Gyártósor A távoli jövő vagy a jelen zenéje a sötét gyár?

A távoli jövő vagy a jelen zenéje a sötét gyár?

autopro.hu | 2023.07.29 12:21

A távoli jövő vagy a jelen zenéje a sötét gyár?

Fotó: Nissan Official Global Newsroom

Az automatizálásban, robotikában, mesterséges intelligenciában és gépi tanulásban végbement fejlődés az önállóan működő és önkiszolgáló gyártósorokhoz és raktárakhoz vezetett. Az úgy nevezett „sötét” gyárak nagy lehetőségeket rejtenek magukban, de vajon a technológia kiforrott már annyira, hogy ez a gondolat megvalósítható legyen?

Hirdetés

A Machine Design a digitális ellátási láncok kialakítására szakosodott Tecsys Inc. iparért és fejlett technológiáért felelős alelnökét, Guy Courtint kérdezte. Az utóbbi két évtizedben Courtin vezető szerepet töltött be ellátási lánci megoldások szolgáltatóinál, valamint a gyártás és ellátási láncok területeire szakosodott iparági elemzőként is tevékenykedett.

Míg az automatizálás manapság nem újszerű a gyárakban - gondoljunk vissza az 1700-as évekre, mikor a gépek segítették a ruházat gyártását -, addig a napjainkban zajló automatizálás sokkal kifinomultabb és gyakran emberi munkaerőt sem igényel. Courtin szerint a teljesen automatizált sötét gyárak előnye: „A robotok nem igényelnek szünetet, illetve nem fáradnak el. A létesítmény akár 24 órában üzemeltethető. A robotoknak nincs szükségük fűtésre télen, vagy hűtésre nyáron. Továbbá, látnak a sötétben, a világítás nem előfeltétel. Bizonyos biztonsági intézkedések is figyelmen kívül hagyhatóak, és még a mosdóba sem kell kimenniük, valamint sztrájkolni sem kezdenek.”

Azok a munkák, amelyek veszélyesek, repetitívek, fárasztóak, húzhatják a legtöbb hasznot ebből. „Nemrég jártam egy hatalmas automatizált tárolóegységeket készítő gyárépületben; az a jelentős mennyiségű hegesztés, amit végezni kellett, szinte teljesen automatizálva volt” - mondta Courtin. „Mindenki látott már autó-összeszerelő sorokat, ahol seregnyi robotkar végzi a hegesztést, festést, illetve az autók mozgatását. Ehhez a munkavégzéshez kifinomult mozdulatokra és látásra van szükség a lehető legprecízebb eredmény érdekében.”

Amikor arról kérdezték hogyan tudják a virtuális robotok jobban integrálni a már létező szoftvereket és rendszereket, és a sötét gyárak megvalósításában milyen szerepeket fognak majd betölteni, Courtin azt válaszolta, hogy bármely távvezérlésű vagy autonóm robottal, a helyileg elérhető számítási teljesítmény növekedésével, illetve a felhőtechnológia fejlődésével, a WiFi, 5G és egyéb kommunikációs protokollok segítségével ezek a megoldások a hardver magasabb szintű irányítását teszik majd lehetővé. „Ezek a technológiák közelebb hozhatják a megvalósuláshoz az autonóm robotikát a sötét gyárakban” - felelte.

A technikai nehézségek leküzdése

A hálózat kialakítása bonyodalmas, és fontos, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, hogy minimalizáljuk az állásidőt. Courtin kiemelte a nagy teljesítményű hálózati technológia fontosságát: „Mennyire stabil a WiFi vagy az 5G hálózat? Kell, hogy legyen redundancia az üzemben, hogy biztosítva legyen a rendszer működése? Ha a rendszer helyi megoldásokat igényel, biztosítani kell a megfelelő szervereket az üzemen belül.”

Mint minden technológiában, itt is vannak korlátok. „Véleményem szerint jelenleg a legnagyobb korlátozást a kiadás jelenti” - vallja Courtin. „Ha végtelen forrás állna rendelkezésre, akkor akár az összes robotikai játékszert megvehetnénk, ha akarnánk. Azonban fel kell mutatnunk bizonyos mértékű megtérülést.”

„Néhány másik korlát a mozgatásban mutatkozik meg, amiben az emberek jóval hatékonyabbak. Például, ha egy tárgyat kell levenni egy polcról a raktárban” - jelenti ki Courtin. „Vannak erre robotjaink, de az emberek sokkal jobbak ebben – és jóval költséghatékonyabbak is.”

Ellenállhatnak a dolgozók

Courtin emlékeztet, hogy nincs olyan technikai vívmány, mely ne járna némi kockázattal, ráadásul az egyik ilyen kockázatot az jelenti, ha kizárólag automatizálással akarunk működtetni egy gyárat. „Mi történik, ha áramkimaradás van, vagy ha valamelyik robot meghibásodik?” - teszi fel a kérdést. „Leáll az egész termelés emiatt? Milyen tartaléklehetőséggel rendelkezem, ha robotikáról van szó?”

A kockázatok egy másik forrása lehet a dolgozók reakciója is. Véleménye szerint nehezen elképzelhető, hogy egy hagyományos üzem egy csettintésre egy teljesen automatizált sötét gyárrá alakul át. „Hogyan reagál a munkaerő, amikor egyre több automatizált eszközt lát? Előrelátható a konfliktus a dolgozókkal, szakszervezetekkel például? Tapasztaltam olyan eseteket, mikor nehézségekbe ütközött az automatizálás az erős szakszervezetekkel bíró helyeken, mert azok hevesen ellenzik az ilyesfajta befektetéseket” – jegyezte meg.

