Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Hazánkban is bemutatkozik a Setra új midibusza
2024.05.01 16:23
Törökország lendíti előre a Fordot
2024.05.01 12:22
Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Így hat a koronavírus a szerződésekre
Fotó: Pixabay
Mikor vagy egyáltalán lehet-e járványhelyzetre hivatkozni szerződésszegés esetén, vis maior esetnek számít-e a koronavírus-járvány, mire kell figyelni a járvány kitörése után megkötött, megkötendő szerződések esetében.
Alapesetben a szerződéseket teljesíteni kell, ez alól csak nagyon kevés esetben ad felmentést a szerződési jog. Főszabály szerint minden esetben vállalni kell a következményeket a szerződés megszegéséért. Ha egy adott szerződést nem a meghatározott feltételek mellett sikerül teljesíteni (például késedelem, vagy kevesebb leszállított áru), az is szerződésszegésnek minősül. Főszabály szerint a teljes kárt meg kell téríteni, de gyakran rögzítenek a felek maximális kártérítési összeget – írja tájékoztató anyagában a Deloitte.
Mikor mentesül a felelősség alól az, aki szerződést szeg?
A Deloitte jogi osztálya három ilyen esetet mutat be: az egyik, ha a szerződésszegést a szerződést szegő fél ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta. A másik, ha a szerződéskötés idejében előre nem látható körülmény miatt nem teljesült a szerződés, míg a harmadik eset, ha nem volt elvárható a körülmény elkerülése vagy a kár elhárítása.
Fontos, hogy a szerződésszegés körülményeit minden esetben egyedileg kell mérlegelni az adott tényállás kapcsán és meg kell vizsgálni mindhárom feltétel teljesülését.
Ellenőrzési körön kívül eső tényállások
Ezt nevezi a köznyelv vis maiornak; a jogszabályok nem határozzák meg pontosan, hogy mi tartozik ide. A Kúria korábbi döntése alapján „emberi vagy természeti eredetű ellenállhatatlan erő” számít vis maiornak. A bíróra van bízva, hogy mit ítél ilyen erőnek, tehát a koronavírus okozta helyzet teljes biztonsággal nem esik ebbe a kategóriába, ugyanakkor a szakirodalom és több nemzetközi példa (2003-as SARS-járvány) alapján a járványok egységesen vis maiornak számítanak.
Előreláthatóság, kárelhárítás, lehetetlenülés
A Deloitte tájékoztatása szerint jól lehet érvelni amellett, hogy nem volt előre látható a koronavírus-járvány, viszont fontos, hogy mikor köttetett az adott szerződés, továbbá érdemes folyamatosan tárgyalni a szerződéses partnerrel a károk minimalizálása érdekében.
A fent említett vis maior a szerződések lehetetlenülését okozhatja. Ez abban az esetben áll fenn, ha a szerződő fél minden igyekezete ellenére sem képest betartani a szerződést. Ilyen esetben a feleknek el kell számolniuk egymással, ha nem sikerült teljesíteni a teljes pénzbeni szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást, akkor a fennmaradó összeg visszajár, de ugyanígy a szerződésből már teljesített részért jár az ellenszolgáltatás.
Hogyan lehet a kockázatokat minimalizálni?
A Deloitte összegyűjtötte, hogy a koronavírus-járvány okozta helyzetben mire kell a legjobban figyelni szerződéskötéskor.
Fontos az ellátási probléma megfelelő meghatározása, dokumentálása (például karantén, lezárt határok). A felelősség megosztásának pontos ismerete elengedhetetlen, hiszen ez alapján lehet jogi lépéseket tenni. A legfontosabb viszont talán a proaktív hozzáállás, a folyamatos egyeztetés, aminek segítségével elkerülhetőek a peres eljárások.
A vis maiorra hivatkozva akár szerződést is lehet módosítani, emellett lényeges, hogy a vis maior rendelkezések konkrétan legyenek meghatározva a jövőbeli szerződésekben. Ugyanígy, a vitarendezési klauzulák felülvizsgálata is fontos, hogy a megrendelő szempontjából a lehető legkedvezőbb módon lehessen meghatározni a vitarendezési fórumot.
