Elemzések Új korszakába lépett a magyar autógyártás

Új korszakába lépett a magyar autógyártás

Végh Martin | 2023.08.11 07:21

Új korszakába lépett a magyar autógyártás

A Mercedes-Benz EQB kecskeméti gyártása valódi korszakváltást jelent a magyar autóiparnak | Fotó: Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.

Nem túlzás azt mondani, hogy új időszámítás kezdődött a hazai autógyártásban azzal, hogy immáron tisztán elektromos négykerekűeket is összeszerelnek a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában. Ez azonban korántsem az egyedüli nagy jelentőségű fejlesztés volt, amit az elmúlt években valósítottak meg vagy jelentettek be a Magyarországon működő autógyárak, melyek az autóipar egészéhez hasonlóan határozottan elindultak az elektrifikáció útján. Cikkünkben áttekintettük, hogy 2021-ben és 2022-ben milyen módokon fejlődtek a gazdaságban is meghatározó szerepet betöltő hazai autógyárak.

Az elmúlt kettő évben az autógyártók hazai üzemei közül az Audi Hungaria Zrt.-hez kötődött a legtöbb bejelentett és megvalósult beruházás. A közel 12 ezer főt foglalkoztató vállalat több területen is fejlődött, illetve kiderült, hogy portfóliója a motorgyártás és az autógyártás területén is bővülni fog a jövőben.

A győri vállalat 2001-óta rendelkezik Műszaki Fejlesztés részleggel. A mára több mint 500 magasan képzett szakemberrel működő, és az Audi konszern harmadik legnagyobb fejlesztőközpontjának számító részleg 2021-ben ünnepelte fennállásának huszadik évét. Ugyanebben az évben jelentették be, hogy a többek között hajtásrendszerek fejlesztésével foglalkozó részlegen az elektromos motorok és hajtások fejlesztésére elektromos járatópadot helyeznek üzembe, új digitális megoldásokat, például szimulációs eszközöket vezetnek be, valamint a már meglévő vizsgálópadokat felkészítik a hibrid és elektromos hajtások kezelésére. Ezzel a belső égésű erőforrások mellett ma már villanymotorokat is gyártó győri telephely még inkább bekapcsolódhat az utóbbi hajtóegységek, illetve az elektromos autók fejlesztésébe.

Óriás beruházást és új modellt hozott az új év

2022 januárjától az Audi üzemében matt fényezésű autók is legördülnek a gyártósorról, amivel az Audi konszern első olyan egységévé válhatott, ahol a matt és fényes lakkal ellátott autók ugyanazon a soron készülnek. Azonban ennél is sokkal fontosabb mérföldkövet jelentett az a márciusi bejelentés, ami szerint 2024-től a négykarikás típusok mellett a Cupra márka egy SUV modelljét is Győrben fogják összeszerelni. A mild hibrid és plug-in hibrid technológiával is gyártani tervezett autó, mint később kiderült a Terramar nevet kapja, gyártásának előkészületei pedig már a bejelentés idején zajlottak.

A 2024-től Győrben készülő Cupra Terramar

A 2024-től Győrben készülő Cupra Terramar | Fotó: Seat Media Center

Ugyancsak tavasszal egy 5G-alapú információs hálózat indult el az Audi Hungaria telephelyén. A hálózat a frissen elkészült, tesztpályán közlekedő autókat kapcsolja össze a vállalat termelési és minőségbiztosítási rendszereivel, lehetővé téve a vizsgálatok távolról elvégzését.

Nem kellett sokat várni a következő beruházási hírre, ami ismét az elektromobilitást helyezte a középpontba. Júniusban megtudhattuk, hogy az Audi Hungaria portfóliója 120 milliárd forint befektetésével egészül ki a MEB Eco hajtásokkal. A Modularer E-Antriebs-Baukasten, vagyis „modulrendszerű elektromos hajtáskoncepció” egységeit a Volkswagen konszern kis méretű autóiba fogják beépíteni. A gyártás 2025-ben fog elrajtolni egy új gyártóterületen. A beruházás 500 új munkahelyet hoz létre.

Az ősz első hónapjában egy szintén nagy volumenű fejlesztés átadását ünnepelhették a győri Audinál, ekkor zárult le ugyanis a Szerszámgyár bővítési projektje. A szerszámgyártás, a készülék- és berendezésgyártás, valamint az exkluzívszériás gyártás három területe közül az utóbbi kapacitását növelte a gyártó- és logisztikai csarnok 6300 négyzetméteres bővítése, ami egy kétszámjegyű eurómilliós összegből valósult meg. Az exkluzívszériás gyártás főképpen az Audi, Lamborghini és Bentley márkák modelljeihez készít nagykomplexitású karosszériaelemeket, mint csomagtérajtókat, ajtókat, sárvédőket és oldalelemeket.

