Nincs elég IT-s, az a kevés pedig könnyen vált
Erős fluktuáció, kemény bérverseny, elégtelen munkavállalói kompetenciák, szakadozott képzési háló – ez csak néhány az IVSZ (Informatikai- Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetsége) által a magyar digitális szektorral kapcsolatban megfogalmazott lesújtó megállapítások közül. A digitális gazdaság szereplőinek érdekvédelmi szövetsége nemcsak összegyűjtötte a problémákat, akciótervet is kidolgozott.
Az IVSZ Digitális Munkaerőpiaci és Oktatási Munkacsoportja százharminchat, az informatikai és a telekom szektorban (ICT) dolgozó cégtől érkezett válaszokat feldolgozva jutott kijózanító eredményekre a piac mai állapotáról. A Tünettérkép című elemzés megállapításai cseppet sem hízelgőek a mikro- és kisvállalkozások kilátásaira nézve, a problémagócokat szemlélve nagyon gyors lépések szükségesek, hogy versenyhátrányuk legalább ne nőjön tovább. A szövetség témák szerint rendezte a hazai ICT-szektor legnagyobb gondjait. A megállapítások mellett érdemes elolvasni a felmérésben résztvevők válaszait is, bár az ezekben megfogalmazottak minden cégvezető és HR-szakember előtt ismerősek lehetnek. A visszaküldött válaszokból szemezgettünk:
- Már nem lehet ugyanazokkal a feltételekkel, munkavállalói csomagokkal felvenni és megtartani az alkalmazottakat. Érezhetően nem működnek a jól beégetett üzleti rutinok, reflexek.
- A legtöbb cég még mindig jobban fókuszál a toborzásra mint a megtartásra. A libikóka helyett egyensúlyt kellene tartani. Sőt, meg merem kockáztatni, hogy ma a megtartás már a legfontosabb HR-es cél!
- A rohamos ütemben növekvő bérek kérdése egyedül a multiknak nem okoz kihívást, azonban különösen a mikrovállalkozások digitális munkaerő-utánpótlása ellehetetlenülhet.
- Versenyeznünk kell a multikkal a korlátos munkaerőért, azokkal a multikkal, amelyek idetelepülését a kormányzat sajnos aktívan támogatja.
- Az ügyfelek egyre nagyobb hányada nem tudja, vagy nem akarja kifizetni az adott szolgáltatás (fejlesztés, szaktanácsadás) megajánlott árát, amely a munkatársak magasabb bére miatt magasabb (lenne), mint ami az elmúlt években volt. Ez számunkra pályázatok elvesztését jelenti.
- A kisebb vállalkozások már ajánlatot sem tudnak adni, mert az ajánlat létrehozására sincsen elegendő emberük.
- Sokszor a vállalaton belüli tudásmegosztás is hiányzik az időhiányra hivatkozva.
- A kifeszített munkaerőpiaci helyzetben mikrovállalkozásokat veszélyezteti leginkább a kilökődés, felerősödő fluktuáció; a munkaerő gyorsan és könnyen odébb áll.
- Már nem csak a konkurenciával vagyunk versenyben, hogy elszipkázzák előlünk a jó jelölteket, hanem életstílusokkal és életterekkel a munkahelyek és ökoszisztémák piacterén.
- Alacsony a részvétel a vállalati továbbképzéseken és tréningeken. Ez az eredmény aggasztó, hiszen Magyarország a középmezőny után kullog a felnőttkori tanulásban való részvétel terén.
- Nincsenek a cégek felkészülve a munkaerő megtartására.
- Nem elvárás egy képzésen való részvétel után a tudás megosztása vállalaton belül.
- A fejlesztők jellemzően nem járnak továbbképzésekre, nincs rá idejük.
- A piac kényszerből átvesz bizonyos szerepköröket az állami oktatásból. Ez megterheli a szervezetet, a büdzsét, ám szükséges az üzletmenet fenntartásához.
- Már mindenkit felveszünk, aki értelmes. Mi alakítunk ki ösztöndíjprogramokat, akadémiákat, képzést, hogy kineveljük vagy átképezzük a következő munkatársainkat, mert ez egyrészt erősíti az elkötelezettségüket, másrészt nehezen találunk megfelelő embert.
- Komoly kihívás, hogy hiányoznak az IT-határterületek szakértői is. Az olyan alapvető funkciók, mint a data architect vagy rendszerszervező nélkülözhetetlenek a fenntartható működéséhez és növekedéshez.
- Több adathasznosítással kapcsolatos pozíciónk is hónapok óta betöltetlenül áll. Szinte pályázó is alig van.
- A kiélezett munkaerőpiaci helyzetben, a munkaerőért folytatott kíméletlen küzdelemben a vállalkozások rosszul értékelhetik a helyzetet, téves, hibás következtetéseket vonhatnak le. Az IVSZ például arra a meggyőződésre jutott, hogy a munkaerő tisztességtelen eszközökkel történő elcsábítása városi legenda, korántsem ez áll a háttérben munkahelyváltás esetén.
- Folyamatos pénzügyi és szervezeti feszültséget jelent a vállalkozásoknak, hogy a frissen végzett hallgatókat egy évig nem lehet a termelésben használni, mert tudásuk nem megfelelő.
- A programozók az első komolyabb konfliktusnál odébbállnak, mert úgyis azonnal lesz másik állásuk.
- Több fejvadásszal is szerződésben állunk, de az elmúlt félévben egy értékelhető jelöltet sem tudtak hozni.
- Külön megállapítás, hogy minél kisebb egy cég, annál rövidebb a betanulási idő, és annál hamarabb termelő projektre tudnak kerülni a pályakezdők. Az új kollégák beillesztésének professzionális volta (beillesztési terv, mentorok, oktatók kijelölése és számonkérése, majd elismerése) alapvető a sikeres alkalmazásban.
A következtetésekről Fazekas Barbara, az IVSZ Digitális Munkaerőpiaci és Oktatási Munkacsoportjának vezetője azt mondta az Autoprónak, hogy a tanulságok összegyűjtésével, a helyzet felvázolásával nincs vége a munkának, ezt akcióterv megalkotása fogja követni. Fluktuációszámítást fognak végezni, amelyből forintra kiderül, mennyibe kerül egy cégnek egy munkavállaló elvesztése, illetve megtartása. Konkrét, a munkaerő-megtartásról szóló ajánlásokat fognak összeállítani. Munkaerő-megtartó tényező lehet már például egy világos szoba, egy világos helyen lévő íróasztal is.
– Ettől még nem fog az illető oda menni dolgozni, viszont ha az az íróasztal ablaktalan, sötét helyiségben van, onnan biztos, hogy távozni fog – fűzte hozzá.
A munkacsoport vezetője hangsúlyozta, hogy pragmatikusan kell gondolkodni a munkavállalók megváltozott igényéről, nem pedig olyan sémák mentén, hogy például a fiatalok már csak home office-ban hajlandóak dolgozni. Fazekas Barbara szerint az államnak is sokat kell tennie a munkaerő-képzés területén, de a vállalatoknak is el kell végezniük a házi feladatot, szét kell nézniük saját házuk táján, hogy saját hatáskörben min tudnak javítani.
