Szolgáltatók Nem opció a BKV-nál a hibrid buszok korszerűsítése

Nem opció a BKV-nál a hibrid buszok korszerűsítése

Pörge Béla | 2021.09.01 07:22

Nem opció a BKV-nál a hibrid buszok korszerűsítése

Két hibrid Volvo Kőbányán - ezek sem egyformák, elől egy 7905-ös, hátul egy 7705-ös modell. | Fotó: Pörge Béla

Előbb az elöregedett dízeleket kellene újabbakra cserélni, aztán jöhetnek az elektromos buszok – véli Szedlmajer László, a BKV vezérigazgató-helyettese. A vezető elárulta az autopro.hu-nak azt is, miért nem járható út Budapest számára a belgák megoldása, valamint azt is, miben mutathat példát a villamoságazat a buszok számára.

Hirdetés

Az autopro.hu is beszámolt arról a belga projektről, aminek keretében a flamand De Lijn meglévő lágy hibrid autóbuszait alakítja át környezetbarát plug-in hibridekké azzal, hogy nagyobb akkumulátorokat szerel a buszokba. Maga a közlekedési vállalat is büszke arra, hogy ez az első nagyobb léptékű hasonló projekt, ami mint olyan, példát is mutathat más közlekedési társaságok számára.

Budapesten (és általában Magyarországon) nem kimondottan elterjedtek a hibrid buszok, ám a BKV korábban vásárolt használtan negyven hibrid Volvót, amiknek üzemeltetése sokszor okoz fejtörést a fővárosi közlekedésiek számára.

Nem lesz ilyen Budapesten

Az autopro.hu megkérdezte Szedlmajer Lászlót, a BKV vezérigazgató-helyettesét, az autóbuszágazat vezetőjét a projektről. Szedlmajer lapunknak elmondta, hogy Budapesten nem várható a belgához hasonló projekt, a negyven Volvót egyszerűen nem éri meg átalakítani.

Úgy gondolom, nincs realitása egy ilyen projektnek Budapesten – kezdte, majd kitért rá, hogy a Benelux államok és hazánk között több különbség is szembetűnik: jobb az anyagi helyzete a közlekedési vállalatoknak, nagyobb a nyomás a környezetvédelmi korszerűsítésekre, van háttéripar, a Van Hool egy helyi gyártó – megvan az az ipari berendezkedés, ami magyarázhatóvá teszi a projektet. Ott sem biztos, hogy ez meg fog térülni, de érthető a próbálkozás. A BKV esetében ezek a feltételek nem adottak.

A helyzetet nehezíti, hogy a Volvo hibridjei egyébként sem számítanak a gyártó büszkeségeinek, kis túlzással fillérekért lehet hozzájutni a BKV-nál futó buszokhoz hasonló életkorú járművekhez. A negyven darab Volvo hibrid esetében arra se találtunk gazdaságos megoldást, hogy műszakilag egységesítsük a buszokat – folytatja Szedlmajer. Hozzátette, hogy a hibridek napi üzemében a Volvo Hungária Kft-vel korrekt a BKV együttműködése: meggyőződéssel mondom, hogy a járművek üzeme nem olcsó, de ha megkapják a megfelelő javításokat és megelőző karbantartásokat akkor normálisan üzemeltethető buszok. A hangsúly a prevención, a megelőző karbantartáson van, ez viszont költséges feladat.

Egy kétajtós Volvo 7705 Budapesten - a negyven busz többsége háromajtós.

Egy kétajtós Volvo 7705 Budapesten - a negyven busz többsége háromajtós. | Fotó: Pörge Béla

A hibrid buszokkal a legtöbb gondot az akkumulátorproblémák jelentik, ehhez a BKV-nak nincs hozzáférése. Hangsúlyozom, abszolút nem elvi jelleggel zárom ki akár a hibrideknél, akár bármilyen más járműnél, hogy egy ilyen volumenű korszerűsítést megcsináljunk, de nem ebbe az irányba halad a világ és a BKV sem - mondta.

Mi lesz akkor így a BKV buszaival?

A vezérigazgató-helyettes érthetően elmagyarázta, mi a gond az ilyen projektekkel, az pedig szinte mindenki számára világos, hogy az új buszok beszerzése komoly beruházás, a BKV-nak pedig több százas nagyságrendben kellene új busz, a midiktől kezdve a csuklósig minden kategóriában. Szedlmajer László beszélt a lehetséges kiutakról is.

Roppant leegyszerűsített szemlélet, hogy veszünk új járművet, és futtatjuk, amíg bírjuk, vagy veszünk használt buszt, és pár év múlva kidobjuk. Ennél komplexebb látásmódra lenne szükség, meg kell találni, mi az, amit még érdemes a rendelkezésre álló járművekkel kezdeni, és mi az, ami olyan volumenű, hogy nincs értelme belefogni – erre példa a hibridek hatótávolságának növelése. Ez a gondolkodásmód hiányzik Magyarországon, ráadásul a BKV kicsit egyedül is van a helyzetével – sorolta a problémákat a vezérigazgató-helyettes.

A mi gondolataink között főleg a korszerűbb dízelmotor beépítése van jelen, az Euro-normákban való előrelépés lenne a cél. Egyes esetekben ez is olyan tömegnövekedéssel járna (például a Volvo dízelek esetében), amit csak irreális áron lehetne kezelni, de ebben látunk potenciált – fogalmazott.

Még nem jött el az elektromos buszok ideje

Ahogyan az autopro.hu is beszámolt róla, a főváros már több ízben is tesztelt elektromos buszokat, sőt, az agglomerációba még az idén érkezhetnek Mercedes-Benz eCitarók. Halad tehát az elektromobilitás felé Budapest, ám abban egyetértés van a szakértők között, hogy egy ekkora város buszflottáját egyszerre nem lehet elektromos járművekre cserélni.

Hasonlóan vélekedik Szedlmajer László is: nekem a személyes meggyőződésem, hogy rövidtávon, a BKV jelenlegi helyzetében Euro 6-os dízelbuszokat kell beszerezni, és amikor már nem lesz Euro 3-as vagy 4-es besorolású buszunk, akkor jön el az ideje az elektromos vagy egyéb alternatív hajtású buszok beszerzésének.

Lehet, hogy lesznek korszerűsítési projektek is

Vannak olyan használt buszaink, amiknek a piaci értéke néhány ezer euró, ezek felújítására tízmillió forintos tételben nem szabad költeni, ez egy megmagyarázhatatlan projekt lenne. Be kell lőni minden busztípus esetében, hogy mi az az összeg, amit még érdemes ráfordítani – magyarázza Szedlmajer.

Kíváncsian várom, hogyan válnak majd be a frankfurti villamosok, ez egy nagyon fontos fokmérő lesz. Bár az autóbuszágazat vezetőjeként ehhez hivatalosan nincs közöm, de a buszok szempontjából is precedensértékű lesz, hogy sikerül-e olyan műszaki megoldást találni, ami minden logikus elvárásnak megfelel. A magyar háttéripar és a hatóságokkal való együttműködés szempontjából is jelentős mérföldkő lesz ez a projekt – vélekedett arról, hogy a BKV használtan vásárol frankfurti villamosokat, amiket a terv szerint komoly korszerűsítés után állítanak forgalomba.

Kiemelt Partnereink