Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Az EU is büntetővám bevezetését tervezi a kínai elektromos autókra
2024.05.17 08:18Parkolókat bérel a Tesla, hogy eladatlan járműveit ott tárolhassa
2024.05.17 06:21Új budapesti létesítményt avatott a Knorr-Bremse
2024.05.17 04:20Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Ne hagyjuk figyelmen kívül a humán tényezőt az Ipar 4.0 fejlesztéseknél!
Dr. John Carrier, az Massachusettsi Műszaki Egyetem üzleti iskolájának (MIT Sloan School) egyik óraadója egy online rendezvényen nemrég az Ipar 4.0 vezérlőrendszerek hét fontos koncepcionális eleméről tartott előadást, melyek egyike az azokat használó emberekhez kötődik.
Mint ahogy azt Carrier elmondta, az új technológiákba fektetés önmagában nem garantálja a vállalatok túlélését. Az Ipar 4.0 valójában új vezérlési lehetőségeket kínál, és fontos, hogy az új technológiát igazítsuk a már meglévő rendszereinkhez, nem pedig fordítva.
Az Ipar 4.0 legfontosabb koncepcionális elemei Carrier szerint a következők:
1. Megfigyelhetőség
A különböző érzékelők, kamerák, illetve adatvizualizációs eszközök hozzásegítik a menedzsereket a folyamatok jobb nyomon követéséhez. A megfigyelhetőség Carrier megfogalmazása szerint végső soron az adott állapot még következmény előtti felismerését jelenti.
2. Irányíthatóság
Az irányíthatóság nem más, mint a képesség a rendszer állapotának akaratunk szerinti megváltoztatására. Az új megoldások révén a régi irányítórendszerek kiegészíthetőek vagy helyettesíthetőek. Ahhoz persze, hogy a kezelők teljesen kihasználhassák a magas fokú irányíthatóságot, elengedhetetlen a megfelelő adatszolgáltatás.
3. Válaszidő
Ez azt az időt fejezi, amire egy rendszernek szüksége van ahhoz, hogy reagáljon a külső igényekre, változásokra. Ez különösen fontos az olyan esetekben, mint amilyen a koronavírus okozta ellátáskiesés is.
4. Káosz és stabilitás
A káosz megelőzésében kulcsfontosságú szerep jut a kisebb rendellenességek korai felismerésének, megakadályozva azok nagyobbá válását, esetleg kiterjedését. Az Ipar 4.0 lehetővé teszi a hibák előrejelzését, azok valós idejű érzékelését, egyúttal a rendszer minél előbbi helyreállítását.
5. Folyamat, modell, adat
Egy vezérlőrendszernek három eleme van, amik a folyamat, a modell és az adat. A folyamat, az ami a munkavégzéskor történik, a modell testesíti meg a várt kimenetelt, az adat pedig ebben a felfogásban a modellben szereplő és a valós eredmény közti eltérés.
A tervek reálissá tételét, vagyis azok ténylegesen várható eredményekhez igazítását a funkciók szerint szerveződő szervezeteknél megnehezíti, hogy a három komponenshez nincs minden érintettnek megfelelő hozzáférése, a technológia pedig ezt a problémát orvosolhatja.
6. A szabályozás fajtái
A szabályozási módoknak Carrier szerint három fajtája van:
- Korrektív: a hiba megjelenését követő elhárítás
- Prediktív: a jövőbeli meghibásodásra utaló jelek felismerése, és a meghibásodás megakadályozása
- Adaptív: a rendszer fejlesztése, hogy csökkenjen a hibák előfordulása
Ma már a szenzorok, valamint az általuk szolgáltatott adatokat elemző, gépi tanulásra képes algoritmusok minden gyártóvállalat számára elérhetőek, megnyitva az utat az adaptív szabályozási módozat előtt.
7. Viselkedési formula
Carrier az MIT Csoportdinamikai Központ alapítójának munkájából átvéve azt állítja, hogy a viselkedés nem más, mint a rendszer és az annak részét képező emberek működése.
A technológia a változás mozgatórugója lehet, ami ugyanakkor a rendszerre is igaz, ha a benne dolgozóknak lehetősége van annak fejlesztésére a technológia megválasztása által. Carrier úgy véli, hogy a legjobb eredményre az vezet, ha a dolgozókat is bevonjuk a fejlesztésekbe – áll a Machine Design cikkében.