Nagy átszervezést jelentett be az Audi

Valóban, az Audi tavalyi üzemi eredménye 3,5 milliárd euró volt, 1,2 milliárddal kevesebb, mint az azt megelőző évben. A tavaly kinevezett Bram Schot vezérigazgató először lépett a sajtó elé évösszefoglaló Audi-tájékoztatón Ingolstadtban, így a kijózanító számokat nem ő, hanem Alexander Seitz, a gyártó igazgatótanácsának pénzügyekért felelős igazgatója sorolta el.

De azért Schot is mondott negatívumokat, így például azt, hogy 3,5 százalékkal csökkentek az Audi globális eladásai, tavaly 65 ezerrel kevesebb, 1 821 000 gépkocsit adtak el. Elődje, Rupert Stadler letartóztatásán kívül a másik csapás az volt, hogy 800 millió eurót büntetésként kellett befizetniük a dízel-botrány következményeként, és még akadt 400 millió euró más, a botránnyal összefüggő kiadás.

– A dizelbotránynak nem lett volna szabad megtörténnnie. És hogy ne ismétlődhessen meg, megfelelő intézkedéseket tettem, például szigorítottuk a gyártási dokumentációt – mondta. Szétválasztották a fejlesztési és a típusjóváhagyási (homologizációs) részleget is.

Bram Schot visszaemlékezik a régi szép időkre

Az Audit a tavaly bevezetett termék-megfelelőségi eljárás (WLTP) is súlyosan érintette, egészen a műszaklemondásokig, az eladások beszakadásáig. Viszont idén jön a WLTP második lépcsője. „De idén már felkészültek vagyunk”, ígérte Schot.

Félresiklott a tavalyi év, kezdődik az átalakítás

Az Audi egy 2022-ig tartó, 15 milliárd eurós átalakítási tervet jelentett be, a vezérigazgató ennek részeként a kínai piaci bővülést, a nyereségesség növelését, a márkaerősítést, a szervezetfejlesztést és a technológiai irányok meghatározását jelölte meg. Az Audi 2020 végére 12 (5 EV, 7 PHEV) elektromos, 2025 ig 30 elektromos modellt dob piacra, jobban kihasználva az anyacég Volkswagen által adott együttműködési lehetőségeket, így a MEB-platformra való építkezést (az Audi Q4 e-tron már erre az alapra épül) és a közös szoftveres platformokat.

A gyártó a következetességet jelölte meg a szervezet-átalakításban: a párhuzamos struktúrákat felszámolják, és az egyre inkább elöregedő munkavállalói gárdát folyamatos átképzéssel teszik „jövőállóvá”, vagyis naprakész tudással és készségekkel ruházzák fel. Schot ezt az átalakulást úgy írta le, hogy ha valami növekedik, óhatatlanul zsírt növeszt magán. Az Audi ezt a zsírt most izomzattá akarja változtatni. A sajtótájékoztatón visszatérő újságírói kérdés volt a munkavállalói létszám alakulása, különösen a pár napja a Volkswagen által bejelentett hétezres leépítés tükrében. A menedzsment tagjai erre többször is a 2025-ig tartó munkavállalói garanciaprogramot hozták fel, leépítésekről nem ejtve szót.

Őszinte szavak az Audi helyzetéről

A rossz hírekről leginkább a pénzügyi vezető, Alexander Seitz beszélt. Úgy kezdte, nincs mit szépíteni, a WLTP termék-megfelelőségi eljárás bevezetésén az Audi tavaly elbukott. Az eladások Nyugat-Euróápban bukórepülésben zuhantak, 14 százalékkal kevesebb Audi kelt itt el, mint a megelőző évben. Az Egyesült Államok-beli eladásokat is csak az SUV-k mentették meg, de még így is 1,4 százalékos mínuszban zártak. Egyedül Kína nem hozott csalódást, itt 11 százalékos növekedést realizáltak 660 ezer eladott gépkocsival. Váratlanul jól szerepelt az Audi-leány Lamborghini: a tavaly piacra dobott Urus Super SUV 41 százalékos bevételnövekedést a leányvállalatnál.

Seitz ezeket a részvényeseket nem túlzott örömmel eltöltő számokat osztotta meg:

Bevétel: 59,2 milliárd euró (2017-ben 59,8 milliárd)
Nyereségráta: 7,9 százalék (2017-ben 8,5%) – ez elmarad a korábban kalkulált 8-10 százalék közötti sávtól
Profit: 3,52 milliárd euró (2017-ben 4,67 milliárd)

A pénzügyi vezető kis túlzással vért, verítéket és munkás hétköznapokat ígért 2019-re.

– Rendet fogunk tenni, de mindezért év végén még nem fog várni minket semmiféle jutalom. Még nem. Az majd később lesz – írta le az Audi helyzetét Seitz, kiemelve, hogy idén csak apró bevételnövekedést várnak. Aztán tovább srófolta a hangulatot. – El fogjuk végezni a házi feladatunkat, mert nem működhetünk úgy, ahogy eddig. A motorvariánsok számát ezért 30 százalékkal csökkentik, felgyorsítják a tervezési fázist, és sokmindent a kínai piaci igények szerint fognak átalakítani a szervezetben. A gyártó ezért mindennél jobban ráfekszik az elektromos hajtásra, az önvezető technológiákra, a digitális szolgáltatásokra. A célra 2023-ig 14 milliárd euró áll rendelkezésre.

Peter Kössler, az Audi gyártási és logisztikai igazgatója azt mondta, a gyártó 2030-ig teljesen CO₂-semlegessé szeretne válni. Beszédében külön kiemelte a győri gyár tetejére tervezett napelem-rendszert. Ingolstadtban 2020-ban indul az In-Campus projekt, ami egy hatalmas think tank, startup-központ lesz a Duna partján. A helyszín egy régi olajfinomító területe, amelyet az Audi rekultivál, ennek során 600 ezer köbméter földet tisztítanak meg.

Az újságírók kiemelten érdeklődtek a TT-modell sorsa felől. Mivel a tavalyi eladások botrányosan alacsonyak voltak, sokan már temetnék az élmény-sportautót. De a menedzsmentből sem Seitz, sem Schot nem mondott konkrét választ, csak annnyit, hogy folynak az egyeztetések az ügyben, ám mégiscsak úgy van, hogy "a TT és a sportosság hozzátartozik az Audi DNS-éhez, és közel áll a vezetők szívéhez." A kérdést Schot zárta le, mondván, a TT valamilyen formában megmarad a jövőben is.

Megnéztük a jövőt

Az éves sajtótájékoztató előtti estén az Audi betekintést adott a dizájn világába. Marc Lichte vezető dizájner három piacra dobás előtti, és egy, még tervezési fázisban lévő modellt mutatott be. Az eseményre fényképezőgépet, telefont bevinni tilos volt. Az e-tron Sportbacket, a Q4 e-tront és az e-tron GT-t Sangjaiban, Los Angelesben már bemutatták, de a GT-ből készülő öt személyes B-kategóriájú prémiummodell teljes újdonságnak minősült. Ez az egyelőre névtelen autó már a Premium Platform Electric (PPE) alapra épül, látható, hogy ezzel a platformmal folytatja az Audi az elektromos autózás fejlesztését.