy összeállítani, hogy kellően széles spektrumot fedjen le, viszont szeretnénk minden évben újdonsággal szolgálni a konferenciánkon. Idén az aktualitása miatt a védelmi ipar kapott nagyobb hangsúlyt más érdekes témakörök mellett. Az általános gépészet és a védelmi ipar között van átjárhatóság, amit a fejlesztések során érdemes hatékonyan kihasználni az együttműködő partnereknek. Ebben van tapasztalatunk, így tudjuk támogatni a hazai sikeres projekteket.

Cégünk mintegy húsz éve dolgozik nyugat-európai ipari szereplőknek. Alapvetően német partnerekkel történő együttműködésekben szocializálódtunk, ami azért nagyon fontos, mert így ezt az üzleti kultúrát van/volt lehetőségünk itthon meghonosítani, és ez alapján tudjuk a fejlesztéseinket is hatékonyan véghez vinni; e nélkül óriási hátrányban lennénk. A konferenciának is ez az egyik célja, hogy perspektívát mutasson a fiataloknak és további együttműködési lehetőségeket partnereinknek, sőt a konkurenseinknek is.

- Hogyan segíti a konferencia az egyetemek munkáját?

- A hazai egyetemek egyértelműen partnereink, hiszen szükségük van az iparági visszacsatolásokra. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy egyre kevesebben jelentkeznek műszaki pályára, emiatt a hallgatókkal is nehézkesebb a hatékony együttműködés. Ezzel párhuzamosan az egyetemek elkezdték kiszolgálni azokat a nagyvállalatokat, amelyek hazánkban megtelepedtek.

Van néhány tanszék a tradicionális, nagy egyetemeken, ahol előszeretettel dolgoznak velünk, és vannak olyan karok és tanszékek, ahol kreditpontos vagy tantervbe illeszkedő tantárgyakat tudunk indítani. Ennek az az értelme, hogy újabb horizont nyíljon meg a mérnökhallgatók számára, amelyen keresztül láthatják, hogy a multinacionális nagyvállalatok mellett vannak olyan niche területek, ahol a magyar vállalatok is komoly, különleges fejlesztési folyamatokba tudnak bekapcsolódni.

Egyik ilyen kiemelt projekt az AxiomSpace-szel jelenleg is zajló együttműködés. A NASA-nak beszállító houstoni vállalat az ISS-re fejleszt és épít további modulokat, melyek megvalósításához az eCon Engineering is jelentős mértékben hozzájárul. Megjegyzendő, hogy a magyar állam az AxiomSpace-szel kötött szerződést, miszerint a vállalat 2025 elejére űrhajósokat képezne ki, akik a világűrben, az ISS űrállomáson fognak eltölteni a tervek szerint harminc napot.

- Melyik egyetemekkel ápol kapcsolatokat a vállalat?

- Mindegyik magyar, illetve több horvát- és szerb egyetemmel is kapcsolatban vagyunk, a közös képzések vagy kutatás-fejlesztési projektek szintjén néhányukkal szoros partnerségben is. Azokkal intenzívebb a kapcsolatunk, akik kutatóegyetemi státuszban vannak, velük hosszabb távú projekteken tudunk dolgozni. Példaként említeném a veszprémi Pannon Egyetemmel közös kutatás-fejlesztési projektünket, mely a modern polimer anyagok mechanikai viselkedésének jellemzésére fókuszál mérnöki szimuláció alkalmazásával. Természetesen minden egyetemmel szeretnénk gyümölcsöző együttműködéséket kialakítani.

Nehezített az egyetemek helyzete, sajnos meg kell jegyeznem, hogy az elmúlt bő húsz évben nem felfelé mutató ívet vett az oktatás fejlődése. Az egyetemeinknek nem egymással kellene versenyezniük, hanem a bécsi, stuttgarti és egyéb nevesebb egyetemekkel, mint a Cambridge vagy MIT. Rengeteg magyar diák és szakember tanul ezeken az egyetemeken, és sajnos egyáltalán nem biztos, hogy a megszerzett tudásukkal hazatérnek Magyarországra.

