Ezeket a biztonsági mutatókat érdemes követni

Mindenekelőtt érdemes fejben tartani, hogy nincsenek egyforma szervezetek és vállalati részlegek, ennek megfelelően mindegyikük esetében egyedi kihívásokat tudunk beazonosítani. Ebből következik, hogy nincsenek univerzálisan alkalmazható mutatók. Ezenkívül azt is tudni kell, hogy a kiválasztott mutatók sem kell, hogy örökre szóljanak, ugyanis bármikor lehet változtatásokat eszközölni a mérésekben.

Hogy a fentieket szem előtt tartva pontosan milyen indikátorok közül célszerű válogatni, a Manufacturing Tomorrow szedte össze. A mutatók két csoportba sorolhatóak: a vállalati, illetve a dolgozói szintűekbe.

Vállalati szintű mutatók:

1. Balesetek és balesetközeli helyzetek: Mindkettő mérésére alkalmasak az úgynevezett késő indikátorok (lagging indicators), melyek átfogó képet adnak a biztonsági szintről. A bekövetkezett baleseteken kívül fontos a balesetközeli helyzetek követése is, mivel úgy pontosabb lép nyerhető a munkahelyi biztonságról.
2. Kieső munkanapok: Ez egy késő indikátor, ami megmutatja, hogy balesetek és betegségek miatt hány munkanapnyi munkaidő esett ki. Ez a mutató segít jobban felmérni a balesetek súlyosságát, hiszen vannak, melyeknek nem következménye a sérült dolgozó távolmaradása.
3. Dolgozói képzettség: Ez a mutató a jövőbeli teljesítményt és a fejlődést helyezi a középpontba. Vállalati szinten a képzési órák összegét, illetve az éppen képzésen részt vevők százalékos arányát lehet mérni.
4. Auditok és vizsgálatok: A vizsgálatok során fel lehet mérni a veszélyes eszközöket és munkahelyi körülményeket, továbbá a munkatársak biztonságot rontó szokásait is.
5. Hiányosságok pótlása: Célszerű nyomon követni, hogy a balesetek megelőzése érdekében milyen intézkedéseket hajtottunk végre, valamint, hogy melyek megvalósítása van folyamatban.

Dolgozói szintű mutatók:

1. Képzések: A dolgozói szinten azt érdemes nézni, hogy milyen képzéseken vett részt és fog részt venni az adott munkatárs. Ez segíthet eldönteni, hogy kiknek van szüksége további felkészítésre.
2. Eligazítási részvétel: Érdemes figyelemmel kísérni, hogy az egyes dolgozók milyen arányban vesznek részt a hétköznapi munkabiztonsági eligazításokon, ezáltal felfrissítve biztonsági ismereteiket.
3. A hiányosságok pótlásának teljesülése: a dolgozók egyéni szintjén azt is érdemes megnézni, hogy a számukra előírt intézkedések, például képzések közül mennyit végeztek el. Ez nem csak az ő, de a munkatársaik biztonsága szempontjából is fontos.

A fentieken kívül célszerű lehet mérni a megelőző intézkedéseket is, ahogy azt is, hogy az auditok negatív vagy pozitív eredményeket hoznak-e. Az ismétlődő negatív eredmények arról tanúskodnak, hogy a munkatársak magas biztonsági szint mellett dolgoznak, és ügyelnek annak fenntartására.

Szintén érdemes lehet elgondolkodni a biztonság terén jól teljesítő munkatársak megjutalmazásán, ami egyrészt növeli a morált, másrészt bizonyítéka annak, hogy megbecsülésben részesülnek a szabályokat követők.

Mindent csak sorjában

Miután kiválasztottuk, hogy melyik indikátorokat szeretnénk követni, először érdemes pár hónapig csak az adatokat gyűjteni. Így megtudhatjuk, hogy hol tartunk jelenleg, és realisztikus, elérhető célokat tűzhetünk ki minden mutató esetében.

Végül pedig a mért adatok rendszeres elemzésére is szükség van. Ez alapján módosíthatóak a kitűzött célok és a követett mutatók köre is. Utóbbira adhat okot például egy biztonsági ellenőrzés során felderített, eddig ismeretlen probléma.