Stephan Brand: A kérdés az, hogyan tudják a dolgok internetét a cégek pénzügyileg is a hasznukra fordítani

– A járműiparban mely területeken érzékelhetők legjobban az IoT megoldásának előnyei?
– Számos nagy ügyfelünk van szerte a világon, változatos alkalmazási fókuszokkal. A svájci AMAG esete jól érzékelteti, hogy az IoT-megoldásokkal miként mozdulhat el egy cég a jármű-értékesítéstől a digitális mobilitási szolgáltatások irányába. Mivel a fiatalok ma már nem feltétlenül szeretnék birtokolni egy autót, viszont egyre nyitottabbak az autó-, illetve az utazásmegosztásra, a kereskedőknek is e szolgáltatások felé kell fordulniuk. Említhetem a Caterpillart is, amely jellemző példa arra, hogy egy modern IT platform milyen széles körben alkalmazható – ennél a cégnél a targoncák gyártási folyamatáról szerettek volna minden valós idejű információval rendelkezni. Ausztráliában, a világ egyik legnagyobb bányaberuházása során lépésről lépésre összekapcsolták az ott használt, több mint 200 járművet, amely a nyomon követhetőség mellett már a beruházás első évében is jelentős megtakarítást tett lehetővé a folyamatok átláthatósága révén. Emellett a járművek összekapcsolása mind nagyobb szerepet játszik a kereskedelmi járműflották üzemeltetésében is.

– Hogyan tekint az SAP az autómegosztó szolgáltatásokra?
– Vannak kapcsolataink ilyen cégekkel – Németországban például számos ilyen szolgáltatóval zajlanak egyeztetések – de kereskedelmi megállapodást még nem kötöttünk. Az autómegosztási szolgáltatók igénye, hogy folyamatosan lássák a járművek helyzetét és státuszát, de megoldásaink az autók leadásánál, a számlázás kapcsán is szerepet kaphatnak a folyamatok integrációjában. Mindezeken kívül a vállalati utazás-megosztásban (ride-sharing) is lehetőségeket látunk, e téren az SAP alkalmazásának már közel 100 cég szavazott bizalmat, olyanok mint az Amazon, Porsche, BASF. Eredetileg ez a megoldás a szoftvergyártó 25 ezer járműből álló flottájának fenntartható üzemeltetését támogatta. E tekintetben nem csupán az üzleti vállalkozások állnak az SAP fókuszában, hanem a közszféra, a városüzemeltető szervezetek is.

– Létezik-e már kiforrott jó gyakorlat arra, hogy a mobilitással foglalkozó cégek integrálják az IoT-megoldásokat?
– Az IoT korábban még az újdonság erejével hatott a cégek többsége számára. Noha a szenzorok, a hardverek működésével sokan tisztában voltak, az igazi kérdés az volt, hogy a cégek az IoT használatát miként tudják pénzügyileg is a hasznukra fordítani, hogyan képződik bevételük a digitális szolgáltatásokból. Ebből a szempontból azt kell mérlegre tenni, hogy mennyibe kerül például egy kamionflotta felszerelése a digitális eszközökkel, és erre az összekapcsolt infrastruktúrára milyen szolgáltatások építhetők rá. Azt szoktuk javasolni az IoT-megoldásokkal ismerkedő cégeknek, hogy kezdjenek kicsiben, indítsanak alacsony kockázatú pilot-projekteket, és a technológia alapján vizsgálják meg a skálázhatóság lehetőségeit. A megtérülés gyakran már az első hónapokban jelentkezik, és egy működőképesnek talált üzleti modell bármilyen szintre kibővíthető.

– Általánosítható, hogy egy flotta digitalizálása mennyi időt, erőforrást igényel?
– A tapasztalataink szerint az eszközök infrastruktúrája gyorsan, még a nagy vállalatoknál és beruházásoknál is akár néhány hét alatt telepíthető. Persze, ez az egyeztetések tempójától is függ, amely folyamat gyakran több időt vesz igénybe, mint a tényleges rendszertelepítés. Mivel a megoldásunk felhőalapú, az ügyfélnek ez nem jelent komoly beruházást, az infrastruktúra pedig szolgáltatásként használható. Amint az adatok elkezdenek beérkezni az első, hálózatba kapcsolt járművekből, megkezdődhet az elemzésük, valamint az egyéni célok szerinti hasznosítása.

– A beruházások megtérülési ideje mennyire tipizálható?
– Egyes projekteknél a bejövő adatok alapján már azonnal láthatóvá válnak költségcsökkentési lehetőségek, de gyakran közvetett előnyöket is felszínre hoznak az IoT-beruházások, így akár a termelési folyamat biztonságára is hatással lehetnek. Az SAP-megoldást alkalmazó logisztikai vállalkozások gyakran az átláthatóságot szeretnék javítani, vagyis valós időben látni, hogy hol járnak a járműveik és az adott áru hol tart a szállítási folyamatban. Az egyik cél, hogy ne legyen üresen futó kamion az utakon, de fontos szempont az is, hogy megismerjék a sofőrök vezetési szokásait. Az egyes kamionok közötti kommunikáció biztosítására is jelentős igény mutatkozik. A járműipar mindig is élen járt a technológiai újítások alkalmazásában, a robotika lehetőségeinek kiaknázásában. Ennek egyik fontos tényezője, hogy az embereket tehermentesítsék a repetitív, egészségtelen munkafolyamatok alól. Ha megnézünk egy robotot egy autógyárban, egyetlen ember sem szeretné azt a munkát helyette elvégezni.