Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Hűvösebben utazhatunk a Hyundai ablakfóliájával
2024.04.28 04:16
A BMW-nek kedveskedik a Lufthansa – ez történt a 17. héten
2024.04.27 16:21
Nincs hely rakodni? Vigyük az árukat villamossal!
2024.04.27 12:22
Távirányítású, csúszótalpas traktorok segíthetnek a bányászatban
2024.04.27 08:18
Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Nem kell kidobni a mostani akkugyárakat a nátriumért
A kép illusztráció. | Fotó: Daimler Global Media Site
Az akkumulátorok esetében a teljesítmény és a kapacitás a két legfontosabb szempont, de ezeket általában egymás kárára tudják fejleszteni – véli Dr. habil. Kun Róbert vegyész, kutató, a Magyar Akkumulátor Szövetség K+F+I munkacsoportjának vezetője.
Kun Róbert a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. Zöld Életre Valók komplex e-mobilitási roadshow debreceni állomásán tartott előadást az elektromos autók akkumulátorainak fejlődéséről, a jelenlegi technológiai keretekről és a lehetséges fejlődési irányokról.
A szakember előadása elején az elektromos autók terjedéséről beszélt, majd leszögezte: az elektromos autók akkumulátor nélkül nem érnek semmit. Vagyis az akkumulátorgyártásra szükség van, ha szeretnénk átállni az elektromos hajtásra – márpedig jelenleg az iparági vezetők és a fő döntéshozók ezt szeretnék.
A lítium hozta el az áttörést
Az elmúlt években az akkumulátorkémiák között a lítiumion vette át az uralmat, mert ennek a legnagyobb a fajlagos energiasűrűsége (250-270 wattóra/kilogramm). Kun Róbert kiemelte, hogy ennek a megoldásnak a felfedezése Nobel-díjat ért. A jelentőségét tekintve elég csak arra gondolni, hogy maga a gépjárművek kora az elektromobilitással indult, de az ólom akkuk nem voltak alkalmasak nagyobb hatótávolságra és rendszeres töltésre, ezért futott be más üzemanyag. A lítium-ionos akkumulátorok viszont elhozták az áttörést.
Fontos kiemelni, hogy a lítium-ion egy család, amin belül különböző kémiák lehetségesek, például a lítium-vas-foszfát vagy a nikkel-mangán-kobalt. Az akkumulátor azonban mindenképp öregszik és elhasználódik egy idő után, de nem mindegy a töltés és a használat módja sem – az élettartam csak a kíméletes használattal is jelentősen növelhető.
Mit hozhat a jövő?
A kutatók jelenleg olyan akkumulátorokon dolgoznak, amiknek 450-500 wattóra/kilogramm lehet az energiasűrűsége. Ez lesz a negyedik generációs cella, ami vagy jóval kisebb lesz a mainál, vagy akár kétszer hatótávolságot adhat ugyanekkora méretben. Itt még nem tartunk, most a harmadik generációt tesztelik, ezek már hamarosan megjelenő termékek 300-350 wattóra/kilogramm energiasűrűséggel. A jelenleg elterjedt autókban a második generációt használjuk.
Szintén a közeljövő terméke lehet a nátrium-ionos akkumulátor, ami nem felváltaná a lítiumos akkukat, inkább kiegészítené a technológiát – a nátrium ugyanis alacsonyabb energiasűrűséggel rendelkezik, ugyanakkor jóval olcsóbb az előállítása. További előny, hogy a jelenlegi akkugyárak – így például a Debrecenben épülő is - alkalmasak nátriumos akkuk gyártására, ehhez csak pár átalakításra lenne szükség – Kun Róbert hasonlata szerint olyan, mintha egy sütőben sütemény helyett húst szeretnénk sütni: az eszköz ugyanúgy megfelel, csak a paraméterein kell állítani.
Tetszett ez a hír? Értesüljön elsőként a járműipari történésekről, iratkozzon fel az autopro.hu hírlevelére az alábbi linken!
