Paul Kahn: a brit cégek nagy potenciált látnak a magyar járműiparban

– Mi a Mega Mission program célkitűzése?
– A mostani kezdeményezés szerves része annak a GREAT kampánynak, amelyről Önök is részletesen beszámoltak korábban. A Mega Mission célja, hogy a fejlett, digitális gyártás témakörében tanuljanak egymásól a brit vállalatok és a velük partnerséget kiépítő más nemzetek cégei, értékes együttműködések jöjjenek létre. Ennek fő eszköze a személyes találkozás, ezáltal a lehetőségek felismerése, egymás céljainak megértése. Ilyen szándékkal utazott 21 brit cég képviselője Magyarországra, hogy a Mega Mission egyik fontos állomásaként megismerjék egymást a brit és magyar üzletemberek, és elindulhasson a kölcsönösen előnyös kooperáció. A lényeg, a Mega Mission kulcsszava a személyes kapcsolatépítés.

– Önt közvetlenül David Cameron brit miniszterelnök kérte fel, hogy üzleti nagykövetként segítse a szigetország partnerkapcsolatainak erősítését. Mi a konkrét feladata, és milyen tapasztalatokat gyűjtött eddig a kelet-közép-európai régió járműiparáról?
– Nem példa nélküli a nagyvilágban, hogy ipari szakemberek kapnak megbízást kormányzati vezetők részéről a gazdasági aktivitás fellendítésének céljával. Így van ez Nagy-Britanniában is, ahol velem együtt 43 úgynevezett „business ambassador” tevékenykedik. Az Önök régióját kifejezetten attraktív területnek látom, jó üzleti lehetőségeket ígér például Magyarország különösen a járműipart, vagy a saját cégemet is ideértve a légi közlekedést illetően. A magyar szakemberek nyelvtudása igen jó, az itteni cégek sikeresen exportálnak Nagy-Britanniába, ahol 18 autógyártó van jelen.

– Mit tanácsolna a magyar vállalatoknak a brit cégekkel való együttműködés kapcsán?
– Alapvetően azt látom, hogy Magyarország kifejezetten érdeklődik az új befektetési lehetőségek bevonzása iránt. Arra biztatom a magyar cégeket, hogy ennek nyomán legyenek kezdeményezőek, nyissanak bátran a brit partnerek felé, hiszen mindkét országban számos vállalkozás érdekelt a digitális gyártásban. A nemzetközi együttműködések jelentősen hozzájárulhatnak a versenyképesség növeléséhez.

– Az additív gyártás és az Ipar 4.0 a jövő – sőt, már a jelen – technológiai kulcsszavai. Milyen kihívásokat hordoz ez a folyamat az egyes vállalatok, illetve a beszállítói láncok számára?
– Folyamatosan változik a technológia, most is egy ilyen jelentős ipari megújulás zajlik. Nagyon sokat kell tanulniuk a cégeknek, nagy nyitottságra van szükség, legyen szó akár a 3D nyomtatásról, bár ennél jóval többről szól a digitális gyártás. Meg kell érteni, mire való ez az új technológia, hogyan profitálhatunk belőle. Összességében nagyszerű lehetőségeket látok magam előtt, de ezekre fel kell készülnie valamennyi ipari szereplőnek.

– A brit gazdaságban két fontos trend érzékelhető: egyrészt számos brit vállalat hazatelepíti a gyártási tevékenységét, ezzel segítve a többi között a honi munkaerőpiacot, másrészt a brexit bekövetkezésének esélye több nagyvállalatot is komoly dilemma elé állít. Milyen jövőképük van ennek fényében a brit vállalatoknak, s milyen forgatókönyvekkel számolhatnak a Nagy-Britanniával üzleti kapcsolatban álló vállalkozások?
– Ami a kérdés első részét illeti: szívesebben hangsúlyoznám a versenyképességet. A brit vállalatok fontos célkitűzése, hogy kimagasló minőségű, ugyanakkor elérhető termékeket gyártsanak, illetve ilyen szolgáltatást nyújtsanak. A hazatelepítés adott esetben valóban segítheti a versenyképesség növelését, de ez nem cél, hanem eszköz. Az, hogy itt vagyunk most Budapesten, a Mega Mission program is mutatja, hogy léteznek más eszközök is a minőségi tevékenységek megvalósításához. A brexit ugyancsak fontos téma, hiszen hónapokon belül döntenie kell a brit állampolgároknak. Azt gondolom, tiszta és világos David Cameron miniszterelnök álláspontja, ebben egyetértenek a helyi üzleti körök is: meggyőződésünk, hogy jobb, biztonságosabb az Egyesült Királyság számára, ha az EU tagja marad. Az erre vonatkozó válaszom második része viszont az, hogy nem mindegy, milyen Európai Uniónak maradnánk a tagjai. Ennek a nemzetközi közösségnek a reformja elkerülhetetlen, amihez viszont leginkább úgy tudunk hozzájárulni, ha a tagjai maradunk. Saját vállalatom, az Airbus példájából kiindulva integrált európai folyamatokban gondolkodunk, szükségesnek látjuk például a légi közlekedés biztonságosabbá tételét, amit viszont nehezebb lenne az EU-n kívül elérni.

– Mi történik, ha a többség a kilépésre szavaz?
– Az a saját feladatunk az Airbus részéről, hogy felkészüljünk a jövőre, tevékenységeink további fejlesztésére, függetlenül attól, hogy Nagy-Britannia tagja marad-e az Európai Uniónak, vagy sem.

– Milyen a cégük kapcsolata Magyarországgal?
– Igen jó, különösen azért, mert néhány hónapja szignáltunk egy megrendelést a WizzAir vállalattal, akik 110 újgenerációs, korszerű hajtóművel ellátott A320neo modellt vásárolnak tőlünk. Ez igen jelentős megbízást jelent a magyar fél részéről. Noha az Airbus gépeit Toulouse-ban, illetve Hamburgban szerelik össze, a szárnyak nálunk, Nagy-Britanniában készülnek.

– Az Airbus fő riválisa az amerikai Boeing. Milyen stratégiával kívánnak a jövőben sikereket elérni?
– A stratégiánk egyértelmű: olyan globálisan versenyképes termékeket, rendszereket, megoldásokat kínálni, amelyek a leginkább találkoznak megrendelőink elvárásaival. A repülőgépek mellett egyébként helikopterek, műholdak gyártásával is foglalkozunk. Örülünk a versenynek, üdvözöljük a versenytársakat a pályán – természetesen arra törekszünk, hogy az élen álljunk.

– Zárásként nehéz kikerülni a tényt, hogy hazánk sajnos alulmaradt egy másik versenyben, a brit Jaguar Land Rover ugyanis Szlovákiával állapodott meg új gyára kialakításáról.
– Magához a döntéshez nem tudok ugyan érdemi gondolatot hozzáfűzni, azt viszont tudom, hogy a Jaguar Land Rover értékes lehetőségként számol beszállítói kapcsolatai terén a magyar vállalkozásokkal. Ennek alapján biztos vagyok benne, hogy az új gyárnak ebbe a régióba érkezése jó híreket tartogat a magyar járműiparnak is.