Így szüntessük meg a pneumatikus rendszerek szivárgásait

1. A szivárgások feltárása

A szivárgások azért is okoznak akkora problémát, mert nehéz őket észlelni. Egy vákuumos vagy pneumatikus rendszerben számtalan helyen keletkezhetnek rések, például a csatlakozásoknál, a vezetékeken, a szelepeknél vagy a kondenzátumgyűjtőknél.

A feltárás nehézsége miatt sok cég egyszerűen csak elfogadja azok létezését. Habár minden szivárgást nem lehet megszüntetni, lehetséges azok számát jelentősen csökkenteni.

A szivárgás helyének meghatározására rendelkezésre áll több tradicionális megoldás is, melyek azonban nem teljesen megbízhatóak, továbbá sokuk a rendszerek leállítását igényli.

A tradicionális módszerek egyikeként kínálkozik a szivárgások puszta hallás útján történő felderítése. Egy másik a gyanított szivárgási helyek pontos meghatározása egy speciális folyadék permetezésével, majd a kiszökő levegő miatt keletkező buborékokkal, míg egy harmadik az ultrahangok érzékelésére szolgáló műszereken alapul.

Ma már azonban elérhető egy új, hangalapú lokalizációs technológia, mely a technikusok számára vizualizálja a réseket. Az ipari diagnosztikai műszereket gyártó amerikai Fluke által 2019-ben piacra dobott megoldás lényegében egy kézi képalkotó készülék, a hátulján egy sor rendkívül érzékeny mikrofonnal, ami mind az emberi hallás, mind az ultrahangok tartományában érzékel.

Az eszköz a vizsgálni kívánt terület felé fordítva egy algoritmust használva vizualizálja a hanghullámokat, amiket közvetlenül a valós környezet képére vetítve jelenít meg, azonnalivá téve a szivárgás helyének megállapítását. A javítás után gyorsan elvégezhető az ellenőrzés, továbbá az eszközzel hangos környezetben – tehát üzemidőben – tíz méternél is messzebbről, míg viszonylagos csendben száz méterről is beazonosíthatóak a szivárgások, még a fizikailag nehezen elérhető helyeken is, ezáltal jelentősen meggyorsítva a keresési folyamatot.

2. A szivárgások rangsorolása

A pneumatikus rendszerek méretőtől függően szivárgások tízesével, de akár ezres nagyságrendben is fellelhetőek lehetnek egy adott időpontban. Ahogy más berendezések vagy műszaki rendszerek esetében, a hibákat itt is rangsorolni kell annak megfelelően, hogy mekkora hatással vannak a termelésre, illetve tágabb értelemben a gazdaságosságra.

A rangsoroláshoz elengedhetetlen annak ismerete, hogy az egyes réseken mennyi levegő szökik ki. Ez függ többek között a rések méretétől és a rendszernyomástól.

A Fluke mérőberendezése képes megbecsülni a kiszökő levegő mennyiségét. A mérnökök egy sor különböző rést vizsgáltak meg eltérő nyomásokon, majd az adatok felhasználásával egy regressziós modellt alkottak annak hangalapú meghatározására, hogy a résen keresztül milyen ütemben szivároghat a levegő.

3. A költségmegtakarítások összesítése

A Fluke technológiáját használó vállalatoknak sikerült spórolniuk energiaköltségeiken. Az egyik cég 26 százalékkal tudta növelni sűrítettlevegő-kapacitását, éves elektromosáram-költségét pedig 49 ezer dollárral szorította lejjebb. Az első vizsgálat előtt a gyár négy kompresszort üzemeltetett közel teljes kapacitáson. Egy napi vizsgálatot követően a technikusok mintegy 130 szivárgást hárítottak el, és ma már az üzem általában csak három kompresszort használ egyidejűleg.

A Fluke eszközével képek és videók rögzíthetőek, a kiszökő levegő mennyiségére vonatkozó becsléseket tartalmazó képeket még kiegészítve néhány olyan adattal, mint a gáztípus, a nyomás, az egy kilowatt áram ára, illetve az éves üzemidő, részletes jelentés készíthető az egyes rések és azok együttes költségvonzatáról – valamint arról, hogy elhárításukkal mekkora megtakarítás realizálható.

Ugyanakkor ezek az adatok nem csupán a megtakarítások mérését teszik lehetővé, de azt is szemléltetik, hogy mennyire volt kifizetődő az új műszer beszerzése – olvasható az Automation.com oldalán