Kartellezett a Scania, de nem úgy, ahogy az EU állítja

Az Európai Bizottság 2016-ban megállapította, hogy a Daimler, az MAN, a DAF, az Iveco és a Volvo/Renault törvénybe ütköző módon egyeztette eladási árait, és ezzel megkárosította az ügyfeleit. A kamionkartell az EU Bizottsága szerint az 1997 és 2011 között beszerzett teherautók árait befolyásolta. A beigazolódott kartellvád miatt rekordösszegű, 2,93 milliárd eurós bírságot szabtak ki a résztvevőkre. A túlárazás egészen 2014-ig bizonyíthatóan érezhető volt., ami legalább 40-50 ezer, Magyarországon forgalomba helyezett új és használt járművet érintett az 1997-2014 közötti években.

A kartellben szintén szereplő Scania nem fogadta el önként az uniós büntetést. A cég ellen az EU 2017 szeptemberében szabott ki 880 millió eurós bírságot.

A Scania most bejelentette: továbbra sem fogadja el a büntetést és benyújtotta fellebbezését a döntés ellen. A cég egyébként alapvetően nem a kartell meglétét és nem is az abban történt részvételüket vitatja. Mindössze azt állítja, hogy nem minden tekintetben helytálló az EU döntése. Magyarul: nem minden úgy történt, ahogy az a jelentésben le van írva.

Az MAN kislisszolt

A Scania a VW csoport tulajdona, ugyanúgy, ahogyan az egész kamionkartell-ügy bizonyítékait feltáró MAN is. Az MAN azzal kerülte el az euró-milliárdos nagyságrendű pénzbírságot, hogy elsőként adta át az EU hatóságainak a kamionkartell bizonyítékait. A Scania ezzel szemben nem volt együttműködő.

Amikor a többi gyártó az alacsonyabb bírság reményében, szintén önként, sőt egymásra licitálva vállalta az együttműködést, a Scania akkor sem fogadta el a feltételeket. Az EU ezért szabott ki magas, 880 millió eurós bírságot a társaságra 2017 szeptemberében.

A VW csoport két társaság felvásárlásával lett Európa második legnagyobb teherautó-gyártója az évtized közepére. A nemrég felvásárolt Scania stabilan nyereséges, 2015-ben 244 millió eurós eredményt produkált. Az MAN ennél jóval gyengébb. 2014-ben még veszteséges volt, 2015-ben ért el 65 millió eurós eredményt. A várhatóan több száz milliós nagyságrendű uniós büntetés 2016-ban padlóra küldhette volna a céget, miközben a jóval erősebb Scania elegendő pénzzel rendelkezik a per vállalására is.

A kamionkartell bizonyítékainak az átadása így mentesítette a büntetés alól az egyik társaságot. Ezt a szerepet az MAN-ra osztották, mely így teljes egészében elkerülte a pénzbírságot (nem mentesült ugyanakkor természetesen a kártérítési felelősség alól).

Több milliárd eurós kárigényre kell felkészülni

A Scania elleni bírósági eljárás várhatóan 3-4 évet vesz igénybe. A kárigényeket a jogerős döntés meghozatal után még fél évig be lehet nyújtani a társaság ellen. Ez azt jelenti, hogy mostani állás szerint egészen 2022-ig be lehet nyújtani a Scaniával szembeni kárigényeket a bíróságon. A gyártóval szembeni Európai Bizottság által indított jogi procedúra várhatóan további 3-4 évet vehet még igénybe.

A kamionkartell-perek többségét feltehetően Németországban fogják elindítani. Október közepére Münchenben 13, Hannoverben 25, Stuttgartban 45 panasz került a bíróság elé, több millió euró értékben. A német szövetségi fuvarozó szervezet, a BGL egymaga 100 ezer jármű utáni kárigény benyújtásával számol. A sueddeutsche.de cikke szerint Berlin önkormányzata 1,2 millió euró kártérítést fog követelni a túlárazás okozta károk miatt. Érintett a perben a német állami vasút is: a Deutsche Bahn a Schenker leányvállalaton keresztül több ezer tehergépkocsi beszerzésében volt érintett. A Schenker a tervek szerint további 40 nagy céget csatlakoztat keresetéhez.

Az automobilwoche.de írása szerint a BGL (Szövetségi Közúti Szállítmányozási, Logisztikai és Értékesítési Szövetség) 100 ezer esetet kíván összegyűjteni és bíróság elé vinni – ebből 40 ezer esetben a BGL tagjaként érintettek a fuvarozók a túlárazásban. Az okozott kár pontos jellegét jelenleg egy közgazdászcsoport határozza meg. A szakértők arra számítanak, hogy a kár értékét a vételár 15 százaléka körül határozzák meg. Ha a vételár például járművenként 70 000 euró volt, akkor a kár 10 500 euró. A célul kitűzött 100 ezer eset összegyűjtése azt jelenti, hogy a BGL 1,05 milliárd euró veszteséget szenvedett el a túlárazás következtében. A BGL közben már bejelentette, hogy egy második pert is előkészít, melyben a 2011 utáni kárigényeket foglalják össze. Arra hivatkoznak, hogy bár a túlárazás és az árak egyeztetése 2011-ben véget ért, annak utóhatása még éveken keresztül érezhető volt a nehéz tehergépjárművek piacán.

A perindítások nehézségét az okozza, hogy az EU a gyártókat megbüntető határozataiban nem számszerűsítette a vásárlókat ért károkat. Így tulajdonképpen minden egyes károsultnak saját magának kell bizonyítania a károkozás mértékét. A károsultakat képviselő ügyvédi irodák szerint legalább 5 ezer euró kár ért minden egyes vásárlót. És ha összesítjük, hogy Európában jelenleg legalább 30 millió kamion és nehéz teherautó fut, akkor mérhetjük fel a károkozás valódi mértékét. Az elkövetkezendő években valószínűleg több milliárd eurós kárigények benyújtására kell a perbe fogott gyártóknak felkészülniük.