Mit kell tudni a határozott idejű munkaviszonyról?

Dr. Kricskovics-Béli Boglárka, a CLV Partners Ügyvédi Iroda munkajogi csapatának tagja. Szakterületei a munkajogi és a külföldi munkavállalók magyarországi munkavállalásával kapcsolatos jogi tanácsadás. A napi munkajogi tanácsadáson túlmenően, több multinacionális vállalat munkajogi tanácsadója akvizíciókkal összefüggő munkajogi kérdésekben, valamint reorganizációs folyamatok során. Boglárka emellett a Budapesti Gazdasági Főiskola óraadó tanára és az EELA tagja.

A határozott idejű munkaviszony A munka törvénykönyvében (Mt.) felsorolt esetekben megszüntethető felmondással, felmondási idő betartása mellett. A munkáltató abban az esetben élhet ezzel a jogával, ha felszámolási- vagy csődeljárás alatt áll; a munkavállaló képességére alapított okból (pl. nem megfelelő teljesítmény); vagy, ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében válik lehetetlenné. Utóbbi esetkör vonatkozásában pontosabb meghatározást nem tartalmaz az Mt., azt azonban mindenképpen szűken kell értelmezni, és az ilyen okra alapított felmondásnak is meg kell felelnie a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. Vis maior esete (pl. tűzben leég a gyárépület) vagy bármely olyan körülmény, amely a munkáltató számára nem volt előrelátható és elhárítható, a határozott idejű munkaviszony felmondásának alapjául szolgálhat. Az elháríthatatlan külső ok fennállása tehát esetről esetre vizsgálandó, ezért érdemes nyomon követni a bíróságok e kérdéssel kapcsolatos határozatait.

A munkáltató azonnali hatállyal, indokolási kötelezettség nélkül továbbra is bármikor megszünteteti a határozott idejű munkaviszonyt. Ez esetben a munkáltató a határozott időből még hátralévő időre, de legfeljebb egy évre járó távolléti díjat köteles megfizetni a munkavállaló részére.

Az Mt. a munkavállalónak is biztosítja a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetésének lehetőségét, amit ilyenkor a munkavállalónak is meg kell indokolnia. A munkavállalói felmondás akkor lesz megalapozott, ha számára a munkaviszony fenntartása lehetetlen lenne, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Az Mt. e tekintetben nem tartalmaz további részletszabályokat, azaz ilyen esetekben is a bírói gyakorlat fog eligazítást adni. Annyi azonban már most is bizonyos, hogy elsősorban a munkavállaló családi, egészségügyi, magánéleti körülményei tehetik indokolttá a határozott idejű munkaviszony felmondását. Önmagában tehát az, ha a munkavállaló máshonnan jobb ajánlatot kap, nem lesz elegendő egy jogszerű felmondáshoz.

A régi Mt. szerint, ha a határozott idő lejártát követően legalább egy munkanapot dolgozott a munkavállaló közvetlen vezetője tudtával, a jogviszony automatikusan határozatlan idejűvé alakult. Tekintettel a fenti szabály alkalmazásából eredő bizonytalanságokra, ilyen rendelkezést a jelenleg hatályos törvény nem tartalmaz. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban ne fordulna elő olyan eset, amikor a határozott idő lejártát követően továbbra is munkát végez a munkavállaló. A probléma ilyenkor abból adódik, hogy a határozott idejű szerződés megszűnt, a munkavállaló dolgozik, teljesíti a munkaviszonyból származó legfőbb kötelezettségét, a felek között azonban nincs írásba foglalt munkaszerződés.

E problémával kapcsolatosan több álláspont is ismert. A munkajogászok egyik csoportja szerint tulajdonképpen a törvény rendelkezéseiből levezethető, hogy a munkaviszony ilyen esetben automatikusan határozatlan idejűvé alakul. Mások az érvénytelenség szabályainak alkalmazása mellett foglalnak állást. Véleményem szerint az utóbbi nézetre lehet következtetni a jogszabály értelmezéséből.

A határozott idejű munkaviszony megszűnését követő „továbbdolgozás” esetén a felek között nincs írott munkaszerződés. Az Mt. munkaszerződés írásba foglalására vonatkozó rendelkezésének megsértése azonban önmagában nem zárja ki azt, hogy a felek között ráutaló magatartással jogviszony jöjjön létre. Ha tehát a munkavállaló külön megállapodás nélkül dolgozik tovább a határozott idejű munkaviszony megszűnését követően, a felek között munkaviszony áll fent, csak a munkaszerződés írásba foglalására vonatkozó kötelezettségét mulasztotta el a munkáltató. A munkaszerződés írásban foglalásának elmaradása miatt a munkavállaló hivatkozhat a szerződés érvénytelenségére a munkában lépés napját követő harminc napon belül. Ha tehát a munkavállaló értesíti a munkáltatót e rendelkezés megsértéséről, a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni a munkaviszonyt, és a munkavállalónak a felmondási időre járó juttatást megfizetni. Amennyiben a munkavállaló a szerződés írásba foglalásának elmaradására a fenti harminc napos határidőben nem hivatkozik, a munkaszerződés az általános szabályok szerint – tehát határozatlan időre – érvényesen létrejön.

A határozott idejű munkaviszonyokkal kapcsolatosan még egy gyakorlati problémát érdemes felvetni. Változatos okok miatt, de a mindennapokban az a megoldás terjedt el, hogy a határozatlan idejű jogviszonyban foglalkoztatott várandós kismamák helyettesítését is határozatlan idejű munkaviszony keretében oldják meg a munkáltatók. Ez az eljárás számtalannak előnnyel járhat, hiszen például az általános szabályok szerint a törvényben meghatározott okból bármikor megszüntethető a munkaviszony, illetve a munkavállalók számára is vonzóbb a határozatlan idejű jogviszony létesítésének lehetősége. Számtalan esetben okoz azonban problémát, ha már a gyermek három éves kora előtt a helyettesített munkavállaló is vissza kíván térni, azaz ugyanazt a pozíciót egy aktív és egy passzív munkavállaló tölti be. Ismert, hogy az Mt. most már nem biztosít teljes felmondási védelmet a visszatérő anyukáknak, azonban azt is hangsúlyozni kell, hogy munkaviszonyuk csak különösen indokolt esetben szüntethető meg. Az ilyen és ehhez hasonló dilemmák elkerülhetőek, ha a helyettesítés időtartamára, határozott időre létesítenek jogviszonyt a felek. Nyilván ennek a megoldásnak is lehetnek árnyoldalai, például, ha a helyettesítő munkavállaló teljesítménye nem megfelelő, azonban pont erre az esetre tekintettel tartalmazza az Mt., hogy a munkavállaló képességére alapított okból munkáltatói felmondással megszüntethető a határozott idejű munkaviszony.