A prémium szegmens hazai holdudvarát kell növelni

– A magas hozzáadott értékű termelést segítő beruházásokat érdemes előtérbe helyezni a jövőben is. A kiemelkedő műszaki tartalmú járművek fejlesztésében van fantázia, az ezekhez szükséges IT, biotechnológiai fejlesztések, kompozit alkatrészek tervezése és gyártása, valamint az alumínium megmunkálás terén kell gyorsabban haladni – fejtegette igen határozottan a HIPA vezető munkatársa. Utalt rá, hogy a válság alatt egyébként is kevésbé sérült prémium szegmensben szerencsére jól állunk, az újabb K+F projekteket látva szerinte még jobb lesz a helyzet.

Elismerte ugyanakkor, hogy újabb befektetők ide csábítása már nem mehet a 8-10 évvel ezelőtti módszerekkel, hiszen sokkal erősebb a verseny, nagy lehet más országok elszívó hatása, maga a járműipar is sokat változott, éppen a műszaki fejlesztések következtében. – Mindenképpen kell valami megkülönböztető erő a környező országoktól is, s ez lehet az, hogy a felsőkategóriás járművekre összpontosítjuk a közvetlen és közvetett fejlesztéseket – hangsúlyozta az elnökhelyettes.

A HIPA standja a tavalyi Automotive Hungary kiállításon

Megerősítette ezt Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület főtitkára is, aki örvendetesnek nevezte, hogy szervezetük tagvállalatai az elmúlt két-három évben évi 2 milliárd eurót költöttek kutatás-fejlesztésre. – Egyre több K+F projektet hoznak Magyarországra a cégek, az innováció is fejlődik. A Bosch 1300, a Continental, a Knorr-Bremse, a Thyssen és a Valeo egyenként 400-500 fős ilyen részleget működtet nálunk, más cégek is fejlesztenek ezen a területen. Jelentős európai uniós forrásokra várunk a következő hónapokban, ez nagy lehetőséget ad arra, hogy a kis- és középvállalati szektor is határozottabban előbbre lépjen az értékláncban – fűzte hozzá.

Bolla Szilárd úgy fogalmazott, hogy a hazai termelési kapacitásokban még sok a potenciál, s a HIPA által most is kezelt több tucatnyi járműipari befektetési projekt egy része közvetlenül a termeléshez kapcsolódik. – Győr-Moson-Sopron mellett például Zala és Somogy megyében is jók a lehetőségek – mondta.

A magasan képzett autóipari szakemberek folyamatos biztosítása azonban csak még inkább az élethez igazodó közép- és felsőfokú duális oktatással lehetséges. Erre hozta fel példának saját gyakorlatukat Németh Ákos, a kecskeméti Mercedes gyár oktatási vezetője. A vállalat évente 3-4 hetes németországi tanulmányutat szervez magyar középiskolásoknak, illetve német diákokat fogad, akik magyar társaikkal közösen vesznek részt konkrét projektekben. Ennek során többet fejlődhet a szakmai német nyelvtudásuk, mint bármilyen tanfolyamon.

A duális képzést nálunk főleg a német autóipari cégek támogatják, de például a Suzuki nem. Az okokra vonatkozó kérdésre Odrobina László, az NGM helyettes államtitkára elárulta, hogy nem érti, eddig miért nem sikerült meggyőzni a japán vállalatot, de a minisztérium folyamatosan próbálkozik. Gondnak nevezte ugyanakkor, hogy a magyar munkaerő sokkal kevésbé mobilis, mint más közép-európai országban. Az állam ugyan lakhatási és közlekedési hozzájárulással támogatja ezt az országon belüli vándorlást, de egyelőre nem túl sok sikerrel.

Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója elmondta: az idei Automotive Hungary rendezvényen 11 ország 300 kiállítója vesz részt, a nagy világcégeken kívül például törökök is jelen lesznek. A Hungexpo az előzőhöz képest 15 százalékkal több vendéget vár. A korábbi évek ismert tematikájú rendezvényei mellett egyebek között lesz egy magyar-orosz beszállítói fórum is, amire a HIPA szervezésében több orosz autóipari nagyvállalat is elküldi képviselőit.

A kiállítás helyszínén, ahhoz kapcsolódva kerül sor idén is a Techtogether Automotive Hungary mérnökhallgatói csapatversenyre, amelyről itt olvasható bővebb a tájékoztatás, a résztvevők bemutatkozása pedig itt érhető el.