Szolgáltatók Elszabadul a pokol, ha az önvezető balesetet okoz?

Elszabadul a pokol, ha az önvezető balesetet okoz?

Szabó Fanni | 2018.11.19 12:00

Elszabadul a pokol, ha az önvezető balesetet okoz?

Háry András, a Zalazone Járműipari Tesztpálya ügyvezetője tartott előadást a győri Széchenyi István Egyetemen egyebek mellett arról, hogy hol tart a projekt, és mi történik akkor, ha egy autonóm jármű balesetet okoz.

Az önvezető technológiák elterjedése választ adhat az emisszió csökkentésére és a balesetek visszaszorítására, időbe telhet azonban, mire az autonóm járművek elfogadottsága természetessé válik a társadalom számára. Háry András szerint az önvezetők vizsgálata, tesztelése nem csupán a járműtestről és a négy kerékről szól, sokkal inkább a járművek közti kommunikációról, a vezetéstámogató rendszerekről és a környezetről. A hagyományos tesztek iránti kereslet még mindig nagyon nagy, az önvezető tesztek azonban – mint mondta – teljesen más validációs megközelítést igényelnek, melyek még javában kutatás alatt vannak a világ minden pontján.

– Kire hárul a felelősség például baleset bekövetkezésekor? Az automatizáltságnak van olyan foka, amikor tulajdonképpen elszabadul a pokol. A felelősségviszonyok átrendeződnek és már nem lehet azt mondani, hogy a sofőr nem az útviszonyoknak megfelelően közlekedett. Annak kell vállalni minden felelősséget, aki kiállította a minőségi tanúsítványt, innentől fogva a sofőrök szerepét gyakorlatilag átveszik a fejlesztők – magyarázta Háry András.

A tesztpálya igényét azok a járműipari fejlesztők vetették fel, melyek Magyarországon jelentős fejlesztési kapacitásokkal rendelkeznek. A tesztelési lehetőségek azonban még ma is korlátozottak.

– Léteznek tesztpályák, melyeket jellemzően OEM-ek építettek, de kizárólag saját használatra. A zalaegerszegi pályán egy időben 75 felhasználó tud tartózkodni. Ezzel nem a legnagyobb, de a legkomplexebb tesztpályák közé tartozik. Nem sok ilyen típusú objektum van Európában, és amik vannak, jóval korábban, 5-10 évvel ezelőtt épültek. Nem véletlen tehát, hogy a magyar kormány 2016-ban úgy döntött, hogy ez a projekt megér az invesztíciót. Ezáltal olyan infrastruktúra jöhet létre, amelyet nem csak iparági szereplők, hanem kutatás-fejlesztési partnerek, egyetemek is tudnak használni. A zalaegerszegi pálya nyitott, bárki által bérelhető, igénybe vehető – emlte ki Háry András.

A 300 méter átmérőjű dinamikai felület és a 12 méter széles, 2200 méter hosszú kezelhetőségi, úgy nevezett handling pálya már elkészült. A smart city vagy városi zóna is kész lesz idén, itt különböző kis sebességű helyzeteket lehet majd előidézni. Lesz parkoló, főút 8 sávval, különböző kereszteződésekkel, valamint belvárosi és külvárosi rész is. Ezen felül autópálya szakaszt is építenek.

– Fontos kiemelni, hogy a klasszikus elemekben is igyekeztünk azokat a szempontokat érvényesíteni, amelyek az önvezető funkcionalitásokat előtérbe helyezik. Ilyen például a konvojban haladás megoldása, melyhez hosszú kifutószakaszra van szükség. Azon is dolgozunk, hogy a tesztpálya fizikailag és virtuálisan is elérhető legyen, ugyanis a teszteket előkészítő műveleteknek, a szimulációs próbáknak minden korábbinál nagyobb jelentősége lesz. Rendelkezésre bocsátunk három olyan szimulációs állomást, ahol ki lehet próbálni, hogy városi környezetben hogyan működnek a járművek. A szoftverben virtuális elemeket is el tudunk helyezni: autók előtt átszaladó gyalogosokat, de igény szerint például kátyúkat is.

A próbatesztek már javában zajlanak, nagy részük dinamikai teszt, az ajánlatkérések azonban már inkább automatizált vezetéstámogató rendszerekre vonatkozó igényeket tartalmaznak – tudtuk meg Háry Andrástól. A zalaegerszegi tesztpálya előreláthatólag 2020-ban lesz teljesen kész.

Kiemelt Partnereink