A zöld mobilitás állt a HUMDA Nap fókuszában

Ahogyan arról beszámoltunk, május 10-én elrajtolt a Techtogether Automotive Hungary mérnökhallgatói verseny. Nem sokkal az esemény hivatalos megnyitása után, még a délelőtt a HUMDA Zrt. tematikus napja is kezdetét vette.

Elsőként a főszervező autopro.hu ügyvezetője, Szammer István beszélt arról, hogy a HUMDA és a Techtogether együttműködésének jelentősége a zöld jövőben rejlik: a versenyen részt vevő fiatalok így folyamatosan szembesülnek a fenntarthatósági kihívásokkal, ennek jegyében oldják meg a feladatokat és fejlesztik tudásukat. A HUMDA Zrt. programjain ráadásul olyan megszólalókkal találkoznak, akik korábban szintén indultak Techtogether versenyeken, és megoszthatják az erről szóló tapasztalataikat is a mostani hallgatókkal.

Egyre fontosabb a zöld gondolat a versenyzésben is

A HUMDA Nap moderátora a motorsportokban alaposan jártas, ismert sportriporter, Szujó Zoltán volt, aki egyben a HUMDA munkatársa is. Elmondta, hogy a sűrű naptára ellenére is ezt a rendezvényt várta a legjobban, mert itt lelkes, csillogószemű, érdeklődő diákokkal találkozhat. Mint fogalmazott, az autó- és motorsport számos ponton kapcsolódik a hétköznapi élethez a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően – szinte minden iparág vesz át megoldásokat a motorsportból.

Szujó Zoltán kiemelte, hogy a nagy, zsúfolt városok – mint Budapest – élhetőbbé tételéhez szükség van az egyéni, zöld közlekedési megoldások terjedéséhez. Az elektromos kerékpárokat egyenesen az elmúlt évtizedek legjobb találmányának nevezte, míg az elektromos rollerekről elmondta, hogy ezek terjedését is támogatni kell, ugyanakkor a terület szabályozásra szorul, hiszen a szerteszét hagyott rollerek rontják az utcaképet, és adott esetben veszélyesek is.

Arról, hogy a HUMDA Zrt. hogyan tudja egyszerre képviselni a motorsportokat és a zöld mobilitást is, Szujó Zoltán elmondta, hogy az elektromobilitás egyre nagyobb szerepet kap az autó- és motorversenyzésben. Elég csak arra gondolni, hogy míg a Formula 1-ben – az autóversenyzés csúcsán – „három és fél” gyártó van jelen, addig a Formula E-ben hét. Mivel a motorsport a közlekedési fejlesztések egyik bölcsője, így természetesen, hogy az elektromobilitás is egyre nagyobb szerepet kap benne.

Rugalmasság a közlekedésben

Erős Veronika, a HUMDA Zrt. Zöld Mobilitási Igazgatóságának igazgatóhelyettese A városi közösségi közlekedés kihívásai címmel tartott előadást az érdeklődő diákoknak. Rámutatott, hogy a közlekedésben a kitettség csökkentése a cél és egyben az eszköz is a zsúfoltság csökkentésének érdekében. Ez a gyakorlatban például az egyéni és a közösségi közlekedés ötvözését jelenti.

Európai példákon keresztül találkozhattunk az okos városok előnyeivel, valamint Erős Veronika azt is kiemelte, hogy a városi életminőségi javításának érdekében inkább a barnamezős beruházásokat kell ösztönözni a zöldmezősök helyett.

Tapasztalatok a hidrogénes buszról

Dr. Gilányi Attila, a HUMDA ZMI vezető technológia menedzsere egy rövid bevezető után ismertette a hidrogénes buszokkal szerzett első magyarországi tapasztalatokat. Érdekességként azzal kezdte, hogy míg az utasok a legnagyobb nyugalomban szálltak fel a hidrogén üzemanyagcellás buszra, addig a mérnökök kicsit tartottak a járműtől. A hidrogén ennek ellenére biztonságos üzemanyag, és nem véletlenül helyezik a busz tetejére a tartályokat: egy esetleges robbanás esetén – amire egyébként kicsi az esély, mert nagyon fel kellene forrósodnia az egyébként is rendellenesen szivárgó hidrogénnek – a hidrogén felfelé szökne, így az utastér viszonylagos biztonságban lenne – különösen egy CNG-s buszhoz képest.

