Az otthon lehet a jövő munkahelye

A koronavírus-járvány miatt világszerte sokan ismerkednek meg az otthoni munkavégzéssel, annak előnyeivel, hátrányaival. A GitLab felmérése még a járvány európai és amerikai kitörése előtt készült, de nem is lehetne aktuálisabb. A kutatás bemutatja, hogy akik otthonról dolgoznak, hogyan élik meg ezt a munkavégzési lehetőséget, illetve azt, hogy kik dolgoznának szívesen otthonról. A felmérésben természetesen csak olyanokat kérdeztek meg, akik otthonról is elvégezhető munkakörben dolgoznak.

A GitLab felmérésében szerepelnek olyan munkavállalók, akik teljes egészében otthonról dolgoznak, a cégnek nincs irodája, nincs kötött munkaideje, a másik esetben pedig egy előírt munkaidőben látják el feladataikat az alkalmazottak. Léteznek olyan vállalatok, ahol a munkavállalók egy része dolgozik otthonról, míg a másik fele az irodából, illetve olyan is, ahol ugyan lehet otthonról is dolgozni, de ez nem a bevett forma, a többség bentről végzi a munkáját.

A távmunka nem mindig home office

A munkavégzés nem feltétlenül otthonról történik, viszont a felmérés alapján a legtöbben ezt preferálják a távmunkát végzők körében. A válaszadók 86 százaléka otthonról, vagy otthoni irodából dolgozik (a kettő között a berendezés és a környezet a különbség) a legszívesebben, mindössze 7 százalék dolgozik inkább irodában, és csak két-két százalék jelölte a könyvtárat vagy egyéb helyet a munkavégzésre ideális helyszínének, míg 3 százalékuk szeret kávéházban dolgozni.

A felmérés alapján tévhitnek bizonyult, hogy akik távmunkát végeznek, azok szeretnek sokat költözni vagy sokat utazni. A válaszadók 51 százaléka egyáltalán nem, vagy évente legfeljebb egy-két hetet dolgozik más városban, mint ahol él. Jelentős, 21 százalék az aránya azoknak, akik maximum 8 hetet töltenek munkával más településen, 15 százalék gyakran (az év felében), 8 százalék nagyon gyakran és mindössze 4 százalék szinte mindig a lakóhelyétől távol dolgozik.

Milyen területen jelentős a távmunka aránya?

Természetesen rengeteg az olyan munkakör, amit nem lehetséges otthon, vagy kizárólag otthonról betölteni. Azonban egyre több az olyan munka, mely szinte bárhonnan elvégezhető. A felmérésben részt vevők 26 százaléka informatikus, 12 százalékuk üzleti tevékenységgel foglalkozik, 10 százalékuk könyvelő, 9-9 százalék ügyfélszolgálatos és menedzser, 8-8 százalék HR-es és adminisztratív munkát végző személy, míg 11 százalék egyéb kategóriába tartozik.

Ha az otthonról dolgozó alkalmazottakat foglalkoztató cégek területét nézzük, akkor is az IT kerül az első helyre 20 százalékos aránnyal. 15-15 százalékkal az egészségügy és a pénzügy következik, ez a három terület teszi ki tehát a távmunkával foglalkozók felét. Jelentős még az oktatásban, a tudományban és a kormányzatokban dolgozók aránya, és szintén 5-10 százalék között van az otthonról dolgozó mérnökök valamint non-profit szervezetben munkát vállalók aránya. Érdekesség, hogy a telekommunikációs cégek, a PR-cégek és a jogi szolgáltatók munkavállalói csak egy-két százalékát adják a távmunkát végző embereknek.

A távmunka előnyei

A munkavállalók szemével nézve a legnagyobb előny a rugalmasság, az ingázás elkerülése és ezzel párhuzamos a kiadások csökkentése, a családdal töltött több idő, a kevesebb stressz valamint annak a szabadsága, hogy bárhol élhetnek.

Tévhit, hogy csak a munkavállalók járnak jól az otthoni munkavégzéssel. A munkáltatók számára is előnyös lehet a távmunka, hiszen a GitLab felmérése szerint a távmunka növeli a produktivitást, a hatékonyságot, a munkamorált és a lojalitást, közben csökkenti az ökológiai lábnyomot, a bürokráciát, valamint az azzal járó költségeket.