- Milyen kapcsolatot tudnak fenntartani közvetlenül a diákokkal, diákcsapatokkal?

- Ez a kapcsolat folyamatos, igyekszünk minél több programot kidolgozni, hogy a hazai mérnökképzést támogatni tudjuk. A legtöbb diákcsapatot többek között szimulációs Ansys szoftverrel, oktatásokkal és tanfolyamokkal támogatjuk. A konferenciánkon a diákcsapatok számára megjelenési lehetőséget is biztosítunk. Tavaly a kiállítótérben közel 400 ipari résztvevő tekinthette meg a versenyjárműveiket, idén pedig nemzetközi sikereket elért rakétafejlesztésről tartottak előadást és mutatták be ministandon az eszközöket és eredményeiket a mérnökhallgatók. Jelenleg 15 egyetemi diákcsapatot támogatunk, szerencsére a számuk évről évre növekszik. Ez is az jelenti, hogy a következő mérnökgeneráció, aki nem mellesleg az új technológiák alkalmazásában is élen jár, egyre nagyobb hangsúlyt helyez a szimulációs fejlesztésre.

A gyakornoki programok, az eCon által meghirdetett nemzetközi szimulációs tanulmányi verseny, a diplomatémák, valamint a szakkollégiumi és a tantervi előadások mellett a hallgatók egyre inkább mernek és tudnak kérdezni tőlünk. Komoly erőforrásokat allokálunk arra, hogy ezeket feldolgozzuk és megválaszoljuk. Azt gondolom, ez ugyanolyan kötelességünk, mint az oktatás támogatása.

- Milyen üzleti tervei vannak a vállalatnak a konferenciával, illetve egyáltalán az oktatás támogatásával?

- A konferenciával elsődleges célunk a közösségépítés, ezzel próbálunk platformot teremteni a mérnöki tevékenyéget végző vállalatok számára a kapcsolatépítésre, a közös gondolkodásra, a szakmai eszmecserére, valamint nem eltitkolt gondolatunk, hogy a hazai iparfejlesztést kizárólag az előzőkben is említett magas hozzáadott értékű tevékenységgel lehet biztosítani.

A cég víziója szerint egy olyan kompetenciaközpontot építünk, ami képes támogatni kkv-kat és nagyvállalatokat a tevékenységük hatékonyságának növelésében, valamint a startup-okat és hallgatókat az ismereteik és kapcsolataik szélesítésében. Ennek elérését nem csak a régiónkban célozzuk meg, hiszen egy közérthető tudásról van szó. Így egész Európára, sőt, más olyan régiókra is gondolhatunk, ahol ennek a szakértelemnek komoly piaca van.

Az oktatás támogatása a saját utánpótlásnevelésünk mellett fontos társadalmi szerepvállalásunk is, így non-profit jelleggel támogatjuk az említett szereplőket.

- Mivel foglalkozik a fentieken túl az eCon Engineering Kft.?

- A vállalkozás 2002-es indulásakor végeselemes szoftverek forgalmazásával foglalkozott. Ma a fókuszban a széles spektrumot kínáló, és a világ egyik legnagyobb végeselemszoftver-gyártójának, az Ansys-nak a Magyarországon és az Adria régióban történő képviselete áll, ez az eCon Engineering Kft. egyik kiemelt üzleti tevékenysége.

Ezzel párhuzamosan erősítjük azt a szimulációs üzletágat, ami a régióban az egyik legnagyobb független mérnöki, műszaki szimulációval foglalkozó szellemi műhely. Ezen a területen több mint negyven szakembert foglalkoztatunk. Az elért szakmai színvonallal komoly elismerésre tettünk szert: az eCon Engineering a mérnöki szimulációs szakmában már meghatározó brandnek számít. Ez egy fáradtságos munkával elért, komoly eredmény, amire nagyon büszkék vagyunk. Persze fontos, hogy a folyamatos fejlődéssel és kellő kitartással vigyázzunk is ezekre az értékekre.

