Sokan teljesen félreértik az elektromos autók világát

Bojár Ábel, az Opnio kutatási igazgatója a felvezetésben emlékeztetett rá, hogy az autózás egy olyan téma Magyarországon, amihez mindenki szeret hozzászólni, szinte mindenkinek van véleménye róla. Kicsit olyan a helyzet, mint a focival kapcsolatban: „mindenki ért hozzá”. Az autózáson belül az elektromobilitás most legfontosabb téma, ez lázban tartja az embereket, azonban ez azzal jár együtt, hogy számos tévhit is kialakult ezzel kapcsolatban. A magyarországi Bosch Csoport megbízásából az Opnio Institute mobilapplikáció-alapú, országos, reprezentatív (1001 fős) felmérésben vizsgálta ezeket a tévhiteket, illetve azt, hogy az emberek mit gondolnak az elektromos autókról, milyen tudással rendelkeznek a témában.

A felmérés egyik alapmegállapítása, hogy a válaszadók alapvetően pesszimisták az elektromos járművekkel kapcsolatban. Ez már a környezetszennyezésről szóló kérdésen is érződött: a válaszadók 38 százaléka szerint az elektromos autók és a belső égésű motorral szerelt járművek környezetszennyezése között nincs érdemi különbség, 17 százalék szerint pedig kisebb vagy nagyobb mértékben még szennyezőbbek is az elektromos autók. 21 százalék felelt úgy, hogy kisebb mértékben szennyezőbbek a hagyományos hajtású autók, 24 százalék pedig úgy, hogy nagymértékben – ez volt a helyes válasz a teljes életútra vetítve. Később, a pódiumbeszélgetés során Gergen Péter, a Bosch elektromobilitásért és járműdinamikáért felelős magyarországi alelnöke egy ausztrál tanulmányt idézve rámutatott, hogy szénalapú elektromos hálózattal rendelkező országban átlagosan 38 ezer kilométer után válik szennyezőbb megoldássá egy hagyományos hajtású autó egy elektromoshoz képest. Európában változó mértékben ez a szám még kisebb, Magyarországon is, ahol kisebb a szénalapú elektromos áram aránya, mint Ausztráliában.

Az energiafelhasználás hatékonyságát illetően még nagyobb tévedésben voltak a válaszadók: mindössze 11 százalék felelt helyesen arra, hogy mekkora arányban hasznosul a megtermelt energia a közlekedésben az elektromos hajtásnál – 70 százalék feletti ez az arány. 23 százalék vélte úgy, hogy 50-70 százalék között van a hatékonyság, 37 százalék szerint 30-50 százalék között, 29 százalék szerint pedig 10-30 százalék között. A hagyományos autóknál egyébként ez az opció a valóság. Horváth Csongor, a Bosch Budapesti Fejlesztési Központjának senior szakértője a háttérbeszélgetésen elmondta: az akkumulátoros elektromos autók valóban a legjobbak az energiahatékonyság terén, a beletöltött elektromos áram 73 százaléka hasznosul - ezt a teljes értékláncon kell érteni, az energia előállításától a kerekek forgatásáig. A zöldhidrogénnel tankolt üzemanyagcellás autók esetében csak 22 százaléka hasznosul az energiának, míg a szintetikus üzemanyagok esetében ez az arány 13 százalék.

Túl drága az elektromobilitás

Az vélhetően senkinek nem okoz meglepetést, hogy a legtöbb az elektromos autók ára miatt nem vesznek ilyen autót. Abban a kérdésben, ahol három tényezőt kellett megnevezni annak okaként, hogy az elektromosautó-penetráció még mindig alacsony, 62 százalék jelölte meg a túl magas árat. 48 százalék a hatótávolságot, 35 százalék a nem elég kiterjedt töltési hálózatot okolta, 21 százalék pedig a használt autók között a kínálat hiányát.

Az árral kapcsolatban erős a pesszimizmus: a válaszadók közel harmada szerint az elektromos autók mindig drágábbak lesznek, mint a hagyományos hajtásúak.

A válaszadók viszont nem is akarnak többet költeni az elektromos autókért: 57 százalék vagy nem akar, vagy nem tud többet fizetni érte, további 12 százalék egyáltalán nem akar autót. Azok aránya, akik a mai árakhoz mérten reális mértékben, azaz több mint egymillió forintnál többet fizetnének elektromos autóért, mindössze hat százalék.

Pesszimista hozzáállás

Nemcsak az árak kapcsán jelent meg a pesszimizmus: ahogy említettük, a válaszadók 48 százaléka szerint az elektromos autók alacsony hatótávolsága a legfőbb oka a terjedésük lassúságának, miközben a medián hatótávolság már 500 kilométer körül mozog, jócskán felette a napi használatnak. Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban várhatóan 2030-ra éri el az elektromos autók medián hatótávolsága a belső égésű motorral szerelt autókét: ez 700 kilométer. Ugyanakkor szerinte fontos tényező, hogy a töltés egyelőre jóval lassabb, mint egy tankolás, és bár a napi használatra tényleg elegendő a mai hatótávolság, valós igény, hogy egy nyaralásra, rokonlátogatásra annyit utazzunk autóval, amennyit jelenleg töltés nélkül nem tudnánk egy e-autóval.

Igaz, a válaszadók a töltési idő kapcsán is pesszimistábbak a valóságnál: ma már nem ritkaság a 20 percnél gyorsabb töltés, a válaszadók 44 százaléka szerint minimum egy óra a töltés, sőt, a válaszolók negyede szerint legalább két óra a töltési idő.

Bírnánk a megnövekvő energiaigényt

Egy érdekes felvetéssel zárult a felmérés: mi történne, ha hirtelen a jelenlegi 40 millió helyett egymilliárd elektromos autó lenne a Földön? A válaszadók sokkal magasabbra tették az energiaigényt a valósnál: 29 százalék szerint 50 százaléknál is nagyobb mértékben, 17 százalék szerint 50 százalékkal nőne a globális áramhasználat. A Bloomberg becslése alapján kevesebb, mint 10 százalék lenne a növekedés, ezt az opciót csak 8 százalék jelölte meg.

Az autopro.hu a háttérbeszélgetés további témáival júniusban még további cikkekkel jelentkezik az elektromobilitás témakörében!