Mercedes-Benz GLC teszt: modern klasszikus

Hogy néz ki?

Mercedes még nem tetszett így. A CLA-nál már csettintgettem az ujjammal, de ez a GLC a görög-római klasszikus építészetet idézi. Tökéletes a formavilága, arisztokrata bája semmi fölösleges cicomát nem tartalmaz. A szerelembe eséshez kellett a hófehér fényezés és a csúcsfelszereltség is.

A neve is jelzi, hogy a technikailag a Mercedes-Benz C-osztályra épül, így nem csodálkozunk azon, hogy az utastérben is a középkategóriás berendezései köszönnek vissza. Szép, ergonomikus, ízléses és luxus – ezek az utastér leginkább kifejező jelzői. A sofőr és utasai messzemenőkig, azaz hosszú távú utazáson is jól érzik magukat. Ha más nem, erről a Burmester hifi is tesz. A nagy képernyőt érintéssel nem működtethetjük, de a tekerős-nyomkodós irányítókonzolt ebben az esetben is tapipados felülettel egészítették ki. A hárommal együtt biztosan be tudjuk írni a navigációs célt és ki tudjuk választani a megfelelő zeneszámot a pendrive-ról. A webcímek beírása azonban akkora feladat, hogy inkább letettem róla, pedig a telefonomról internetet varázsoltam az autóba. A felszereltség AMG, ez azt jelenti, hogy minden földi és égi jóval ellátták, a Burmester hifi hangszórói például alumínium borítást kaptak. 19 hüvelykes kerekein Pirelli Scorpion gumik feszültek. A hatalmas felnik (húsz hüvelykes a maximális méret) akadályoznak a manőverezésben: szégyenszemre nem voltam képes beállni két normál autó közé egy parkolóban, mert nem volt lehetőség arra, hogy elég meredeken forduljak rá az egyébként elégséges helyre. Várnom kellett, amíg két egymás melletti hely felszabadul, hogy oda bepréseljem a kocsit. A parkolásban 360 fokos, felülnézeti HD-kamera segít.

A vaskos AMG-kormány megmarkolása bizsergést okoz és emlékeztet az igazi AMG-modellek okozta borzongásra. A műszerfalat műbőr borítja, beltérben kritika csak a fekete zongoralakkozást érheti.

A szögletesebb GLK-nál tágasabb csomagtér kidolgozása németesen alapos, a padló alatt még összecsukható, ötletes zöldséges ládát is rejt. A hátsó üléstámlák gombnyomással, elektromosan billenthetők le, egy másik gombbal pedig a légrugókkal leereszthető a kocsi alja, hogy ne emeljünk nagyot pakoláskor. Szintén a sörösládák mozgatását segíti a csomagtartó ajtajának láblengetéssel történő nyitása, elég, ha a kulcs a zsebünkben van. Jó párat kell rúgni, hogy nyíljon, ennél a megoldásnál elegánsabb a Hyundai Tucsoné, ahol elég csak öt másodpercig álldogálnunk a kocsi mögött, hogy lassan megkezdje felemelkedését az ötödik ajtó.

A hátsó üléspad 40/20/40 arányban ledönthető, és rakodóállással is rendelkezik, melyben a háttámlák meredekebb szöge nagyobb csomagteret tesz lehetővé. A hátsó ülések mögötti tér 80-110 literrel növekedett az elődhöz képest, összesen 580 literesre. A GLC-ben akár 1600 liternyi térrel is gazdálkodhatunk. A csomagtér maximális hossza 1320 milliméter, miközben a maximális szélesség 150-nel egészen 1100 milliméterre növekedett. Ennek kifejezetten örültem, mert egy ötfokú alumínium létra így kényelmesen befért, sőt a bútoráruházban sem kellett pironkodnom, amikor a feleségem által megpakolt bevásárló kocsi tartalmát kellett benyeletnem vele.

A megnövelt külső méretek (4656 x 1890 x 1639 milliméter), a nagyobb tengelytáv (2873 milliméter) és a gazdagabb felszereltség ellenére a jármű tömege 80 kilogrammal csökkent a sajtóanyag szerint. Ehhez elsődlegesen a teljesen új karosszéria járul hozzá, amely 50 kilogrammal könnyebb, mint a kisebb GLK esetében, köszönhetően az alumínium, valamint a nagy és ultra nagy szilárdságú acél intelligens használatának. A légrugózás még jobban könnyítette az amúgy is karcsúbb tömegű futóművet. Az új, kompakt erőátviteli rendszer és a 9G-Tronic magnézium váltóháza önmagában 12 kilós tömegcsökkenést eredményez az elődmodellhez képest.

Hogy megy?

A 204 lóerő, de sokkal inkább 500 newtonméteres maximális nyomatéka tisztességesen mozgatja az üresen is 1,8 tonnás szexis szabadidő-autót. Nem túl vehemensen, de tisztességesen. Az erőlködés a motortérből is hallatszik, a kezdeti tolakodó dízelhang bemelegedve lágyul és az utastérben már alig hallható. Nyolcadik fokozatban kilencvennél 1400-at forog a főtengely, száznál 1500-at, kilencedikben 100-nál 1350-et, 130 kilométer/óránál 1750-et.

Öt üzemmód közül választhatunk, alapból a takarékos mellett döntöttem, amit a kocsi a tankoláskor hálált meg. Eco üzemmódban használhatjuk csak ki a váltó vitorlázó funkcióját, ilyenkor szétkapcsol a rendszer és az autó szabadon fut. A Mercedes-Benz GLC 250d téli üzemű tesztünkben kevés autópályázással a 600 kilométeres próba során 6,9 liter gázolajat fogyasztott 100 kilométerenként.

Komfortban hintóként ringat a légrugó, egyedi módban testre szabhatjuk a felfüggesztést, a gázreakciókat, a kormányzást, ki és be kapcsolhatjuk a stop-startot és átállíthatjuk a klímát is.

Milyen vezetni?

A GLC egyedi műszaki csemegéje ebben a szegmensben a légrugózás. Még a rossz utakon is ámulatba ejtő nyugalommal siklik. A pakoláshoz 40 milliméterrel ültethetjük lejjebb, terepezéskor pedig akár 50 milliméterrel növelhetjük meg a GLC szabad hasmagasságát.

A kilencfokozatú váltó ügyes hangolású, az utolsó fokozatot csak elvétve látjuk kiírva a kijelzőn, főként nagy, autópályás sebességnél. Sportos vezetésnél (sport fokozatban) gyorsan reagál, mind a gázpedál lenyomásakor, mind pedig a váltófülek működtetésekor.

Terepen sem mond csődöt, 36 fokos emelkedőt mászik, 23 fokos terepszögei vannak. A 4Matic alapból a teljesítmény 55 százalékát küldi hátra. A többkuplungos tárcsás központi differenciálművel rendelkező rendszer zárási nyomatékát megnövelték a tervezők, így még ütőképesebb tapadás tekintetében.

Mennyibe kerül?

A Mercedes ebben az autójában is klasszikus értékeket közvetít: hosszába épített motor, hátsókerék-meghajtásra emlékeztető 4x4, az újdonságot a kormányról is kapcsolható, finom működésű kilencfokozatú automata, a légrugós-szintszabályzós felfüggesztés és a temérdek vezetősegéd adja.

Jócskán felextrázott, elektromos illatosító adagolóval is ellátott tesztautónk robotpilóta-üzemmódban aktív kormányzással automatikusam tartja a sávot, figyeli a holtteret és a keresztirányú forgalmat, követő radarja megbízhatóan működik, vörösben izzik a kijelző, ha az előttünk haladót túlságosan megközelítjük, dugóban araszoló funkcióval is bír, az intelligens LED-es fényszórót sötétben távfényre váltja még akkor is, ha szemben és előttünk autósok haladnak. Nem kell félni, nem zavar senkit. Mondtam, hogy intelligens. Önálló parkolásra is képes, ha hagyjuk. Automatikus követési távtartós rendszere egyszer okozott csak meglepetést, olyankor fékezett be, amikor semmi sem indokolta. Az önvezető autók fejlesztésének korában intő jel arra, hogy ne bízzunk meg vakon a technikába. Legyünk mindig résen, valószínűleg az autó mélyén lakozó mesterséges intelligencia is ezt akarhatja, ezért jelez néha ilyen félreérthetetlen módon. Te vezetsz. Még. Örülj neki. Még. Figyelj és vigyázz magadra.

GLC-hez legolcsóbban 12,73 millió forintért juthatunk (170 lovas 220d 4Matic), a tesztelt 250d 4Matic alapára 13,04 millió forint. Tesztautónk ennél közel 10 millióval volt drágább, az importőr 22,67 millió forintért állította ki.