Szolgáltatók Rosszul alakulnak a fuvarozók esélyei Brüsszelben

Rosszul alakulnak a fuvarozók esélyei Brüsszelben

Kuthi Áron | 2020.02.04 13:45

Rosszul alakulnak a fuvarozók esélyei Brüsszelben

A finn uniós elnökség szeretné lezárni a keleti és nyugati tagállamok éles vitáját kiváltó mobilitási csomag tárgyalását, és most a parlament közlekedési bizottságában is úgy tűnik, van előrelépés. De nem abba az irányba, ahova a magyar szállítmányozók és a néppárti EP-képviselők szeretnék. A külföldi köztes fuvarfeladatok limitálása például vélekedésük szerint súlyosan versenytorzító, de a fuvarozói szakma szerint nemcsak ez a probléma.

Hirdetés

2019 decemberében az Európai Parlament és a finn elnökség megegyeztek a jogszabálytervezetek (pihenőidő, bérfuvarozás, kiküldetés) kompromisszumos szövegtervezetéről, amit időközeben a tagállami nagykövetek (COREPER) és az EP szakbizottsága is jóváhagyott. Sajnos a dolgok azóta sem fordultak jóra, sőt a most előttünk lévő jogszabálytervezet talán még felülmúlta a várakozásainkat is, negatív értelemben. A csomag továbbra is mélyen megosztja a tagállamokat, mi sem mutatja ezt jobban, hogy az Európai Tanácsban 8 tagállam ellene szavazott, egy pedig tartózkodott, az EP szakbizottságában pedig az arány 27-22 volt a kompromisszum javára – ezeket a sorokat Deli Andor fideszes EP-képviselő írta az autopro.hu megkeresésére. Az után kértük állásfoglalásra a politikust, hogy az Európai Parlament közlekedési bizottsága zöld utat adott a tervezetnek, így az minden bizonnyal a nagy plénum elé fog kerülni hamarosan.

És míg az eggyel ezelőtti változat épphogy nem ment át a parlamenten tavaly tavasszal, az új verziót már valószínűleg megszavazzák.

Az eljárás még nem zárult le, viszont a számok azt mutatják, hogy protekcionista, a nyugati szakszervezetek érdekei által vezérelt változat élvez szűk többséget a keleti periféria érdekeivel ellentétben. Lesz még lehetőségünk módosítási indítványok benyújtására, amit meg is fogunk tenni, de félő, hogy nem lesz többségük azoknak sem. Az biztos, hogy a végsőkig élni fogunk minden lehetőséggel az eljárás során, és megpróbáljuk megvédeni a keleti-, beleértve a magyar fuvarozók érdekeit is. Az Európai Bizottság sem teljesen elégedett a finn elnökség és az Európai Parlament kompromisszumos jogszabálytervezetével. Bejelentették, hogy hatástanulmányt szándékoznak lefolytatni több elemmel kapcsolatban, és azok fényében akár készek a még hatályba sem lépett jogszabályt módosítani. Egyes tagállamok már most bejelentették, hogy az Európai Unió Bíróságától kérnek felülvizsgálatot, mivel a jogszabályok sértik az alapszabadságokat – jelentette ki Deli Andor.

De hol is szorít a csizma?
A mobilitási csomag szállítmányozó vállalkozásokat érintő változtatásai nagyjából minden téren megváltoztatják a logisztikai, fuvarozói cégek – és sorfőrjeik – életét. A jogszabály a fuvarok felvételének ütemezésétől és a kabinon kívüli alvásidőtől kezdve a menetíró technológián át a bérelszámolásig mindent előír, ami még rendben is volna, de a rengeteg előírás rövid időtartam alatti bevezetése, azok betartása rendkívüli terhet ró a szakmára. A külső feltételek (pl. kamionparkolók) egyáltalán nincsenek biztosítva, a hulladékkezelési és egyéb szabályoknak megfelelő parkolók európai szinten nagyon ritkák még. A bérelemek (pl. napidíj) számítása is neuralgikus pont, mert annak összege – és így a sofőr kézhez kapott pénze - is máshogy alakulna, ha azt a mobilitási irányelv szabályai szerint számítanák. A nem honos országban történő fuvarszolgáltatás (kabotázs) heti maximálása szintén nagy felzúdulást keltett a keleti tagországoknál.

