Az anyagmegmunkálás űrkorszaka jön Kecskeméten

– A hazai autóipari ágazat legújabb trendje, hogy nem feltétlenül a gyártókapacitást vonzza a kormány Magyarországra, hanem a magas hozzáadott értéket képviselő tevékenysége. Például nemrég nyitott Budapesten kutató-fejlesztő központot a Continental és a Jaguar is. Ez kihívás vagy inkább lehetőség a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. számára?
– Alapvetően az, hogy ezek a külföldi nagyvállalatok ide helyezik K+F tevékenységüket, egyszerre jelent kihívást és lehetőséget is számunkra. A kihívás része a korlátos számú elérhető szakképzett munkaerővel van összefüggésben. Egy ilyen cég nyilvánvalóan magasabb bért ajánl, mint egy állami kutatóintézet. Ugyanakkor az a kutatói szabadság, ami nálunk megvan, az esetükben jóval kisebb. A Bay továbbra is az anyagszerkezeti vizsgálatokra, szimulációra, a vezérléstechnikára és gépi látás fejlesztésére összpontosít, és ezeken a területeken vannak olyan kimagasló eredményeink, amelyek továbbra is vonzóvá tesznek minket a piacon.

– Hogy zárta tavaly a fennállásának 25. évét ünneplő kutatóintézet?
– Az ipari K+F tevékenységből származó árbevételünk tavaly 2 milliárd forint volt, melynek jelentős, 60 százaléka sikeres pályázati részvételből eredt. Ez kifejezetten elismerésre méltó teljesítménynek számít idehaza. Fennállásunk 25 éves évfordulójára programsorozatot szerveztünk, amelynek kiemelt és nagyon népszerű rendezvényei voltak a partnertalálkozó, a Kutatók Éjszakája és a magyar tudósokról és feltalálókról rendezett kiállításunk.

– A munkaerőhiány és a bérköltségek növekedése hatással van a cégek innovációs, kutatás-fejlesztési költéseire, derült ki egy átfogó kutatásból. Érzi-e a Bay Kutató intézet ezt a fajta tendenciát például a megrendeléseiben, az együttműködések számait tekintve?
– Úgy látjuk, hogy ez a tendencia hozzánk 2019 végére, 2020-ra fog begyűrűzni. 2016 végétől nagyon sok uniós K+F pénz jelent meg a magyar gazdaságban. Ez jelentősen megnövelte a hazai cégek K+F tevékenységét, azokét is, akik csak alvállalkozóként részesültek ilyen forrásokból. Ezek a projektek 2020-ra várhatóan kifutnak, és ennek hatása biztosan jelentkezni fog nálunk is.

– Ugyanakkor addigra már látszania kellene a következő uniós tervezési időszak elérhető pályázati forrásainak.
– Arra készülünk, hogy 2021-ben fognak megjelenni az első itthon elérhető pályázatok. Vagyis lesz egy, de inkább két év, amely a magyar K+F terület számára nehezebb lesz, és ezt a magyar gazdaság is vélhetően meg fogja érezni. Ezért a következő időszakban a hazai innovációs alap forrásait növelni kell, ezt az álláspontot képviseli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal is. Az alapba cégek is befizetnek, ők jelenleg a K+F pénzek 74 százalékát adják. De ez azért ilyen magas arány, mert az állam eddig relatíve keveset tett bele.

– Beszéljünk a Bay autóiparhoz, mobilitáshoz kapcsolódó kutatásairól. Van például egy 2014-ben indult kutatás, amely az emberszállító drón létrehozását célozta. Hol tart a Flike-projekt?
– A fejlesztést prototípus-szintig elvittük, ekkor létrejött egy spinoff, a ByeGravity. A további fejlesztést tőkebevonással sikerült folytatni, a cég most nagy teherbírású drónok automatizálásával foglalkozik. Az egyelőre kisüzemi keretek között működő spinoffot azonban akkor lehet majd sikeresnek mondani, ha ez az árbevételükben is megmutatkozik. Akkor várható majd reálisan, hogy újabb kutatási projekttel bíznak meg minket. A 100-150 kilogramm teherbírású kategória már nem az, amit kínai webáruházból is be lehet szerezni, ez egy nagyon speciális szegmens.

– Egy másik, immár újabb közel 580 millió forintos fejlesztési projektjük a kecskeméti Neumann János Egyetemen épül, a Dióda Lézerközpont. Mikorra készül el az épület és a berendezések?
– Ha minden a tervek szerint alakul, ebben a hónapban átadjuk a központ épületét az egyetem kampuszán. A lézerberendezések beszerzése pedig már folyamatban van, ráadásul a kisteljesítményű dióda-impulzus lézerünk már meg is érkezett és működőképes. A nagy teljesítményű, CNC-központtal felszerelt, robotvezérlésű lézersugárforrásunk a közeljövőben, várhatóan szeptemberben érkezik meg, és a tervek szerint 2020 elején áll üzembe. A mikro megmunkálásra képes lézerek segítségével olyan precíziós vágás-, hegesztés-, illetve gravírozástechnológia van a kezünkben, amely az autóipari anyagtechnológiák területén egyedülálló.

– A Mercedesen kívül milyen más vállalat kötheti majd le a kecskeméti központ kapacitásait?
– Mi egyelőre a két kisebb lézerforrással vágásokat hajtunk végre különböző anyagokon, prototípusokat hozunk létre. Célunk, hogy ezeket már validálva tudjuk bemutatni jövőbeli céges partnereinknek.

Az Albacomp személygépkocsiba szerelhető eCall vészhívója

– A kecskeméti projekt mellett milyen más, autóipari irányú kutatás zajlik az intézetben?
– Az európai segélyhívó rendszer, az eCall használt autókba beszerelhető egység fejlesztésén dolgozunk az Albacomppal. A berendezés kialakítása, beszerelése korántsem olyan egyszerű, mint egy autórádióé. Az esemény GPS pozíció kezelésén túl fontos feladat a baleset tényének megállapítási algoritmusa, a standard vészhelyzeti üzenet továbbítása a segélyhívó központba valamint a manuális segélyhívás és a hangkommunikáció támogatása is. Részletesen tesztelésen vagyunk túl, több tesztre kaptunk lehetőséget a hazai segélyhívó központnál is. A projekt most van záró szakaszában, és az engedélyezés után az Albacomp gyártani és forgalmazni is fogja a berendezést.

– Hogy lehet üzletileg fenntartható a termék, ha a segélyhívó rendszer lassan minden új autóba kötelezően beépítendő kiegészítő lesz? Mert a jelenlegi hazai használtautó-park – legyen az bármilyen nagy is – egyszer majd csak kikopik.
– Egyrészt még mindig nincs beépítve minden új autóba a rendszer, hiszen csak az új engedélyek kiadásának feltétele. Másrészt arra számítunk, hogy a használtautó állomány összetétele nem fog egyik pillanatról a másikra megváltozni, 2018 adat szerint csak 2% az új autók aránya, miközben a 10 év fölötti autók aránya folyamatosan emelkedik. És az újítással nemcsak Magyarországra, hanem az egész közép-kelet-európai piacra célzunk.