Kell az MSc? Fontos a nyelvtudás? – HR-szakemberek válaszoltak

Az Automotive Hungaryvel egy időben és helyen rendezte meg szakportálunk mérnökhallgatói csapatversenyét, egyebek mellett azzal a céllal, hogy találkozási lehetőséget adjon a munkaügyi szakembereknek és a diploma előtt álló fiataloknak. Ennek apropóján a rendezvényünk egyik kiemelt programja volt a HR-kerekasztal, ahol Inotay Mónika az Audi Hungariát, Tóth Balázs a Fémalkot, Fiser Orsolya az Aventicset, Léránt Adrienn a BPW Hungariát, Bodor Balázs a Mercedest és Orbán Asztrid a Continentalt képviselte.

Az egyórás eseményen olyan fajsúlyos témák kerültek előtérbe, mint a cégek pályakezdő mérnökökkel szembeni elvárásai, az, hogy a végzettség fontosabb, vagy a tudás. Hogy állnak a magyar fiatalok a nyelvekkel, mi az autóipar nyelve jelenleg? Milyen karrierutat lehet bejárni Magyarországon? Hogyan zajlik a kiválasztási folyamat? Mi a döntő szempont két azonos kvalitású jelentkező esetén?

Inotay Mónika, Tóth Balázs, Fiser Orsolya, Léránt Adrienn, Bodor Balázs, Orbán Asztrid – a kérdező Szammer István, az autopro.hu főszerkesztője

Utóbbi kérdésre a megjelent szakemberek szinte egyöntetűen azt mondták, az a fő szempont, hogy mennyire passzol a meglévő a csapathoz. Kivétel nélkül úgy gondolják ugyanis, a csapatmunka hatékonysága határozza meg a vállalat sikereit. (Egy halk sutyorgás azonban kihallatszott a közönség soraiból, ugyan nem volt egyértelmű, melyik cég hallgatóság között ülő szakemberétől hangzott el, de jól rávilágít a mai munkerőpiaci problémákra. A halk komment úgy hangzott: ha hozzájuk jelentkezik két egyformán jól képzett mérnök, nem is gondolkoznak, hogyan válasszanak kettejük közül, felveszik mindegyiket.)

Fiser Orsolya, az egri Aventics szakembere ezzel kapcsolatban azt mondta, pontosan azért, mert a vállalatuk nem nagy cég, fontos, hogy az új munkatárs passzoljon a már meglévő csapatba. Náluk emiatt többkörös az állásinterjú, sőt, a végső döntés előtt az ügyvezetővel is találkozik a jelentkező.

– Az ideális pályakezdő ismeri magát – vallja Inotay Mónika. – Már a tanulmányai alatt fókuszál azokra az erősségeire, amelyek a munkavállalaskor hasznára válnak majd. A járműépítő csapatokon belül körvonalazódik, hogy ki miben erős: érdemes ezekre a területekre koncentrálni. Azt javaslom, hogy az állásinterjúkon a jelentkezők ne próbáljanak másnak tűnni, mint amilyenek valójában, mert munkába álláskor úgyis szembetűnnek majd a valótlanságok.

– A standard válaszok sosem jók! – támasztotta alá Lénárd Adrienn, a BPW-H szakembere.

Ugyanezt vallja Orbán Asztrid is.

– A hitelesség a kulcsszó az álláskeresés során. Volt olyanra példa, hogy az önéletrajzba felsőfokú, tárgyalóképes nyelvtudás került, ezzel szemben az állásinterjún kiderült, hogy még az alapok is hiányoznak. Ez esetben sokkal jobb megoldás, ha azt írják be, passzív a nyelvtudás. A nyelvtanulásra egyébként a vállalatok nagy részénél lehetőség van, pontosan azért, ha van egy jó mérnök, de nem magabiztos a nyelvtudása, csak azért ne morzsolódjon le a kiválasztási folyamat során.

A szakemberek egyetértettek a Contintental gyakorlatával, Tóth Balázs, a Fémalktól megemlítette azt is, hogy vállalatuknál nemcsak nyelvi képzésekre van lehetőség, hanem egyéb tanulási formákra is.

– Ember legyen a talpán, aki már érettségi után tudja, hogy mivel szeretne foglalkozni, ismeri a piaci igényeket és ennek megfelelően választ. Nálunk van lehetőség alternatív pályát bejárni, de ehhez az kell, hogy az ember ismerje önmagát.

Orbán Asztrid, a Contintental képviseletében hasonlóan fogalmazott: szerinte az az alapvető kérdés, hogy tud-e a munkavállaló azonosulni a vállalat értékeivel, filozófiájával. Ha tud, nem érdemes gondolkodni másik munkahelyen, érdemes helyben gondolkodni az átképzésről, váltásról.

A nyelvtudásról több szó is esett: a HR-szakemberek mindegyike úgy látja, a főiskolai évek során kevesebb figyelmet kap a nyelv, mint a középiskolában. Azt javasolták, ha szükséges, magánúton kell megoldani az idegen nyelvi tudást.

– Tegyük fel, egy végzett mérnök számára az Audi tíz ajtót, tíz karrierrel tud kinyitni, a jelentkező tíz lehetőségből választhat. Ha nem beszél nyelveket a jelentkező, legfeljebb három ajtót tudok mutatni.

Bodor Balázs a Mercedes szakembere nagy empátiával fordul a fiatalokhoz.

– Jómagam is reál beállítottságú vagyok, tudom, milyen nehezen veszi rá magát az ember a szavak, szabályok bemagolására, mikor annyi minden mást is lehetne csinálni. Ez a befektetés viszont megtérül!

A HR-kerekasztal egyik témája volt az MSc és BSc képzés: mi fontosabb egy kezdő mérnök részére? Az alapképzés után mesterképzés elvégzése vagy tapasztalatszerzés, munkába állás? Megoszlott a társaság: Tóth Balázs szerint például fontos az MSc, mert munkába állás után már nem egyszerű elvégezni, Inotay Mónika szerint az Audinál vannak olyan területek – például az akusztika – amit nem is oktatnak BSc képzésen, míg Orbán Asztrid úgy véli, a BSc után mindenképpen ki kell menni a munkaerőpiacra.