Mindezek fényében a képviselőt a továbbiakról kérdeztük:
– Igazságos és életszerű a javasolt heti háromszori kabotázs lehetősége?

– Az elfogadott kabotázs modell nem életszerű, és ezt nem csak mi gondoljuk így, hanem a például Belgium is. A Benelux államoknak sem felelne ez meg teljes mértékben. A magyar fuvarozók részaránya a kabotázs tevékenységekben Európa szerte elég alacsony, ezért nem mondanám, hogy számunkra ez jelenti a legnagyobb problémát a csomagon belül.

– Hogyan alakul a kihelyezett munkavállalás (posted workers) ügye ebben a javaslatcsomagban?
– A nemzetközi fuvarozás a kiküldetési irányelv hatálya alá fog tartozni az EP és a finn elnökség által letárgyalt jogszabálytervezet alapján. Kivételt képeznek a bilaterális műveletek, amelyek vagy a székhely szerinti tagállamból indulnak ki vagy ott érnek véget. Továbbá kettő plusz fuvarművelet mentesített a bilaterális fuvarművelethez kapcsolódóan. Ugyanakkor máris jogértelmezési viták merültek fel. Egyes értelmezés szerint „plusz műveletek” alatt a bilaterális műveletek során felvett részrakományokat kell érteni, míg más vélemény szerint (és ez az, amely mellett mi magunk is kiállunk) a bilaterális műveletet követően kerülhet sor két teljes értékű „plusz művelet” elvégzésére. Sajnos úgy tűnik, hogy ennek a tisztázását majd a luxemburgi bíróságra kell bízni. A kihirdetést követően, ami idén nyáron lehet esedékes 18 hónap fog rendelkezésre állni a tagállamok számára, hogy átültessék ezeket a szabályokat a nemzeti jogrendbe.

– Ha a parlament elfogadja a tervezetet, onnantól kezdve hogyan lehet betartani a kabinon kívül alvás kötelezettségét?
– Sajnos ez is egy olyan kérdés, amivel nem voltak hajlandóak kellő mértékben foglalkozni a jogalkotók. Nincs kellő mennyiségű parkolóhely és szállás, ezért ez a szabály gyakorlatilag nem megvalósítható. Fontos viszont kiemelni, hogy a csökkentett pihenőidő eltölthető a kabinban, és csak a rendes pihenőidőt kell azon kívül tölteni. A jogszabály nyújtotta keretek lehetőséget adnak rá, hogy két csökkentett heti pihenőidő után a sofőr hazatérjen, és otthon töltse el a rendes pihenőidejét, így el lehet kerülni a szállásköltségeket. Az eljárás során szorgalmaztuk, hogy amíg nem áll rendelkezésre kellő mértékű parkoló, halasszák el a kabinban alvás tilalmát, de sajnos ezzel a kérésünkkel is süket fülekre találtunk.

– Ugyanakkor érdekes, hogy ha akkora a felzúdulás keleten, miért két régi, nyugati tagállam, illetve a kérdésben inkább a nyugatiak felé húzó Csehország ad raportőrt (jelentéstevő EP-képviselőt) a csomaghoz?
– A jelentéseket első körben a frakciók között osztják szét, majd frakción belül a képviselők között. Az előző összetételben holland, német és finn jelentéstevők voltak, ketten a jelentéstevők közül viszont nem kerültek megválasztásra újra, így az új összetételben a jelentéstevőket Finnország, Németország és Csehország adta. Valóban a földrajzi megoszlásban nem biztosítja az egyensúlyt az érdekek között, viszont egy keleti jelentéstevő sem tudott volna jobb eredményt elérni, mivel az EP-ben a többség a protekcionista intézkedések mellett tette le a voksát újra és újra.

Deli Andor nagyon összetettnek írta le a jelenlegi helyzetet, amelyben azonban még bármi megtörténhet. A brexittel az EP-ben a többségek is alakulnak, de hogy ez mit jelent a mobilitási csomaggal kapcsolatban, nehéz megjósolni, viszont sokszor csak pár szavazaton múlott, hogy ne protekcionista, hanem a józan ész diktálta megoldások legyenek fölényben. Ugyanakkor az már szinte előre borítékolható, hogy a legtöbb vitás pontban végül meg kell várni az Európai Bíróság álláspontját.

Kiemelt Partnereink