Az autóipar is hasznot tud húzni a drónokból

Egyre különösebb az az ellentét, amely a drónhasználatra vonatkozó jogszabályi háttér és a mindennapi valóság között feszül. Mindez kezdődik ott, hogy az eseti légtér-kérelmet minimum 30 nappal a használat előtt kell kérelmezni, valamint postán, illetékbélyeggel vagy átutalással 3000 forintot kell befizetni, majd telefonon kell jelezni a tényleges reptetés kezdetét és végét. És hiába van kezünkben a legkorszerűbb légi technológia, a kitöltött légtérhasználati kérelmet mégis postán kell eljuttatni a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztályának.

Éppen ezért feltételezhető, hogy a hobbidrónosok körében szép számmal vannak olyanok, akik mellőzik ezt a bürokratikus kanyart. Az ipari szereplők, logisztikai szolgáltatók persze nyilván nem engedhetik meg maguknak, hogy ne törvényesen járjanak el, ám az engedély megszerzése a körülményesség ellenére azért nem szokott akadályba ütközni. Vagyis aki kéri, megkapja. A bürokratikus falak leomlását jelentené, ha online lehetne jelezni a légtérhasználatot, és arra digitális módon érkezne az engedély.

Könnyű szállítani és kezelni, a DJI drónja elfér egy apró fotótáskában

Feltérképez, megfigyel, szállít és permetez

Az ipar ma is rengeteg területen alkalmaz drónokat, így az energiaipari, raktárnyilvántartási, árumozgatási, katasztrófavédelmi, biztonságtechnikai felhasználása elterjedt. A technológia már évek óta komoly szerepet vállal a mezőgazdaságban, előszeretettel használják például permetezésre, talaj- és terményállapot-megfigyelésre. Az anyagmozgatási és monitorozási képességek miatt pedig az autóipar is kezdi használni a lehetőségeket.

Erről beszélt az Autopro megkeresésére Frikker Attila, a Duplitec Kft. drónüzletágának vezetője is. A cég a drónok magyarországi kiskereskedelmének meghatározó szereplője. Ők többek között a kínai DJI termékeit forgalmazzák. Évről évre több megkeresésük van a vállalati felhasználási területről, ezek 70 százaléka a mezőgazdaságból érkezik. Ellenben Frikker Attila elmondta, épp a közelmúltban tárgyaltak egy nagy budapesti autóipari beszállítói céggel, amely gyártócsarnokon belüli árumozgatási célból igényelne drónos fejlesztést. Egy további, a Duplitec látóterében lévő autóipari beszállító pedig selejtkezelésre használna dróntechnológiát. És már tárgyalásban vannak egy itthoni német OEM-mel is. Az anyag- és alkatrészmozgatás esetükben jellemzően a 2-5 kilogrammos tartományt jelenti.

Brutális fejlődés, a kínaiak diktálnak

A drónipart a szakember fénysebességgel fejlődő iparágnak írta le, példáként hozva, hogy a DJI jelenleg 14 ezer embert foglalkoztat, köztük ötezer fejlesztőmérnököt. A kínai vállalatnak nincs, és szerinte nem is lesz konkurense. Valóban, a Drone Girl szakportál idézi a Skylogic Research 2018-as jelentését, amely szerint a DJI a globális drónpiac 74 százalékát tartja ellenőrzés alatt, és nyoma sincs a lassításnak. Az őrületes növekedést jelzi az is, hogy 2016-ban még csak 50 százaléknál tartottak.

Az üzletágvezető szerint a világszintű siker kulcsa, hogy a DJI elképzelése a drónfejlesztésről egybevág a felhasználók igényeivel. A gyors implementálást segíti, hogy a cég fejlesztői portot nyit egyes eszközeihez, így egyedi igényeknek megfelelően lehet „idomítani” a drónokat. A Duplitec elgondolása sem tér el gyökeresen ettől, az Óbudai Egyetemmel közösen indítottak képzést Ipari UAV (unmanned aerial vehicle, pilóta nélküli légi jármű) kezelési és fejlesztési ismeretek elnevezéssel. „Szedjétek atomjaira, és gondoljátok tovább!” – ez a vezérelv hajtja őket.

Az Óbudai Egyetem már régen letette névjegyét a téren. Dróntechnológiák és Drónalkalmazások Kutatóközpont néven 15 éve végeznek kutatásokat robotrepülőgépek fejlesztésével, irányítástechnikájával és alkalmazási területeinek kutatásával kapcsolatban. A drónok térhódításával azonban ők is nagyobb sebességfokozatba kapcsoltak.

Molnár András, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának dékánja megkeresésünkre azt mondta, az utóbbi öt évben alkalmazások, mérőeszközök fejlesztésére összpontosítottak, és olyan felhasználási területeket tudnak kiszolgálni, mint kritikus infrastruktúra és ipari monitorozás, felmérés, közúti forgalom emisszió-mérése. Ez utóbbi például a közlekedésmérnököket szolgálja ki, mivel a drón és a szoftver fel tudja térképezni az útszakaszok feletti gázok terjedésének irányát, volumenét. A technológia azért újszerű, mert ezek a szenzorok ma még földre telepített eszközök, ám a drón a mérést térben tudja elvégezni. Az informatikai kar dékánja hozzátette, vannak doktoranduszaik, akik jelenleg azzal foglalkoznak, hogy hogyan lehet minimalizálni egy meghibásodott drón által okozott károkat, vagyis milyen algoritmusokat kell írni, hogy még így is biztonságosan érjenek földet az ilyen eszközök.

Öt-hat év múlva mint a sáskák, ellepik a légteret

A Magyar Nemzeti Drón Szövetség (MNDSZ )alelnöke a drónpiaci robbanást a 19-20. század fordulóján végbement motorizációhoz hasonlította. Bárány Zoltán az Autoprónak azt mondta, már a százezret is eléri hazánkban a drónnal rendelkezők száma, komolyabb felszereléssel pedig úgy tízezren lehetnek. Kutatások szerint 2025-re napi 27 ezer reptetés várható Magyarországon, ma az Európai Unió területén van ennyi összesen.

Mint elmondta, a gyors bővülésnek megfelelően egyre több szereplő van a piacon, elsősorban a magánfelhasználókra fókuszáló kereskedőcégek száma szaporodik. Több cég és az MNDSZ is tart drónpilóta-képzéseket, emellett együttműködésben áll a Szent István Egyetemmel a mezőgazdasági hasznosítási lehetőségek kutatása terén.

Természetesen van több, csak ipari felhasználásra optimalizáló vállalat is, mint például a startup-üdvöskének tartott Aeriu, amely raktárnyilvántartáshoz nyújt drónokat és fejleszt hozzájuk szoftvert. Ők épp februárban jelentették be, hogy az IKEA velük együttműködve újítja meg leltározási folyamatait. (Az Autopro hamarosan bővebben is beszámol a startup tevékenységéről).

Bárány Zoltán megerősítette, hogy küszöbön áll a drónokra érvényes uniós szabályozás elfogadása, ez után nyílna rá lehetőség, hogy a tagállami szabályok megszülessenek, és az idejétmúlt szabályok megváltozzanak.

Nyitókép: Suli Andor oktató egy DJI Mavic 2 Zoom típusú drónnal az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán