Így használhatók hatékonyabban az Ipar 4.0 újításai

2019-ben csaknem százmillió, digitális összeköttetésben álló eszköz dolgozott világszerte az iparban. Ezek a rendszerek rengeteg adatot termelnek saját működésükről, amiket a gyártóknak a teljes eszközhatékonysági mutatóik (OEE) javítására kell használniuk. Ez a mutató a gyártott termékek minőségét, a gyártás teljesítményét és a gyártósor rendelkezésre állását összegezve jeleníti meg a gyártás hatékonyságát. Az Ipar 4.0 terjedésével az OEE kalkulálásához szükséges adatok bőségesen, valós időben állnak rendelkezésre, de ezzel együtt megnőtt a jelentőségük is. Az ipar felgyorsul, rugalmasabbá, okosabbá válik, ami élesebb versenyt és növekvő vásárlói elvárásokat szül, ebben a környezetben pedig egyre fontosabb a hatékonyság folyamatos mérése és növelése.

Távoli diagnosztika

A teljes eszközhatékonysági mutató számítása nagy mértékben alapszik a gépek állapotáról szerzett adatokon. Az Ipar 4.0 egyik fő vívmánya, a Dolgok Internete által az ipari berendezések állapota távolról is megfigyelhető, nincs szükség időközönkénti, kézi ellenőrzésekre, a termelést nem kell megszakítani. Interneten kommunikáló szenzorok segítségével, valós időben figyelhetők meg távolról olyan tulajdonságok, mint a hőmérséklet, vibráció, zaj, vagy akár egy motor kenése. A sokféle, azonnal elérhető szenzoros adatnak köszönhetően sokkal előbb megtalálható egy-egy hibajelenség pontos oka, ami gyorsabb javítást és növekvő hatékonyságot eredményez.

A karbantartás új szintje

Az iparban hagyományosan kétféle karbantartási stratégia jellemző. Vagy megvárják a gépek meghibásodását, és megjavítják őket, vagy megelőző karbantartást végeznek meghatározott módon és időközönként. Az Ipar 4.0 lehetővé teszi egy harmadik út, az előrejelző karbantartás alkalmazását, amely a másik két opció előnyeit ötvözi azok hátrányai nélkül. Mesterséges intelligencia elemzi egy-egy gép korábbi és valós idejű üzemi adatait, majd megjósolja, mikor, milyen meghibásodás fog bekövetkezni, vagy mikor lesz szükség karbantartásra. Ezek alapján a gyártók még azelőtt elvégezhetik a szükséges javítást vagy karbantartást, hogy a probléma súlyosbodna. Az előrejelző karbantartás segít elkerülni a váratlan leállásokat, amik a gyártóknak 50 milliárd dolláros kárt okoznak évente, valamint a rendelkezésre állás növekedése az OEE javulását is jelenti.

Noha az ütemezett karbantartási stratégiák is megelőzik a meghibásodásokat, sokszor előfordulhat, hogy egy alkatrészt nem kellett volna még kicserélni. Mivel az előrejelző karbantartás valós adatokon alapszik, csak a tényleg szükséges javítások valósulnak meg. Nemcsak egy-egy leállást okozó meghibásodás megelőzése a fontos, hanem a selejttermelés elkerülése is. A szenzorok hamar észreveszik, ha egy gép rossz terméket kezd gyártani, így az OEE ismét közvetlenül javul.

Fókuszban a szakértelem

Nagyban növeli a hatékonyságot, ha a folyamatosan rendelkezésre álló adathalmazból könnyebben kinyerhetők az éppen szükséges információk. A jól megválasztott szenzoros adatok alapján lehetőség van célzott értesítések leadására, amelyeket csak azok a dolgozók kapnak meg, akikhez előzetes egyeztetés alapján az adott feladatkör tartozik. Ha például egy gép túlmelegszik, a rendszer annak a technikusnak küldi az automatikus riasztást, aki a túlmelegedések elhárítására szakosodott. Ezzel a módszerrel elkerülhető az alkalmazottak felesleges terhelése, a szakértelem pedig jobban kihasználható. Gépi tanulás által a gépek képesek megjegyezni, hogyan szokta végezni a karbantartásokat az adott szakember, így ha ő épp nem elérhető, a rendszer meg tudja mutatni a következő legalkalmasabb dolgozónak a helyes javítási lépéseket.

A folyamatos adatgyűjtés során az is kiderül, mely lépések hozták a legnagyobb javulást hatékonyság terén. Az Ipar 4.0 berobbanásával egyre élesedő versenyben a gyáripari szereplőknek minden apró lehetőséget meg kell ragadniuk a hatékonyság növelésére, amit a digitális technológiák nyújthatnak — írta meg a Manufacturing Tomorrow.