Parragh László megduplázná a reálbéreket

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a következő tíz évben duplájára kellene emelkednie a bérek vásárlóerejének Magyarországon. A rendezvényen elmondta, a gazdaság és a kormány együttműködésében meg lehetne valósítani "a reálbérek duplázását", amelynek a versenyképesség a hatékonyság javulásával kell járnia.

Úgy vélte, hogy meg kell erősíteni a kamara hídszerepét a gazdaság és a kormány között.

Parragh László hangsúlyozta, hogy a kormánnyal kötött megállapodás alapján az elmúlt években a kamara közreműködött a gazdaságpolitika kialakításában. Előadásában ezúttal azt szorgalmazta, hogy a fenntarthatóságra nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben, és sürgette a kutatás-fejlesztés-innováció rendszerének átalakítását.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint 2020-ra deficit nélküli pénzforgalmi egyenleget tervez a kormány a költségvetésben, emellett az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést kell elérni 2018-2022 között. A legfontosabb célok között említette, hogy az államadósság szintje 2022-re 60 százalék alatt legyen a GDP-hez mérten. A kormány szeretné elérni, hogy 2022-re a bérekre rakódó közterhek a régiós szint alá csökkenjenek, a foglalkoztatásban 2020-ra a korábbi egymillió új munkahelyre vonatkozó ígéreteknek megfelelően további 250-300 ezer új munkahelyet kell teremteni. A vállalati szakmunkásképző-helyeken 2022-ig a tanulói szerződések számát 53 ezerről 75 ezer fölé kell emelni.

Jelentős eredmények mondta, hogy míg 2010-ben 3,7 millió foglalkoztatott volt az országban, ma már 4,4 millióan dolgoznak Magyarországon, a munkanélküliségi ráta pedig a 2010-es 12 százalékról 3,8 százalékra csökkent.

A következő évek feladatai közé sorolta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak két év múlt papír nélküli intézménnyé kell válnia.

A jövőben Varga Mihály szerint el kell érni azt is, hogy a magyar vállalatok közül három-öt olyan cég legyen, amelynek brandje a nemzetközi gazdaságban is elismert márkává válik, például a buszgyártást, az orvosi műszergyártást nevezte meg olyan ágazatnak, ahonnan nemzetközileg is elismert cégek is kiemelkedhetnek.

Matolcsy György jegybankelnök előadásában azt elemezte, hogy a következő években az országnak felzárkózási fordulatra van szüksége, meg kell valósítani, hogy 2030-ra az ország fejlettségi szintje elérje az európai uniós átlagot, 2050-re pedig az akkori osztrák fejlettségi szintet.

Kiemelte: a monetáris politikai fordulat révén jelentősen csökkent az országban a kamatok mértéke, az állampapírok hozamszintje, ennek hatásaként a központi költségvetés a kamatkiadásokban 2015-ben mintegy 500 milliárd forintot, 2017-ben 600 milliárd forintot takarított meg, az idén pedig várhatóan 750 milliárd forintot spórolhat a büdzsé.

A kihívások között említette, hogy számolni kell a különböző társadalmi csapdákkal, így azzal, hogy esetleg az ország "demográfiai csapdába kerülhet", és továbbra is megmarad a munkaerőhiány, ugyanis az egész világon jellemző a képzett munkaerő hiánya. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ország bruttó hazai terméke és a nemzeti jövedelem (a GDP és a GNI) között napjainkban mintegy 4-5 százalékos rés van, ezt a versenyképességi fordulat alatt meg kell szüntetni.