Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Komoly tervei vannak az IT-vel a magyar kormánynak
2024.04.26 16:23
Továbbra is kudarc a Ford e-autós részlege
2024.04.26 15:21
Ismét a legvonzóbb magyar munkahelyek között a Mercedes
2024.04.26 13:19
Hatékonyabb invertereken dolgozik a Fraunhofer
2024.04.26 12:20
Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Régi-új ipari technológia kopogtat hazánk kapuján
Az elmúlt évezredben Magyarországon is virágzott a porkohászat, azonban évek óta hiánytevékenység idehaza az ipari méretekben elérhető szinterelés. Ezen a helyzeten készül változtatni egy tapasztalt spanyol vállalat.
A 3D nyomtatásnak köszönhetően egyre ismertebb kifejezéssé vált a szinterezés. Ennek lényege, hogy porított alapanyagból – jellemzően műanyagból, de akár fémporból is – rétegenként kinyomtatva áll össze az adott alkatrész. A szinterelés hasonlóan hangzik ugyan, nem véletlenül, ám egészen másról van szó. Itt is nagyon finomra őrölt fémpor – jellemzően valamilyen acél – alapanyag jelenti a kiindulást, ám ezt nem nyomtatják, hanem a kész alkatrész alakjának megfelelő szerszám alkalmazásával nagy nyomáson préselik, majd a kréta keménységű darab hőkezelés alkalmazásával nyeri el a tiszta fémmel közel megegyező keménységet és szilárdságot.
Az 1920-as években kifejlesztett porkohászati eljárás által rendkívül kemény, fémkarbid porokból állították elő a gyakorlatban keményfémnek nevezett termékeket, amelyek egyik fő felhasználási területe forgácsoló szerszámok élanyaga. A hadiipar és a rakétatechnika mind a mai napig használja a porkohászati technológiával előállított, nagy keménységű alkatrészeket.
A járműipar az utóbbi évtizedekben fedezte fel újra a költséges forgácsolási eljárások kiváltására a porkohászati szinterelést, főleg a nagy bonyolultságú, közepes méretű fémalkatrészek tömeggyártására. Fogaskerekek, vezérmű- és lengéscsillapító alkatrészek készülnek szintereléssel a korszerű autók számára.
Miután hazánkban az utóbbi évtizedekben leépült a szintereléssel foglalkozó résziparág, jelenleg a világ néhány tucat ilyen technológiával foglalkozó cége közül leginkább német és a távol keleti beszállítók közül választhatnak, választanak a magyar vállalkozások. A szokásos dilemma itt is érvényesül: vagy megfizetjük a közeli európai országokból érkező minőségi termékek magas árát, vagy a kedvező ár mellett megbarátkozunk a garanciális problémákkal, a kevésbé precíz kivitelezéssel és a nem teljesen rugalmas időtényezővel.
E téren kínál vonzó középutat a 70 éves szakmai tapasztalattal rendelkező spanyol MFS Sintering vállalat, amely nemrég felfedezte a közép-európai régió dinamikusan fejlődő járműiparában rejlő potenciált. Baszkföld a fémipar, különösen a finommechanikai megoldások fellegvára, a Bilbaóban működő cég pedig készen áll rá, hogy akár le is telepedjen Magyarországon, elhozva hozzánk szaktudását, elérhető áron kínálva minőségi szinterelési technológiáját. A cég bemutatkozását örömmel fogadta a HIPA, hiszen számos olyan vállalat működik hazánkban, különösen a járműipar területén, amelyek sokat nyernének az MFS Sintering érkezésével.
Az autók főegységétől – motor, sebességváltó – kezdve a kéziszerszámokig megannyi berendezésben alkalmaznak szintereléssel előállított alkatrészeket. Akik eddig Kínából rendeltek ilyen hozzávalókat, kénytelenek voltak a devizapiac ingadozásaival – az USD-EUR átváltások okozta akár jelentős veszteségekkel – is kalkulálni.
Bár teljesen felváltani valószínűleg nem fogja, versenyképessége miatt számos esetben kiválthatja a forgácsolást a szinterelés. Az MFS Sintering céget hazánkban képviselő dr. Fórián István elismeri, hogy akad még lehetőség a technológia precizitásának növelésére. Kutatás-fejlesztés terén is jó terep lehet ugyanakkor Magyarország – az mindenesetre biztosnak látszik, hogy összeálltak a pozitív tényezők egy magyar leányvállalat megalapítására.
