Pécsi Valentin: Óriási a fejlődés Kínában, helyben erősít az NNG

– Mi indokolja, hogy ne csupán Magyarországon fejlesszenek termékeket, majd azokat a távoli országban értékesítsék, hanem 50 fős fejlesztői csapatot alakítsanak ki Sanghajban?
– Ezernél is több főt foglalkoztató fejlesztési központunk működik Budapesten, Kína viszont óriási piac, nagyon más helyi viszonyokkal, eltérő kultúrával, rendkívül erős belső versennyel, helyi kutatás-fejlesztéssel. Az csupán az egyik része a tevékenységünknek, hogy létrehozunk valamilyen technológiát. A másik tényezőtől sem tekinthetünk el: egy adott piacon kell versenyeznünk, ehhez jelen kell lenni, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodni, az ottani szoftverkomponens-beszállítókkal aktív kapcsolatot tartani, helyi infrastruktúrát üzemeltetni, helyben tesztelni. Aki komolyan tervez ezzel a régióval, annak jelen kell lennie a helyszínen. Kínából sem lehetne jó magyar navigációt fejleszteni.

– Kínával kapcsolatban számos sztereotípia él a magyarokban; általánosítva a mennyiség előnyére szoktunk gondolni a minőséggel szemben. Árnyalható-e ez a kép a valós tapasztalatok, fejlődési lehetőségek nyomán?
– Kína messze van, a magyarok többségének ezzel az országgal az itteni kínai termékek közvetítésével alakult ki kapcsolata. Azonban változnak a trendek Kínában, amelyek sok év késéssel gyűrűznek be Európába. Ha az aktuális kínai autóipari helyzetről beszélünk, abszolút nem állítható, hogy a minőség a mennyiség rovására menne. Az ottani középosztály által vásárolt járművek piaca, amelyet az NNG is megcéloz, a mi kontinensünk színvonalához hasonló. A világ legnagyobb autógyártóinak jelentős részesedésük van Kínában vegyesvállalati együttműködések formájában, az Auditól, Daimlertől a Renault, Peugeot márkákon keresztül számos ismert külföldi autógyártó jelen van a helyi viszonyokra adaptált, jó minőségű autókkal. A navigációs hardverek, infotainment eszközök gyártóinak többség ugyancsak ott van Kínában, amely követőből egyre több tekintetben élenjáróvá válik.

– Akár az is elképzelhető, hogy az önvezető technológiák kifejlesztésében is egyre jelentősebb lehet Kína szerepe?
– Olyannyira így van, hogy olyan vállalatok vannak jelen az ázsiai országban, mint a Tencent, az Alibaba, a Baidu, amelyek nem csupán piaci kapitalizáció terén, hanem technológiában is felveszik a versenyt a Google, a Facebook és a további gigacégekkel. Az invesztíció mellett a hozzáadott érték, a tudás is óriási. A publikációk, újítások száma még nem éri el az amerikai szintet, de gyors tempóban haladnak ebbe az irányba. Kiemelt kormányzati stratégiai cél, hogy mesterséges intelligencia terén Kína világelső legyen, hatalmas beruházások zajlanak ezzel kapcsolatban.

– Az a bizonyos 50 fő, akiket felvesznek a kínai központjukba, magyar fejlesztő lesz, vagy helyi munkatársakat keresnek?
– A magyar mérnökök Budapesten dolgoznak továbbra is, Kínában ottani szakembereket, a helyi viszonyokat jól ismerő kollégákat veszünk fel. Nagyon erős az ottani munkaerőpiac felhozatala, hiszen megannyi autógyártó végez kutatás-fejlesztést. Az irodánk Sanghajban található, ugyanott működik az egyik legnevesebb kínai műszaki egyetem, ahol maga szintű képzés zajlik. Az is bevett gyakorlat, hogy külföldön – Németországban, Amerikában – alapos képzésben részesült kínai szakemberek térnek haza. Nagyon komoly szaktudás áll helyben rendelkezésre.

– Elhangzott, hogy viszonylag lassan áramolnak hozzánk az információk Kínával kapcsolatban. Elképzelhető, hogy az NNG-nek is köszönhetően felgyorsulhat ez a folyamat, s Magyarország is profitálhat a kínai technológiai fejlődésből?
– Közös munkáról van szó: magyar csapat dolgozik együtt kínai csapattal. Természetes, hogy mi is tanulunk tőlük, ők is tanulnak tőlünk, kölcsönös a folyamat. Meggyőződésem, hogy a magyar kollégáink is fejlődni fognak az együttműködés által.