Elismerte, hogy bizonyos munkakörök meg fognak szűnni, de úgy véli, a foglalkoztatás állandó kell, hogy maradjon. „Hogy feleslegessé fog-e válni néhány szerepkör a gyárban? Persze. De azzal párhuzamosan újak fognak megjelenni” – mondta. „Úgy gondolom, hogy az automatizálás továbbra is kiegészítő eleme lesz a munkavégzésnek… Bizonyos munkaköröket mindenképp helyettesít majd.”

„De azt hiszem, hogy ami hidat képez a sci-fi és a valóság között, az az, hogy még mindig akad számos olyan feladat, melyet az emberek hatékonyabban tudnak ellátni.” – tette hozzá.

Rendszerben kell gondolkodni

Courtin szerint az egyik fő szempont, amelyre figyelni kell, az, hogy egy teljesen automatizált létesítmény hogyan hat a teljes ellátási lánc többi részére. „Azt már tisztáztuk, hogyan befolyásolja a munkaerőt, de mi a helyzet a rendszer többi részével?” – tette fel a kérdést.

„Ha növelem az üzem teljesítményét, képes lesz-e a szállítási részleg kezelni az esetlegesen megnövekedett árumennyiséget? Képesek lesznek-e a beszállítóim tartani a lépést, ha a termelés a kétszeresére vagy háromszorosára nő? Lehet, hogy optimalizálom az ellátási lánc egyik elemét, de vajon ez milyen hatást gyakorol a többire?”

Courtin azon tapasztalatai alapján, amiket üzemek és raktárak üzemeltetőivel foglalkozva szerzett, rájött, hogy néhány folyamat és eljárás szinte rituális. Ezért, ha olyan technológiát vezetünk be, mint a robotika, akkor számítani kell a változáskezelés szükségességére.

A személyzet, valamint a folyamat és a gördülékenység szempontjából Courtin szerint a következőket kell figyelembe venni: „Van egy rendszered, ami teszi a dolgát. Teszi azt jól vagy nem jól, de működik. És most beteszünk a rendszerbe egy fizikai gépet, egy robotot, hogy csináljon valamit. Ez az, amire külön figyelni kell.”

Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek tartaniuk kéne az automatizálástól – jegyezte meg -, de alaposan át kell gondolniuk azt. „Ez nem úgy megy, hogy csak beteszek egy robotot, megoldok egy problémát, növelem a hatékonyságot és kész. Nem, azt kell nézni mi történik az egész rendszerrel.”

A szoftveren a hangsúly

Akárhogy is nézzük, egy robot csak műanyag, vas, üveg és gumi. De, ha ezeket összetesszük, akkor „nagyszerű dolgokra képes” - jegyezte meg Courtin. „Azonban, ha nincs valamiféle irányításunk, valamiféle szoftveres agy, ami megmondja mikor mit csináljon, akkor nem több egy szobornál.”

„Mechanikai szemszögből nézve úgy hiszem még mindig tengernyi a lehetőség, hogy jobban kihasználjuk a fizikai robotokban rejlő potenciált” – mondta példaként említve az anyagmozgatást, a kamera technológiát, valamint a látórendszereket.

A jövőben ezeken a területeken látja a befektetéseket a folyamatok fejlesztése mellett.

Courtin szerint az egész rendszert befolyásoló legnagyobb előrelépés viszont a szoftverekben fog történni. „Hogyan tudjuk kihasználni a mesterséges intelligenciát? Hogyan hasznosíthatjuk a növekvő mennyiségű adatot?” – tette fel a kérdést.

A fontosabb adatokhoz való hozzáférés a kulcsa mindennek. Hogyan fognak a vállalatok adatot termelni és felhasználni? Mivel ezek a létesítmények nem egy fajta technológiára épültek, ezért többféle hardver és szoftver fog rendelkezésre állni különböző robotok képében. „Ezért szükség van egy összekötő kapocsra, amely lehetővé teszi az együttműködést különböző megoldások között, hogy a sötét üzemek, illetve raktárak megvalósíthatóak legyenek” –fejtette ki.

Engedni kell az irányításból

„Mi szoftverszolgáltatók, sőt az integrátorok és a tanácsadók is, mind igyekszünk megszerezni az irányítást. Hogy miért? Mert ha én irányítom az egészet, az kereskedelmileg nagyon előnyös pozícióba juttat” – mondta Courtin.

Persze az ellátási lánc szereplői nem mind fogadják el, hogy valaki más irányítsa őket. „És egyszer csak ott tartunk, hogy kialakul egy konfliktus, ahol mindenki egy bizonyos fajta hiearchiát, valamiféle digitális megoldást szeretne látni, mely segít egyben tartani és irányítani az egészet. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténhessen, mindenkinek fel kell adnia valamennyi kontrollt.”

„Még várni kell arra, hogy ez általánosan megtörténjen. Kivéve persze, ha valaki csak elkezd diktálni, de az nem visz előrébb. Szóval, ha belegondolok, azt hiszem ezt látom magam előtt, amint haladunk a folyamatos fejlődés útján” - mondta Courtin. „És szerintem ez elképesztően izgalmas.”

Tetszett ez a hír? Ne maradjon le a legfontosabb járműipari hírekről, iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken!

Kiemelt Partnereink