Tesztelési megoldásokkal segíti az üzemanyagcellás járművek fejlesztését az AVL

A mobilitás főként szigorodó emissziós előírások vezérelte, belső égésű motorról helyileg zéró emissziójú elektromos hajtásokra átállásában a főszerep egyértelműen az akkumulátoros elektromos megoldásoké. Ma még hidrogén üzemanyagcellás járművek, mint például a Toyota Mirai csak rendkívül korlátozott választékban érhetőek el a piacon, a jövőben azonban ez aligha nem változni fog.

Már jelenleg is világszerte sok különböző vállalat fejleszt üzemanyagcellás gépkocsikat, jellemzően teherautókat, az üzemanyagcellás hajtáslánccal elérhető, hőmérséklet által alig befolyásolt nagy hatótávolság, valamint a gyors újratölthetőség ugyanis az akkumulátoros alternatívánál sokkal alkalmasabbá teszi a távolsági áruszállítási igények kielégítésére.

Az elektromos átmenettel egyre inkább előtérbe kerülnek az olyan kérdések, hogy hogyan lehetne az üzemanyagcellás hajtásláncok fejlesztését optimalizálni, csökkenteni annak költségeit. Az üzemanyagcellás hajtások, illetve az azok teszteléséhez szükséges berendezések fejlesztésében 25 éves tapasztalattal rendelkező AVL szakértői nemrég ebben a témában tartottak online előadást.

Tomas Dehne, az AVL üzemanyagcella technológiai főmérnöke elmondta, hogy az egyéni alkatrészektől kezdve haladva a teljes, kész járműig, a szükséges tesztelési eszközök köre egyre inkább azonossá válik. Összességében a konvencionális hajtású, a hibrid és az üzemanyagcellás járművek teszteléséhez használt berendezések nagyrészt megegyeznek, ami a kutatás-fejlesztésben költséghatékony átmenetet tesz lehetővé.

Folyamatos optimalizálás

A fejlesztés kezdeti szakasza, mikor még csak számítógépeken dolgoznak a mérnökök, az AVL a mesterséges intelligencián alapuló Active DoE (Design of Experiments, magyarul kísérlettervezés) programjával tehető hatékonyabbá, amivel a szimulációs tesztelés folyamatában, a kapott eredmények alapján folyamatosan optimalizálhatóak a modellek.

A fejlesztést bemutató Leo Xenakis szerint, aki az AVL termékmenedzsereként dolgozik, segítségével a dizájn tökéletesítéséhez kellő szimulációk száma közel harmadával csökkenthető. Továbbá, ha már elég adat gyűlt össze, a szimulációkat magától leállítja a program, ami akár felhőben is futtatható.

Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra

A fejlesztés következő szakaszát a már megtervezett komponensek vagy akár a teljes jármű virtuális tesztelése alkotja. Ehhez az AVL a saját virtuális tesztpadját kínálja, amiről Emre Kural, a Virtuális Tesztelési Megoldások Részleg menedzsere beszélt. Mint elmondta, a tesztpad lehetővé teszi a későbbi fizikai tesztpadon, illetve magával a kész járművön végzett bizonyos tesztelési feladatok előbbre hozását, ezáltal csökkentve a későbbi tesztfázisok költségeit.

További előnye, hogy a későbbi tesztelési szakaszokban pontosabb kalibráció érhető el azáltal, hogy az itt beazonosított kritikus területekre lehet fókuszálni.

Kész könyvtár várja a mérnököket

Az online eseményen végül az AVL fizikai teszteléshez nyújtott megoldásairól is szó volt. A szekcióról prezentáló Dehn elárulta, hogy itt a legfontosabb szerep az egész üzemanyagcellás hajtáslánc tesztelésére szolgáló berendezésnek jut, mivel a részegységekből először ekkor építenek teljes, működő rendszert. A hajtáslánc vizsgálatához az AVL olyan berendezést kínál, aminek könyvtárjából előre megírt tesztek választhatóak ki, az elraktározott sablonokból pedig hibamentes tesztciklusok állíthatóak össze.