További fontos előnye az otthoni munkavégzésnek, hogy hatékonyan tudja bevonni a munka világába a krónikus betegségben szenvedőket, valamint a fogyatékkal élőket. A home office a munkáltató szempontjából költségtakarékos megoldás lehet.

A távmunka hátrányai közül kiemelkedik az otthoni környezet kizárásának nehézsége munka közben, azaz a figyelemelterelés problematikája. Sokan nevezték meg problémának a kommunikációt és a munkahellyel való kapcsolat hiányát, valamint az izolációt.

Az otthoni munka a jövő?

Nagyon érdekes része a felmérésnek a távmunkát végzők attitűdje az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban. A megkérdezettek túlnyomó többsége, 90 százaléka ajánlaná a távmunkát a barátainak, 87 százalék elégedett a munkájával kapcsolatos kommunikációval és a szervezettséggel, 86 százalékuk pedig egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a távmunka a jövő munkavégzési formája.

Utóbbi állítást megerősíti, hogy a felmérés alapján a távmunkát végzők 52 százaléka 21 és 38 év közötti (a felmérésben 21 évesnél fiatalabbak nem szerepelnek), további 37 százalékuk pedig 39 és 54 év közötti. A nemi megoszlás szinte teljesen egyforma, 50 százalék férfi, 49 százalék nő, egy százalékuk pedig nem kívánt nemét illetően nyilatkozni.

Mi a helyzet Magyarországon?

A távmunka Magyarországon kevésbé elterjedt munkavégzési forma az Egyesült Államokhoz, Kanadához vagy éppen Nyugat-Európa egyes országaihoz képest. A koronavírus viszont sokakat kényszerített arra, hogy otthonról dolgozzanak. A kialakult helyzetről megkérdeztük Pethő Anikót, az Aaernson Consulting tulajdonosát.

Mint a munkaerőpiac ismerője, mit gondol arról, hogy a távmunka lehet a munkavégzés jövője?

A távmunka válasz lesz és lehet azokra az intézkedésekre, melyek költségcsökkentő okból is szükségszerűen eljönnek a vállalatok életében. Ha valaki létszámot szeretne tartani, de mindenképp szükséges a költséget csökkenti, akkor a home office erre is lehet alternatíva. Sokak számára segít majd befogadni azt, ami eddig csak futurisztikus elképzelés volt és távoli nyugati megoldásnak tűnt. Most kényszerűségből lepróbálva és esetleg pozitív élményekkel felruházva teret fognak biztosítani ott, ahol eddig szkeptikusak voltak.

Ön szerint Magyarországon mennyire adottak a feltételek ahhoz, hogy ne csak eseti jelleggel, kényszerből (mint a mosatni járványügyi helyzetben) álljon át a társadalom jelentős része a távmunkára?

A feltételeket egyszer kell megteremteni. Szoftverek, platformok, hálózati kapcsolat, technológiai és egyéb igények. Folyamatleírások, riportolási rendszer, kapcsolattartás, emberi tényezők, együttműködés. Ha ez egyszer már működik, nehéz lesz később azt mondani a munkavállalóknak, hogy miért nem kérhetnek home office-t, ha igény merül fel rá. Sokan fogják úgy érezni, kiengedték a szellemet a palackból. Most lehet, hogy beruházásokkal is jár, de később, aki jól csinálja, annak komoly versenyelőnye lehet belőle. Nem beszélve a toborzás könnyebbségéről, ami akár lokációban is adhat bővülést, nyitottságot.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a jelenlegi helyzet hatására, részben a környezeti kihívásokra reagálva az otthoni munkavégzés, távmunka a közeljövőben elterjedtebb munkavégzési formává váljon?

Ismertebb és elismertebb megoldás lesz. Most azokban, akik nem bíznak kollégáikban és megtapasztalják az eredményeket, lehet kialakul az "ősbizalom". Nyitottságot vár el ez a kényszerhelyzet és nem csak eszközökre de új gondolkodásmódra is szüksége van a vezetésnek. Ez a kényszerű változás optimalizálásra is int, kreativitásra, bizalomra, innovációra, mert aki erre képes lesz, mind toborzásban, mind munkaerő megtartásban ki fog tudni emelkedni. Bízzunk ennek a végében, amikor újra munkatársakat kell majd keresni és aki most jól építkezik, hosszútávon gondolkodik, nagyon nagy nyertes lehet!