Innováció a felnőttképzés területén: a „mit” és a „hogyan”?

Arra a kérdésre, hogy hogyan jelenhet meg az innováció a felnőttképzésben, a Tequa értékesítési- és operatív vezetője elmondta, hogy véleménye szerint az innovációs lehetőségek abban rejlenek, hogy a képzéssel, oktatással foglalkozó vállalkozások mennyire gyorsan képesek reagálni a partnereik által, a képzések iránti igények megváltoztatására. A rövid válasz az innovációra talán az lehet, hogy semmiképpen nem a tananyag száraz leadása, illetve annak fejlesztése a cél, hanem a szakmai ismeretek bővítése és mélyítése új módszertanok és informatikai lehetőségek bevonásával. Innovációs lehetőség rejlik továbbá az úgynevezett „soft skill” képességek fejlesztésében, amelyet be lehet és be is kell építeni a szakmai ismeretek mellé a képzések során.

Példának okán, belső auditori képzést sokan és sokféleképpen tartanak, mely képzések általában 3-5 napot vesznek igénybe (képzőtől és témától függően), ahol a szabványelemek ismertetése mellett a gyakorlati elemekre nagyon kevés idő marad. Nem jut elegendő idő például arra, hogy a képzés résztvevői gyakorolhassák esetpéldákon, szituációs gyakorlatokon keresztül, hogy milyen a gyakorlatban egy auditálás, hogyan kell ott beszélni, megjelenni vagy akár együttműködésre rábírni.

„Ebben a témában az innovációt úgy képzeljük és tervezzük, hogy a szakmai tananyag kiegészül a gyakorlattal, egy-egy szituációs elemmel és az életből vett példával. Az auditoroknak (gyakorló és aspiráns) megtanítjuk, hogyan kell kommunikálni egy nyitóértekezleten, hogyan kell prezentálni, szemkontaktust létesíteni, együttműködésre rábírni. A lényeg, hogy a hallgatóink kapjanak egy olyan készséget és tudást, amely biztonságot és önbizalmat ad a szakmaiság mellett a mindennapokban, ahol az audit nem egy gyomorgörcsös érzés” – fogalmazta meg a lényeget Gedővári Dóra.

A Lean képzések kapcsán ugyanilyen fontos, hogy az elméletet az adott vállalat telephelyén a gyakorlatban is meg tudja mutatni az oktató és azt a hallgatók a munka környezetükbe be is tudják illeszteni.

A Six Sigma Green Belt képzésnél a nyolc nap alatt a projektekben alkalmazandó vezetési- és minőségtechnikák megismerésén és alkalmazási készségén kívül, problémaazonosítási módszereket, adatmegjelenítési, -feldolgozási és -elemzési technikákat, okkeresési technikákat oktatunk, de a képzés végén az ismeretek megszerzéséről a hallgatók például egy vállalati projekten keresztül számolnak be. Vagyis a képzés során igyekszünk úgy ismereteket átadni, hogy azokat már a hallgatók a munkájukba be is tudják illeszteni – mondta.

Igénylik is a változást a partnerek

Természetesen továbbra is elsődleges cél, hogy szakmailag kell képezni az embereket, hiszen a munkavégzésükhöz erre van szükség. Ugyanakkor Gedővári Dóra szerint egyre nagyobb az igény arra, hogy ne a szokott napi 6-8 órás képzési formában oktassanak, hiszen a valódi tudás megszerzése leginkább az ismétlődésen alapul, mintsem az egyszerre, nagy mennyiségű információ birtokba juttatásán.

Változtak a partnerek igényei is és a szervezeteken belüli prioritások is. Korábban talán kizárólag az volt a fontos, hogy egy-egy témát illetően meglegyen a munkatárs bizonyítványa, tanúsítványa az adott munkakör kapcsán, mára azonban fontossá vált az is, hogy az adott munkatárs milyen szakmai fejlődést lát az adott cégnél és ehhez milyen képzési terv szükséges, illetve hogyan lehet ezt a kollegát nemcsak szakmai téren, hanem soft készségek terén is fejleszteni.

„Az a tapasztalatunk, hogy az a vállalat, amelyik hosszú távon befektet a munkavállalói fejlesztésébe és ezzel hosszú távú együttműködést is remél, ott a lojalitás is növekszik. Tequa oldalról ezért gondolkozunk azon is, hogy hogyan lehet bevinni az úgynevezett coaching szemléletet egy-egy tanácsadásra és képzésre épülő projekt esetén, hiszen egy sikeres projekt egyik nagyon fontos eleme, hogy a csapattagok hogyan tudnak együttműködni, kommunikálni és ehhez kell az önismeret és az egymás megismerése is. Hiszem, hogy a felnőttképzéseben még óriási innováció lehetőség rejlik, amennyiben tisztában vagyunk a partnereink igényeivel és kihívásaival. A minőség adott, az nem kérdés, a kérdés az, hogy tudunk mellette értéket teremteni” – mondta Gedővári Dóra.

Az alkalmazkodás is lehet innováció

Gedővári Dóra szerint tehát az a kérdés, hogy egy képzésekkel foglalkozó cég mennyire tudja lekövetni a világ változásait, vagyis, hogy megváltozott a partneri igény, megváltozott az ember, lényegében minden. „Ennek a változásnak a COVID volt a katalizátora, de ezek ott lógtak már a levegőben. Például az online platformokra való átállás is jó példa, mert a Tequa képzéseiben továbbra is megmaradtak az online tanfolyamok, mert hallgatóink továbbra is élnek azzal a lehetőséggel, hogy nem kell vidékről elutazni a képzésekre, kényelmesen bekapcsolódnak akár otthonról és elektronikus felületen vizsgáznak. Meg tudjuk valósítani az online képzéseken is a csoportmunkát és rengeteg gyakorlati feladat megoldására is lehetőséget adnak a különböző platformok. Természetesen ez az online láb csak az egyik láb, mert a személyes kapcsolatoknak is megvan a szerepe, a találkozásokra is szükség van. A kihelyezett képzéseink nagy része visszatért a kontaktos szervezési formába.

Hisszük, hogy az alkalmazkodás is innováció, amit a kommunikáció hajt. A Tequa azért tudott és tud gyorsan reagálni a kihívásokra, mert a partnerei megfogalmazzák az oktatással kapcsolatos igényeiket, a Tequa pedig nem zárkózik el semmilyen változástól – hiszen a felnőttképzés már tényleg nem a tananyag leadásáról, hanem a hallgatók szakmai és emberi képzéséről szól.