Egyéves az e-útdíj: nem sikersztori

– A rekordgyorsasággal bevezetett, rendkívül költséghatékonyan működő hazai e-útdíj első évét állami szereplők és hazai vállalkozások együttműködése tette egyértelmű sikertörténetté – így fogalmazott Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, majd hozzátette: az indulása óta hatékonyan működik az útdíjrendszer. Mint ismert, a 3,5 tonna feletti tehergépjárművek 2013 július 1. óta kötelesek a megtett úttal arányos úthasználati díjat fizetni Magyarországon.

Ismerős látvány lett az útdíjfizetési terminál

Fel sem kellett emelnünk a telefont, rákédezvén a fuvarozó cégeknél, vajon osztják-e a tárcavezető álláspontját, hiszen egy évvel korábbi elemzésünkben már rámutattunk: kaotikusan indult a rendszer. Ez természetesen elfogadható velejárója egy ilyen volumenű fejlesztésnek, az azonban aligha állítható, hogy minden rendben volt az indulás körül. Sőt, amint Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára jelezte, még egy év múltán sem hárultak el a problémák, további finomhangolásra van szükség. Ezzel együtt a szakember üdvözölte a kormányzat azon hozzáállását, amely révén az elmúlt hónapokban érdemben meghallgatták és többnyire be is építették a rendszerbe a vállalatok és szakmai szervezetek részéről érkezett fejlesztési javaslatokat.

Iván György aránytalanul magasnak tartja a díjat

Maga az útdíj bevezetése egyébként fontos lépés volt, ezzel felzárkóztunk Európa országainak többségéhez, így véli legalábbis Iván György, a Hödlmayr Hungária Logistics ügyvezető igazgatója. Ezzel együtt a díj mértéke a cégvezető szerint rendkívül drága európai viszonylatban – annak tekintetében mindenképp, hogy sem az úthálózat, az autópályák hossza, sem az azok mentén kiépített infrastruktúra minősége nincs arányban a beszedett összeggel. Iván György úgy látja, voltak ugyan fennakadások a bevezetést követően, ám azok nagyságrendje nem közelítette meg a szlovákiai, csehországi problémákat. Azt is negatívumként jelölte meg az ügyvezető, hogy az előre fizetés rendszere túlzott terhet ró a cégekre, amelyet nem könnyű kigazdálkodniuk. Elvileg létezne olyan megoldás, amelynek köszönhetően a „megbízhatónak” minősített fuvarozók könnyítést kapnának az Iván György szerint morális aggályokat felvető szabály alól, ám ők maguk hónapok óta küzdenek az ehhez szükséges dokumentációval, adminisztrációval. A lehetőség tehát leginkább csak a papíron létezik egyelőre.

Abban egyetértés mutatkozik a magyar fuvarozók körében, hogy mivel óriási a hazánkon áthaladó tranzitforgalom, az e-útdíj alkalmas arra, hogy a külföldi kamionok a korábbinál jelentősebb mértékben járuljanak hozzá az általuk használt utak fejlesztési költségeihez. Ez azonban hasonló teherként jelentkezik a magyar fuvarozóknál is, akiktől a statisztikai adatok szerint az évente beszedett 150 milliárdos bevétel fele származik.

– A magyar vállalkozók versenyképessége érdekében további módosításokra van szükség – mondta Karmos Gábor, az MKFE főtitkára. Szervezetük 20 pontos kéréslistát juttatott el a kormányzathoz, amelyben például olyan amnesztiatörvényt javasolnak, ami különbséget tesz szándékos bliccelés és akaratlan tévedés között. Utóbbi esetben a rendszer kellő ismeretének hiánya a legjobb szándék mellett is könnyen eredményezhetetett – eredményezhet ma, egy év elteltével is – 165 ezer forintos bírságot. Állítólag olyan is előfordult, hogy valakit azért büntettek meg, mert áthaladt egy autópálya fölötti átjárón, s a rendszer úgy érzékelte, az adott gépjármű a pályán közlekedik.

Karmos Gábor szerint folytatni kell a finomhangolást

Az magától értetődőnek tűnik, hogy a fuvarozók a megnövekedett költségeket áthárították ügyfeleikre, akik többnyire kényszerűen elfogadták a helyzetet, ám nyilvánvalóan beépítették a díjat a termékeik árába. Az e-útdíj így végül a fogyasztók zsebét terheli.

Seszták Miklós miniszter elégedett

Seszták Miklós miniszter cikkünk elején említett elégedettéségének egyik oka, hogy a tervezett bevételeket néhány milliárd forinttal sikerült meghaladni. Bár nem nyilatkozott a bírságok összegét illetően, úgy tudjuk, négymilliárdos nagyságrendű a büntetésekből eddig befolyt pénz. Karmos Gábor főtitkárnak ezzel kapcsolatban is van építő javaslata: – A tervezett bevétel feletti összegből lehetne például kamionsofőröket képezni. Merthogy hazánkban, ahogy a kontinens számos más országában visszaesett a fuvarozó pálya népszerűsége, több ezer sofőr el tudna helyezkedni a magyar szolgáltatóknál.

Az e-útdíj rendszere tehát működik, fejlődik, talán egyre kevesebb lesz vele a gond – akár még sikersztori is lehet belőle. Majd, egyszer.