Új szintre emelte a K+F-et a Miskolci Egyetem

– A tavalyi évhez képest idén 15 százalékkal több hallgató került be a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának állami ösztöndíjas és önköltséges képzéseire. A mesterképzésre felvettek száma jelentősen, 38 százalékkal nőtt. Ez a műszaki pálya népszerűségének köszönhető?
– A növekedés abszolút örvendetes, talán nem túlzás, hogy országosan is kiemelkedő ez a bővülés. A mesterképzés iránti érdeklődésnek különösen örülök, mivel meggyőződésem – és ebben a diplomásainkat felvevő piac visszajelzései is megerősítenek – hogy a valódi mérnökdiploma a mesterdiploma. Vagyis beigazolódott, hogy a BSc-képzés bevezetésével a szakmai specializációk tárgyainak az átlaghoz képest is nagyobb szűkülésével nem tudunk hasonló értékű diplomákat kibocsátani, mint a korábbi 10 féléves képzésben. Nem utolsó sorban az egyetemeknek is érdeke mesterképzést folytatni egyrészt a magasabb normatíva, másrészt a doktori képzés és ezen keresztül az oktatói-kutatói utánpótlás biztosítása érdekében.

– Ugyanakkor érezni az ipar hatalmas szívó hatását…
– Vannak is vitáink az ipari partnereinkkel emiatt. Informatikai, automatizálási, elektronikai területen olyan magas a kereslet a mérnökeinkre, informatikusainkra, hogy van példa arra, hogy egyes – gyakran kiváló képességű – hallgatók már a BSc-képzés befejezése előtt elhagyják az egyetemet. A piac vonzó, magas fizetésért visz el hallgatókat, akik az adott speciális szakfeladatok teljesítésében ugyan kiválóak, de pályaváltoztatás esetén nem tudnak diplomát felmutatni. A vállalatokat igyekszem meggyőzni, hogy próbáljunk meg együtt gondolkodva jövőt építeni. Arra kértem őket, tanúsítsanak önmérsékletet, és ha szakértelemre van szükségük, inkább a bevett útvonalakat, vagyis a duális képzést, a gyakornoki programokat részesítsék előnyben. Ez egy ördögi kör, hiszen ha a cégek elviszik a legjobb BSc-s hallgatókat, azokból nem lesznek MSc-s, majd doktorandusz-hallgatók, nem lesz belőlük jól felkészült oktató, nem születnek tudományos teljesítmények, miközben a vállalati világból sokszor elhangzik az igény, hogy a karnak korszerű, magas színvonalú képzést kell folytatni, amelyhez a kiváló oktatók-kutatók elengedhetetlenek.

– Az ipari világ be tudja csatornázni igényeit a duális képzésbe? Nyilván csak így kerülhető el az agyelszívás.
– Azt gondolom, többségében igen, értik a cégek mi álláspontunkat, de a vállalatoknak vannak azonnali, rövidtávú igényeik is. A kettő egyensúlyát kell megtalálni, ami nehéz, hiszen az egyik oldalon a profit, a másikon a hosszútávú startégiai célok vannak.

Lézervágás a Miskolci Egyetemen

– A duális képzés idestova 4-5 éve létezik, a kar mióta és hány ipari partnerrel működik együtt?
– Az egyetem a legelejétől kapcsolódott a duális képzési rendszerhez, ma több mint 50 ipari partnerrel van duális szerződésünk, az elmúlt félévben 25 vállalatnál valósult meg duális képzésünk, itt 82 hallgatót képeztek a partnereink. Az informatikai terület egyébként ideális terepe a duális képzésnek, mert középiskolai tanulmányaikat követően, az első pillanattól kezdve felelősségteljes feladatokkal lehet megbíznia a hallgatókat. Ami a mérnöki területet illeti, itt az figyelhető meg, hogy emelkedik a mester-duális hallgatók száma. Ez azért kedvező, mert egy „majdnem kész mérnök” tényleges szakmai feladatokhoz csatlakozhat az adott cégnél. Ezt a trendet még annak ellenére is támogatjuk, hogy a későbbiekben esetleg csökken a BSc-duális rendszerbe felvett hallgatóink száma.

– Minden esetben van az adott cégnél jó pedagógiai érzékkel megáldott csoportvezető, hogy a hallgatók hasznosan töltsék idejüket?
– A visszajelzések alapján van, véleményem szerint csak azok a cégek vágnak bele a szerződéskötéssel, felvételivel és komoly energiaráfordítással járó procedúrába, akik komolyan gondolják ezt a lehetőséget. Egyik partnerünknél, MOL Petrolkémiánál például annyira komolyan veszik a duális képzést, hogy úgynevezett mérnökakadémiát hoztak létre. A vállalat egy-egy területért felelős vezetői bekérték tantervünket, a heti bontású tematikákat, és az adott félévben futó tárgyakhoz, témákhoz a kapcsolódó szakterületen dolgozó szakembereiket csoportosították és a vállalati napokon képzéseket tartanak számukra. Nyilvánvalóan kisebb cégek ezt nehezebben tudják megvalósítani, mivel általában nincsen szakemberük minden oktatott szakterülethez kapcsolódóan.

