Így születtek a Techtogether feladatai

Portálunk folyamatosan tudósított a november 5. és 7. között megrendezett mérnökhallgatói csapatversenyről és konferenciáról, a Techtogetherről. Szammer István elmondta, miért álmodta meg a rendezvényt, Takács János zsűrielnök és Voith András zsűritag a tapasztalatait összegezte. Az ipar elvárásait, igényeit képviselve interjú készült a Delphi ügyvezető igazgatóival, a Continental ország kommunikációs-koordinotárával, a BPW-Hungaria fejlesztési vezetőjével, a Rába fejlesztési intézetének vezetőjével.

– Miért állt az interaktív, tudományos élményközpontként is aposztrofált Mobilis a Techtogether mögé?
– Szilasi Péter Tamás: A Mobilis arra törekszik, hogy játékos formában ismertesse meg a fiatalokkal a járműipart és a mögötte lévő természettudományokat. Ebből kifolyólag nagy tapasztalatokkal rendelkezünk a különböző életkorú gyerekek, fiatalok érdeklődésének felkeltésével, csapatok versenyeztetésével kapcsolatos játékokban. Amikor felvetődött a gondolat, hogy egy egyetemisták számára szervezett, komplex, több tudományterület ismeretét igénylő verseny szakmai koncepcióját kellene kidolgoznunk, természetesen egyből igent mondtunk, hiszen a Techtogether a járműipari pályára készülő hallgatók versenye és ebből adódóan közel áll a profilunkhoz, ám számtalan kihívással kellett számolunk.

– Milyen kihívásokat ért ez alatt?
– Sz. P. T.: A tervezés során figyelembe kellett vennünk, hogy a rendezvény háromnapos, és ez alatt legalább kétszáz hallgatót mozgatunk meg. Szempont volt továbbá, hogy show jellege legyen: ne csak a résztvevők találják izgalmasnak, hanem a külső szemlélők számára is élményt tudjon adni, ugyanakkor laikus érdeklődők számára is érthető legyen. A hallgatók és a közreműködő vállalatok visszajelzései alapján úgy néz ki, sikerült.

– A hallgatók milyen képességeit mutatta meg a verseny?
– Sz. P. T.: A feladatok kidolgozása során azt az elvárást támasztottuk magunk elé, hogy a versenyző hallgatók lehető legtöbb képességére fényt derítsenek a feladatok. Különböző egyetemekről, szakokról érkeztek a fiatalok, ráadásul korábban más és más versenyeken vettek részt. Pontosan emiatt nem fókuszálhattunk célzottan egy tudományterületre. Úgy gondolom, a Techtogether hasonlított egy vállalati interjúztatásra, hiszen a rendezvény mögött álló tizennyolc cég humán szakemberei megfigyelhették, hogyan teljesítenek a csapatok különleges szituációkban. Ráadásul nemcsak a szakmai ismereteket mutatta meg a verseny, hanem a soft skilleket is. Például, hogyan képesek gazdálkodni a csapaton belüli erőforrásokkal vagy akár a rendelkezésre álló idővel.

– Mi adta a feladatok nehézségét?
– Sz. P. T.: A verseny előkészítése és lebonyolítása során tudatosan és szándékosan ütemezetten, „csepegtetve” közöltük az információkat a csapatokkal. Ez nem minden csapat számára volt egyértelmű, ahogy kezdetben azt sem mindenki értette, hogy egy időben több helyszínen, többféle feladat megoldásán kell dolgozni. Ez is egyfajta szűrő volt. A rendelkezésre álló információk feldolgozásán túl a feladatok sokfélesége okozhatott nehézséget. A Techtogether küzdőterén volt olyan feladat, amely során számításokat végeztek, mérési feladatot oldottak meg, elméleti kérdéseket válaszoltak meg, vagy más helyszínen pl. a reakcióidőt tesztelték játékos formában. A verseny része volt egy olyan feladat is, amely során másfél perc alatt kellett meggyőzni a zsűritagokat például arról, milyen érvekkel csábítana egy nagyvállalatot Magyarországra, vagy a felsőoktatásba jelentkezőknek miért érdemes a versenyző egyetemét választani. Sokat gondolkodtunk a kommunikációs feladatok jogosultságán. Végül azért döntöttünk mellette, mert manapság egy mérnöknek is szüksége van kommunikációs képességekre, hogy érvényesíteni tudja az elképzeléseit.

– A verseny harmadik napján alakult ki, mely csapatok kerültek be az első hat közé és mérkőzhettek meg a Lego pályán. A csapatoknak egy általuk épített robottal kellett végigmenni az akadályokon. Miért ez lett a döntőfeladat?
– Sz. P. T.: A Lego robot építési és programozási feladatot kiemelten fontos és érdekes feladatnak tartjuk, hiszen a feladat sikeres elvégzése olyan programozási és technikai eszközök használatát, továbbá olyan működési elvek alkalmazását jelenti, amelyek alapjai lehetnek a közeljövő fejlődésének, ezáltal a felnövekvő generáció mérnöki tudásának. A Lego robotok képességei és a pálya teljesíthetősége szempontjából fontos volt a döntőbe jutott csapatok előző napi teljesítménye, hiszen a helyezésnek megfelelően plusz alkatrészekhez jutottak az előkelőbb helyen végzett csapatok. Ezek az alkatrészek javíthatták a robotok teljesítőképességét az egyes pályaszakaszokon, így befolyásolhatták a végeredményt, de szerencsére volt olyan csapat is, amely mindenki számára váratlan megoldással élt, és ezzel jelentősen előre tudott lépni a döntőben.

– Mit gondol, miért a BME csapata nyújtotta itt a legjobb teljesítményt és nyerte meg a Techtogethert?
– Rákosi Szabolcs: Általánosságban elmondható, hogy azok a csapatok nyújtották a legjobb, legegyenletesebb teljesítményt, akik már a verseny meghirdetésekor, az előzetes csapattájékoztató során megértették a verseny koncepcióját és tudatosan felkészültek a küzdelmekre. A sikeres szereplés elengedhetetlen feltétele volt a gyors problémaelemzési és reagáló képesség, a párhuzamosságok eredményes kezelése, az erőforrás menedzsment, valamint a lényegre törő, eredményes kommunikáció. Aki ennek megfelelően állította össze csapatát és bizonyos feladatok esetében kihasználta a hátország – az egyetem vagy az éppen nem szereplő csapattagok – adta lehetőségeket, valamint még B terve is volt a váratlan helyzetek kezelésére, biztosan jó eredményt ért el.

– Milyen tapasztalatokkal gazdagodtak?
– R. Sz.: Mind a vállalatok részéről, mind a hallgatói oldalról azt láttuk, hogy aki komolyan vette a versenyt, az profitált belőle. A cégek humán szakemberei tehetséges fiatalokkal ismerkedhettek meg, utóbbiak pedig kapcsolatokat építhettek a részt vevő cégekkel, szponzorokat szerezhettek elképzeléseik megvalósításához. Úgy gondoljuk, hogy a verseny alapkoncepciója beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a sikeres rendezvényhez az kell, hogy 2015-ben is olyan feladatokat adjunk a csapatoknak, amelyek játékosak, de kellő szakmai kihívást is jelentenek. Egy biztos: jövőre még több egyetemistát szeretnénk a rendezvényre csábítani!