A másik fontos üzletágunk az automatizálás, ami főként magyarországi autóipari cégekre fókuszál. Automata szerelőgépek tervezése, fejlesztése, programozása és kivitelezése zajlik az irodánkban és műhelyünkben, ezen a területen is mintegy negyven fő dolgozik. Itt is elindult egyfajta együttműködés a műszaki felsőoktatással, ugyanis szükségünk van azokra a géptervező kollégákra, akik be tudnak kapcsolódni a tervezési és kivitelezési folyamatokba.

A szimulációs és az automatizálás üzletágunkban is folyamatos a gyakornokképzés, minden nyáron hat-nyolc gyakornokkal tudunk különböző témákat feldolgozni. Ők egyrészt ipari feladatokkal találkozhatnak, másrészt jó hírünket viszik az egyetemekre. Az oktatási együttműködésben rendkívül türelmesek vagyunk. Az idő is minket igazol, példaként említve, hogy a szimulációs csapat 35-40 százaléka ilyen programból került hozzánk.

- A szimulációs technológiák rendkívül gyorsan fejlődnek, a járműiparban is egyre több területen alkalmazzák őket. Milyen területekre kell gondolni pontosan, mint szimulációs kapcsolat az eCon Engineering és a járműgyártás között?

- Ezt egy példával tudom bemutatni: öt-hat évvel ezelőtt kezdtünk együtt dolgozni a BMW müncheni fejlesztő központjával (FIZ), ütközésvizsgálat területen. Feladatunk a fejlesztési folyamatok felgyorsítása a szimulációk segítségével – egy autónál nagyjából 150-200 ütközési eset van, ezeket kell automatizált eljárásokkal kiértékelni. Jelenleg a BMW-nél a prototípus fejlesztési fázis időtartama nagyjából a felére csökkent az eCon eljárásának is köszönhetően.

A szakmai kihívások által kialakult egy szoftverfejlesztési képesség a vállalaton belül, ami az itt dolgozó összes munkatárs szakmai elismertségét is tovább növeli. Jelenleg a BMW-n belül hozzávetőlegesen kétezren használják az általunk fejlesztett szoftvert, aminek újabb és újabb verziók kiadásával fejlődik a funkcionalitása.

Az autóiparban mindent ugyan nehéz lenne modellezni, de egyre szélesebb körben használhatók a szimulációs eszközök. Például van egy törekvés arra, hogy a törésteszteken eddig használt próbabábukat („dummy”) olyan modellekre („human body”) cseréljük le, amikben az emberi test egész ér- és szövetrendszere modellezve van. Egy ilyen modellel még többre leszünk képesek a biztonság terén, mint a jelenlegi módszerekkel. Ez jól bizonyítja azt, hogy a folyamatos fejlődés és optimalizálás hogyan növeli szakmai tudásunkat, a technológiai érettséget és ez esetben a közlekedés biztonságát.

A vállalat által forgalmazott általános végeselemes szoftver, az Ansys, amivel az alapítás óta foglalkozunk összetett számítási algoritmusok vizsgálatára tökéletesen alkalmas. Az eszköz elektromosságtani, áramlástani és szilárdságtani szimulációk együttes vizsgálatára ad megoldást – ami jelentősen le tudja rövidíteni a (prototípus-) fejlesztési folyamatot, és ezáltal egy olyan képet kaphatunk a fejlesztendő termékről vagy eljárásról, ami eddig nem állt rendelkezésre. Használatával sokkal mélyebb tudásunk lehet a termék viselkedéséről, mint korábban.

- A beszélgetés elején szó volt a német partnerekről. Miért fontos az eCon Engineering számára, hogy külföldi projektekben vegyen részt?

- A meglévő kapacitást és know-how-t csak magyar projektekből nehezen tudnánk gyarapítani, de szeretnénk minél nagyobb arányban hazai feladatokra is koncentrálni. Jelen vagyunk Németországban és az Egyesült Államokban is – ez egyrészről azért fontos, mert miközben tudásunkkal támogatjuk partnereinket az innovatív technikai megoldások használatában, piaci bevezetésében és versenyképes termékek fejlesztésben, mi is értékes tapasztalatokat, új piaci ismeretket gyűjtünk; másrészről ezekben a fejlett országokban magasabbra értékelik a mérnöki tudást.