– A Miskolci Egyetem bekerült a felsőoktatás "elit klubjába", 11 egyetem közé, amik részesei lehetnek a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programnak (FIKP). 900 millió forint támogatást nyertek el, amelynek a fele műszaki és informatikai területek kiválóságát célozza. Ezt a fejlesztést hogy kell elképzelni?
– A Miskolci Egyetemen jelenlegi rendszerében a tudományos kutatási tevékenységet kiválósági központok koordinálják. A három műszaki karon – Műszaki Földtudományi, Műszaki Anyagtudományi, Gépészmérnöki és Informatikai – összesen négy ilyen kiválósági központ működik 1-1-2 felosztásban. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy karokhoz rendelve tudjuk a leghatékonyabban szervezni tudományos tevékenységünket. De az FIKP ezt alátámasztva pontosan az interdiszciplináris, tudományterületek közötti, átjárható, „felhúzott falak nélküli” kutatásokat támogatja oly módon, hogy a jelenleg is magas színvonalú területekre fókuszál, célként a kutatási kapacitás növelését, a kutatási feltételrendszer javítását, a KFI fókusz erősítését jelöli meg. Ezen a területen egy további sikerről is be tudok beszámolni. A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) keretén belül megvalósuló konzorciumi összefogás (Bosch, Starters E-Components Generators Automotive Hungary Kft., ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft., Borsodchem Zrt.) mintegy hatmilliárd forintos támogatással az ipari partnerek által generált kutatásokat és fejlesztéseket célozza a korszerű anyagok, a modern anyagtechnológiák, és az intelligens irányítási-automatizálási rendszerek fejlesztése területén.

Megújul az üzemcsarnok a campus területén

– Van a konzorciumi partnerek között interakció?
– Nyilván minden cég elsősorban a maga területének problémái megoldásában érdekelt, azonban már a pályázat írásakor is törekedtünk arra, hogy megtaláljuk a cégek között közös érdeklődési területeket. Nagyon nem kellett erőlködnünk, hiszen például amikor a Borsodchem poliuretán alapanyag fejlesztését kutatja, az építőanyagok területén ezt az ÉMI Nonprofit Kft.-vel közösen teszi, mivel ők a termékek részben fejlesztői és minősítői, míg a Bosch az autóipari felhasználás területén kapcsolódik a területhez. A FIEK mint szervezet távolabbi célja, hogy a projekt kifutását követően a konzorciumi partnerekkel fennmaradjon, erősödjön az együttműködés és további ipari partnerek jelenjenek meg a rendszerben.

– A BMW Debrecenben való megjelenése mit fog jelenteni az egyetemnek?
– A Miskolci Egyetem autóiparban érintett szakterületei több évtizedes – némelyik évszázados – múltra tekintenek vissza, ezen időszak alatt fejlődött laboratóriumi infrastruktúránk, oktatási és kutatási területeink, oktatói és kutatói gárdánk. Ezen alapok birtokában az, hogy a BMW Magyarországot választotta és azon belül tőlünk egy órányi autóútra épít üzemet, egyértelműen pozitív fejlemény. Karunk 2017 őszén hat kutatási fókuszterületet nevezett meg, amelyek közül egy kivételével mindegyik kapcsolódik az autóiparhoz. Ezen területek létjogosultságát többek között a hallgatóink iránti kereslet, a tudományos teljesítmény, a kutatási infrastruktúra, az ipari KFI igények alapozzák meg. Meggyőződésem, hogy a beruházás és annak beszállítói környezete a fókuszterületek és a Miskolci Egyetem műszaki és informatikai képzési és kutatási területeinek megerősödését fogja eredményezni. Ehhez részünkről a jelenlegi infrastruktúrán túl a fókuszterületek és a jövőbeni fejlesztési projektek autóipari orientációját tudjuk biztosítani.

Ami a mérnöki területet illeti, itt az figyelhető meg, hogy emelkedik a mester-duális hallgatók száma, mert egy „majdnem kész mérnök” számára sokszor rendkívül veszélyes ipari környezetben ez valóban szakmai feladatokhoz való csatlakozást jelent a hallgató és a cég számára is. Ezt a trendet még annak ellenére is támogatjuk, hogy a későbbiekben esetleg csökken a BSc-duális rendszerbe felvett hallgatóink száma.