A mesterséges intelligencia dolga, hogy jobbá tegye az életet

Aki a fővárosban, különösen Kőbányán jártas, annak nem jelent újdonságot, hogy a magyarországi Bosch és a Richter Gedeon telephelyei egymás szomszédságában találhatók a Gyömrői úton. Az talán kevésbé tudatosult tény, hogy a két vállalat alapítója és névadója nemcsak egy korszakban élt, de - tizenegy év különbséggel – ugyanazon a napon, szeptember 23-án született. Természetesen nemcsak ezért, hanem a két vállalatot ma összekötő innováció miatt is döntöttek a szervezők a közös kutatás és rendezvény megtartása mellett.

A Bosch és a Richter Gedeon közös kutatásának eredményei előtt több előadásra is sor került. Az eseményt Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke nyitotta meg röviden bemutatva a szervezetet. A mesterséges intelligenciát olyan tudományos-technológiai áttörésnek nevezte, mint amilyen a maga idejében a gőzgép, a belső égésű motor vagy éppen az internet volt. Másodiknak D. Kovács Róbert Antal, a főváros X. kerületének, vagyis Kőbányának a polgármestere tartott köszöntőt, ő a városrész innovációs központtá válását emelte ki.

Az innováció célja jobbá tenni a világot

Dr. Szászi István, a Bosch Csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban beszédében leszögezte, hogy lehetetlen feladat lenne a Bosch történetének minden innovációját felsorolni. A közlekedésbiztonságra koncentrálva az ablaktörlő 1926-os és az irányjelző 1927-es bevezetését emelte ki, míg az első innovációk közül az 1902-ben bemutatott gyújtógyertyát említette. A közlekedésbiztonság kapcsán később az ABS, majd az ESP jelentett mérföldkövet, ma pedig a különböző vezetési asszisztensek teszik biztonságosabbá az utakat, melyek fejlesztésében élen jár a Bosch.

„Az emberek elvárásaival összhangban mi a Boschnál nap mint nap mint nap azon dolgozunk, hogy innovatív technológiákkal – köztük a mesterséges intelligenciával – jobbá, fenntarthatóbbá és biztonságosabbá tegyük a jövőt” – fogalmazott Dr. Szászi István.

Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. igazgatóságának elnöke a Richter Gedeon néhány komolyabb mérföldkövét sorolta fel – köztük például a Kalmopyrint -, majd pedig kiemelte: az innováció elsősorban az emberek életének jobbá tételéről szól. Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója a vállalat nemzetközi sikereiről beszélt, kitérve arra, a siker legfőbb összetevője az együttműködés.

Ezt várják a magyarok a mesterséges intelligenciától

A további előadások után bemutatott közös kutatás eredménye szerint a magyarok közel 63 százaléka pozitívan gondolkodik az innovációról, ugyanakkor a megkérdezettek 54 százaléka bizonytalan a mesterséges intelligencia hasznosságát illetően. Sági Ferenc, a kutatást készítő NRC Marketing-kutató és Tanácsadó Kft. kutatási igazgatója azzal oldotta fel a fenti két adat közötti ellentmondást, hogy míg az innováció ma már egy szint elhasznált, marketing-kifejezéssé vált, és egyértelműen pozitív üzenetet hordoz, addig a mesterséges intelligenciát a lakosság kevésbé ismeri.

Arra a kérdésre, hogy ma hol találkozhatunk az MI-vel, a legtöbben az internetes keresőmotorokat (48 százalék), az önvezető járműveket (48 százalék), a navigációs eszközöket (42 százalék) és a gyárak működésének optimalizálását (39 százalék) említették, az egészségügyi alkalmazásokat csak kevesebben ismerik.

Az innovatív fejlesztéseknek ma három fő küldetést tulajdonít a hazai lakosság: a környezetszennyezés mérséklését (46 százalék), a mindennapi élet kényelmesebbé tételét (43 százalék) és a hatékonyabb energiafelhasználást (42 százalék). A Bosch és a Richter egyetért abban, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem korunk egyik legnagyobb kihívása, az emberek ezért joggal várják el a vállalatoktól, hogy technológiai megoldásokat kínáljanak erre a problémára.

A válaszadók elsősorban információkeresésre (73 százalék) használják az MI-t, míg 66 százalék a munkája megkönnyítését emelte ki. A jövőre vonatkozóan a legtöbben azt remélik, hogy az MI hozzájárul majd a ma még gyógyíthatatlan betegségek terápiájának kifejlesztéséhez (46 százalék), 42 százalék pedig az orvosi diagnózisok pontosabbá tételében bízik. 37 százalék a környezetvédelemben való előrelépést várja a mesterséges intelligenciától, 34 százalék az emberi munka hatékonyabbá válásban bízik, míg 31 százalék a közlekedést tenné vele biztonságosabbá.

„A magyar lakosság innovációs kultúrája és nyitottsága a mesterséges intelligenciára” című felmérést a Richter Gedeon Nyrt. és a magyarországi Bosch csoport megbízásából az NRC 2023 augusztusában végezte. A kvantitatív kutatás célcsoportját a 18 és 65 év közötti magyar lakosok alkották. A minta nagysága: 1000 fő. Az adatfelvétel módszere: online kérdőíves felmérés többszörösen rétegzett, véletlen mintavétellel az NRC Netpanel, Magyarország legnagyobb kutatási panelje segítségével. A minta reprezentatív nem, korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és a régiójellemzők alapján.

A mesterséges intelligencia központi téma lesz az október 17-én a budapesti Eiffel Műhelyházban megrendezésre kerülő TECHTOGETHER+ járműipari konferencián. A programról az alábbi cikkben olvashat bővebben, míg a jegyét ide kattintva válthatja meg.