Hidrogénes buszt jelenleg még kevesen gyártanak, a technológia fejlesztés alatt áll, de a Solaris személyében egy európai gyártó termékét tudta tesztelni a HUMDA Zrt. – a Volánbusz segítségével, a Zöld Busz Plusz Program keretében –, magáról a tesztről az autopro.hu is beszámolt. Gilányi Attila nem hallgatta el a busz hibáit sem – így tulajdonképpen tőle tudtam meg, hogy az említett teszt miért csúszott több napot a busz hibája miatt –, elárulta, hogy hidrogénszivárgásra is volt példa, valamint az üzemanyagcellát is kellett cserélni.

A busz 4713 kilométert tett meg Magyarországon, ebből 3689-et utasforgalomban. Ezalatt 382,7 kilogramm hidrogént használt fel, ami azt jelenti, hogy 81,1 kilogramm hidrogént fogyasztott 100 kilométeren a jármű. A teszt során munkanapokon 300, hétvégenként 210 kilométeres fordán közlekedett a busz, azaz ennyit kellett töltés nélkül megtennie a nem éppen ideális – átlagosan öt Celsius-fokos – környezetben. Ehhez a napi futáshoz 25-30 kilogramm hidrogén kell egy nap, a busz töltése legalább 15 percig tart minimum 350 baros nyomáson.

Előadása végén Gilányi Attila arról beszélt, milyen területekkel – például infrastruktúra-fejlesztés – érdemes foglalkoznia azoknak a mérnököknek, akik érdeklődnek a téma iránt.

Nem maradt ki az autó- és motorversenyzés sem

Hogyan fejleszthető egy versenyző címmel, Matics Zsolt, a Fit4Race ötletgazdája tartott előadást a versenyzők felkészítéséről. A terület fejlődéséről szólva egy látványos példát hozott fel: az 1950-es években még vödör vízzel frissítették a bőrsapka alatt szenvedő autóversenyzőket a Formula 1-ben. Ma már ott tart a tudomány, hogy különleges mellénnyel, vagy éppen gyűrűkkel mérik a versenyzők szinte minden rezdülését, és ezek segítségével a legideálisabb körülményeket teremtik meg számukra – persze így is komoly fizikai terhelés egy versenyautót vezetni.

A Fit4Race számos területtel foglalkozik a biokémiával és élettannal kezdve a biomechanikán át a pszichológiáig.

Ezt követően Kiss Szabolcs a HUMDA Zrt. Startup programja által támogatott Performanceology ötletéről beszélt, aminek lényege, hogy mesterséges intelligenciával és adatelemzéssel segítik a versenyzőket, az így kapott adatok pedig visszanézhetőek így összehasonlíthatóvá válik a fejlődés.

Utánpótlásképzés

A HUMDA Nap végén egy kerekasztalbeszélgetésre került sor Sebestyén László a HUMDA Lab mérnöke (akire egy korábbi Techtogether Automotive Hungary versenyen figyeltek fel a HUMDA Lab munkatársai), Kálmán Péter, a Kálmán Motorsport vezetője és Sebestyén Péter motorversenyző részvételével, a téma a jövő autó- és motorversenyzőinek felkutatása volt.

Kálmán Péter – aki a Gokart-csapatának vezetése mellett a HUMDA szakmai igazgatóságának tagja – az utánpótlásképzéssel kapcsolatban arról beszélt, hogy fel kell építeni az autóversenyzés piramisrendszerét, amibe alulról ezres nagyságrendbe hívják majd be a gyerekeket, a tetején pedig ideális esetben profi versenyző (akár Formula 1-es) jönne ki.

Szujó Zoltán szavaival élve Sebestyén Péter a HUMDA támogatási rendszerének „kísérleti alanya”, bár a fiatal versenyző szerint ő egy olyan „kísérleti alany”, akinek egy álma vált valóra ezzel a szereppel. Elmondta ugyanis, hogy a most már húszéves versenyzői karrierje alatt szinte végig komoly anyagi és szervezési kihívásokat okozott számára a versenyzés, azonban amióta a HUMDA Zrt. segíti és támogatja a pályafutását, lehetősége van itthon felkészülni a megfelelő körülmények között, és nem kell izgulnia az alapvető dolgok miatt.