Trend Drónok és műholdak keresztezése: miért ne?

Drónok és műholdak keresztezése: miért ne?

autopro.hu/K.Á. | 2017.12.12 06:31

Drónok és műholdak keresztezése: miért ne?

Az Európai Űrügynökség (ESA) azt fontolgatja, új típusú légijárművel gazdagítja tevékenységeit. Az ötlet egyáltalán nem új, mégis csak most válhat valósággá.

Az új légijármű a drónok és a műholdak közötti rést töltené be. Ezek a Nagy Magasságú Pszeudo Műholdak (High Altitude Pseudo Sattelites - HAPS) magasabban repülnének vagy lebegnének a légkörben, mint a repülők, felhasználásuk mégis inkább a műholdakéhoz hasonlít. Utóbbiaktól annyiban térnek el, hogy nem az űrben keringenének, helyette hetekig vagy hónapokig a legkörben maradva fednének le bizonyos területeket.

A legalkalmasabb működési magasság nagyjából 20 kilométer. Ez már a felhők és a futóáramlások, nem mellesleg jóval a kereskedelmi repülőgépjáratok feletti zóna, ahol a szélsebesség elég alacsony ahhoz, hogy a drónok és műholdak hibridjei hosszabb időre is helyben maradhassanak.

Ebből a magasságból félezer kilométer sugarú területen mérhető fel a földfelszín, lehetővé téve a nagy sávszélességű kommunikációt és a pontos felügyeletet, esetleg támogatva a meglévő műholdas navigációs szolgáltatásokat, például javítva a lefedettség minőségét keskeny völgyekben és városokban. A fejlesztés ezen felül vészhelyzetekben is felhasználható, például gyors kommunikációs csatornák kiépítésére.

A HAPS a legfejlettebb technológiákra támaszkodik, köztük a miniatürizált repüléstechnikai megoldásokra, a nagyteljesítményű napelemekre, a viszonylag kicsi és könnyű akkumulátorokra vagy a nagy sávszélességű kommunikációs csatornákra. Az elképzelés ugyanakkor egyáltalán nem új, Thorsten Fehr földtan-specialista szerint a koncepció már húsz éve is létezett.

Kiemelt Partnereink