Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Ismét a legvonzóbb magyar munkahelyek között a Mercedes
2024.04.26 13:19Hatékonyabb invertereken dolgozik a Fraunhofer
2024.04.26 12:20Ezer kilométer egy töltéssel? Ezt ígéri a CATL
2024.04.26 10:22Három üzeme is leállt a Stellantisnak
2024.04.26 09:18Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Lehet vontatni elektromos autókkal?
Ahogyan egyre inkább terjednek az elektromos autók, úgy merülnek fel újabb és újabb kérdések az elektrifikált járművekkel kapcsolatban. Például lehet-e vontatni az elektromos autókkal? S lehet-e ezeket a járműveket vontatni? A kérdések megválaszolása az adott típustól függ, de általánosságban „nem” a válasz.
Vannak még olyan kihívások, amiket az elektromos autók nem képesek megugrani. Persze a lakókocsi vontatása nem tartozik az elsődlegesen megoldani szükséges feladatok közé, de ha az a cél, hogy az elektromos hajtás teljesen kiváltsa a belső égésű motorokat, akkor az ilyen kihívásokat is le kell győzni. Egy fokkal életszerűbb és gyakoribb példa az utánfutók húzása, ezen a téren jobban is szerepelnek az elektromos autók.
A tisztán elektromos járművek erősebbek, nagyobb nyomatékot adnak le, ezért fizikailag képesek lehetnének a nagy súly vontatására. Azonban az egyes modelleket vizsgálva hamar arra jutunk, hogy alig akad olyan elektromos hajtású személyautó, ami képes komolyabb súly vontatására.
A súly a legnagyobb probléma
A magyar KRESZ szerint 3,5 tonnánál nehezebb járművet nem lehet vezetni személyautóra érvényes jogosítvánnyal, ahhoz külön engedély kell. A 3,5 tonna megállapításánál természetesen az összsúlyt veszik figyelembe, azaz a vontatmány is beleszámít a súlyba. Az elektromos autók jóval nehezebbek, mint az ugyanolyan méretű, hagyományos hajtású társaik (például egy hagyományos Volvo XC40 tömege 1655 kilogramm, míg az elektromos változaté 2188 kilogramm – a különbség 533 kilogramm), így már egy kisebb utánfutóval is komoly tömeget nyomnának.
Nem véletlen, hogy a legtöbb olyan elektromos autó, ami vontathat, jellemzően legfeljebb 750 kilogrammot húzhat maga után – ez annak a kategóriának a felső határa, amit a KRESZ könnyű pótkocsinak nevez. Ennyit húzhat például egy BMW i3, egy Ford Mustang Mach-E, a Mercedes EQA és EQS, vagy éppen a Renault Megane E-Tech. A legtöbb tisztán elektromos modell ennyit sem vontathat.
A fék sem mindegy
A regeneratív fékezés is gondot okozhat egy nagyobb vontatmány esetében. Lassításkor az elektromos motor generátorként működik, és az egyébként elveszett energiát visszatölti az akkumulátorba. Ez a folyamat az autóban ülve hasonló, mint a belső égésű motorral szerelt autók motorfékje – ez a hatás kifejezetten az autó saját tömegére van hangolva, így fennáll annak a veszélye, hogy a rendszer túlterhelődik egy nehéz pótkocsi által keltett extra mozgási energiával, különösen egy meredek lejtőn. Természetesen sok elektromos jármű lehetővé teszi a regeneratív fékezés kikapcsolását, ám ez óriási terhelést jelentene az elektromos autók hagyományos fékrendszereire.
Ez még a fékezett pótkocsikra is igaz, amelyek meglehetősen egyszerű mechanikus ráfutásos dobfékrendszerrel rendelkeznek, ami azonban csak akkor működik, ha viszonylag nagy fékterhelést érzékel – a regeneratív fékezés esetében tehát egyáltalán nem biztos, hogy működnének.
Van néhány elektromos modell, ami képes megbirkózni ezzel a problémával: a Tesla Model X akár 2270 kilogrammot is képest vontatni fékezett pótkocsik esetében, míg az Audi e-tron SUV-k és a Mercedes EQC legnagyobb kivitelei akár egy 1800 kilogrammos fékezett pótkocsit, vagy 750 kilogramm utánfutót is húzhatnak.
Drasztikusan visszaesik a hatótáv
Talán a legkézenfekvőbb probléma az elektromos autók komolyabb terhelésével a hatótávolság csökkenése. A pótkocsi méretétől függő mértékben romlanak a jármű aerodinamikai mutatói, a nagyobb súly nagyobb terhelést jelent motornak, és ugye a regeneratív fékezést sem lehet használni.
Erre a legjobb példa talán egy, az Autocar által is idézett teszt: 2020-ban az Audi North America egy e-tron modellt egy 1800 kilogrammos pótkocsival látott el, és így indult neki a Tulsa és Austin közötti 800 kilométeres távnak. Az autó mindössze 160 kilométert volt képes megtenni töltés nélkül, miközben a gyári hatótávolsága 385 kilométer.
Mi történik, ha lerobbanunk egy elektromos autóval?
Felmerül az a kérdés is, hogy lehet-e vontatni elektromos autókat, ha például lemerül az akkumulátor. Főszabály szerint nem, lerobbanás esetén érdemes autómentőt hívni – a legtöbb modellben ugyanis leállás után automatikusan bekapcsol a „kézifék”, illetve a villanymotorokat is károsíthatja a mozgatás.
Vannak persze kivételek, akik jól ismerik a saját autójuk minden paraméterét, azok megpróbálkozhatnak a hagyományos, vontatóköteles módszerrel is – de csak azután, hogy meggyőződtek róla, hogy nem okoz jóval nagyobb kiadást egy ilyen vontatás, mint egy autómentővel megtett út.
Tetszett ez a hír? Ne maradjon le a legfontosabb járműipari hírekről, iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken!