Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
A Nordson megkezdi az új folyadékadagoló rendszerének forgalmazását
2024.05.03 16:18
Leállítják szénerőműveiket a legfejlettebb országok
2024.05.03 15:23
Ha van rá igény, a Stellantis visszatáncolna a belső égésű autókhoz
2024.05.03 13:25
Félidejéhez érkezett a Rába Modernizációs Program
2024.05.03 12:22
Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Győrben kutat a legfiatalabb MTA-doktor
Dr. Kuczmann Miklóst, a Széchenyi István Egyetem professzorát, az MTA doktorát a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésének tagjává választották. A professzor a legfiatalabb MTA doktor a szakterületén belül, és nemcsak tudósként, hanem oktatóként is elnyert rangos díjakat.
Dr. Kuczmann Miklós gyors, meredeken ívelő tudományos karriert épít. Alig tíz évvel azután lett az MTA doktora, hogy 2005-ben megszerezte a PhD-fokozatot. Amikor pedig közben a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elé terjesztették egyetemi tanári kinevezését, a testület furcsállta is kissé, hogy a Széchenyi István Egyetem egy 34-35 éves fiatal kutatót küld a bizottság elé, de amikor az eredményeit látták, már nem volt fontos a fiatal tudós életkora. Ma is ő a legfiatalabb MTA doktor a tudományterületén belül.
Távközlési műszerészként kezdte
A kapuvári születésű, a soproni Handlerben távközlési műszerészként végzett fiatalember a Műegyetemen tanult tovább robotika szakirányon, mesterséges intelligencia mellékszakirányon. Negyedéves hallgatóként már dolgozott is az Elméleti Villamosságtan Tanszéken, először mint demonstrátor, aztán pedig mint doktorandusz. 2005-ben a doktori fokozat megszerzése után a győri egyetemet választotta. A Távközlési Tanszéken kezdett dolgozni, és jutott el a docensi fokozatig, azt követően az Automatizálási Tanszék vezetőjének, majd pedig a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánjának is megválasztották.
 |
| Fotó: Májer Csaba József |
Amilyen elismerést csak lehetett, kutatóként és oktatóként egyaránt megkapott. A VEAB-nak van például három tudományos díja, a legjobbnak ítélt PhD-munka és a régió kiemelkedő ifjú kutatója után „Az év kutatója” címet is elnyerte. Többször vehetett át Publikációs nívódíjat a Széchenyi-egyetemen, egyik szakkönyvét is nívódíjjal jutalmazta az MTA, az oktatás terén pedig Mestertanár Aranyéremmel ismerte el az Országos Tudományos Diákköri Tanács.
Egy szál krétával megy tanítani
– Általában nem viszek magammal semmit az órára, nem tartom magamnál mankóként a jegyzeteimet, és a PPT-t sem szeretem. Ha tehetem, egy szál krétával megyek, az óra végére teleírom a táblát, és a hallgatók is láthatják, hogy nem egy nappal az óra előtt készültem fel az anyagból. Arra is figyelek, hogy a hallgatók mire képesek, nem lövök a teljesíthetőség fölé a számonkérésben. Leadom, amit le kell, elmondom, hogy mi kell a vizsgához, mert a korrektséget végül nagyon fontosnak tartom – feleli arra a kérdésre, hogy milyen hitvallás vezérli az oktatói munkában.
Miért melegszenek a gépek?
Maga köré is egy igazi iskolát épített a tanszéken. Miután összegezte a Maxwell-egyenletek megoldását a végeselem-módszerrel, több doktorandusz hasonló témakört választott, le is doktoráltak közben, és az egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja is fontos ágat növesztett a villamos gépek irányába.
– Az elektrotechnikának ezt a részét kevesen művelik. Az elektromágneses térszámítást, a hiszterézis modellt, a veszteségek számítását. Az elektromos autók korában egyre fontosabb lesz, hogy egy villamos gép miért melegszik, hogyan lehet pontosan kiszámítani és csökkenteni a veszteségeket annak érdekében, hogy az autó a lehető leghatékonyabb energiafelhasználású legyen. Az is szerencse, hogy annyira nem költségigényes a kutatásom. Tulajdonképpen csak egy laptop kell hozzá, nem függök drága berendezések meglététől.