A Szerszámgyár kibővített csarnoka

A Szerszámgyár kibővített csarnoka | Fotó: Audi Hungaria Zrt.

Novemberben végül az Audi Hungaria bejelentette, hogy addig csak virtuálisan létező Shared Competence Center üzletágát 2023 elejétől egy külön leányvállalatba szervezi Audi Hungaria AHEAD néven. A kompetenciaközpont munkatársai az egész Volkswagen konszernnek nyújtanak szolgáltatásokat az IT, a pénzügy, illetve a beszerzés területén, ezek a győri termeléshez nem közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, és velük együtt 350 munkatárs az új vállalathoz kerülnek. Az Audi Hungaria szerint a különálló cégként működés javítani fogja a központ esélyeit a konszernen belüli megrendelések elnyerésében, ezáltal tovább növelve a magyar dolgozók szerepét a teljes vállalatcsoporton belül.

Megszületett az első elektromos autó

Ahogy az Audi Hungariánál, úgy a kecskeméti Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. fejlesztéseiben is mozgatórugóvá vált az elektrifikáció. Míg azonban Győrben 2029-ig kell várni az első teljesen elektromos típusra, addig a Mercedes üzemében az már 2021-ben megjelent a portfólióban. Az első Magyarországon készült sorozatgyártású tisztán elektromos autó címét egy Mercedes-Benz EQB tudhatja magáénak, mely októberben gördült le a gyártósorról. A kompakt SUV a már meglévő sorokon készül, ugyanakkor egy 17 ezer négyzetméteres csarnokrészen új karosszéria-gyártósort is létesítettek a 100 millió euróból megvalósított termelési előkészületek részeként.

A stuttgarti prémiumautó-gyártó a jövőben más akkumulátoros elektromos modellek összeszerelését is Magyarországra telepíti, 2022 nyarán pedig az erre vonatkozó terveket először részletezték. A járműveit a belépő szintű, a közép- és a felsőkategóriás luxus modellek csoportjaiba soroló Mercedes akkori közlése szerint Kecskeméten az előbbi kettő kategóriába tartozó új elektromos modellek fognak megjelenni 2024-től. A hivatalos bejelentés alapján az egyik típus a középkategóriás modelleknek szánt MB.EA (Mercedes-Benz Elektromos Architektúra), míg a többi a belépő modelleknek tervezett MMA (Mercedes Moduláris Architektúra) padlólemezre fog épülni.

Bár az új modellek érkezésére még várni kell, a fejlesztések addig is zajlanak Kecskeméten. 2022 őszére megkezdődött a termelés az újonnan felhúzott 23 ezer négyzetméteres második présüzemben, ahonnan mind a helyben, mind a Mercedes más országokban készített járműveihez szállítanak préselt acél- és alumínium alkatrészeket. A beruházással az itthon gyártott Mercedes-ek még nagyobb arányban állhatnak helyben készült komponensekből, miközben a kecskeméti telephely szerepe is erősödik a Mercedes globális gyárhálózatán belül.

A 2020-ban bejelentett második présüzem építése a terveknek megfelelően két év alatt fejeződött be

A 2020-ban bejelentett második présüzem építése a terveknek megfelelően két év alatt fejeződött be | Fotó: Mercedes-Benz

Hibridekkel erősít a Suzuki

A harmadik magyarországi autógyár, a Magyar Suzuki Zrt. 2021-ben fennállásának harmincadik évét ünnepelhette, ekkorra mintegy 3,6 millió Suzukit szereltek össze az esztergomi üzemben, ahol ma a Vitara és SX4 S-Cross modelleket készítik. A létesítmény nem csak a magyar autógyártás, de a Suzuki számára is rendkívüli jelentőséggel bír, a japán vállalatnak ez ugyanis az első és ezidáig egyetlen európai autógyára.

2021 nyarán jelentették be, hogy a Suzuki további befektetéssel új technológiákat vezet be a gyártásban. Ez lehetővé teszi majd, hogy még nagyobb termelékenységgel folyhasson a járművek, köztük az új S-Cross gyártása. A 2021 novemberében bemutatkozott típus gyártása az év végén kezdődött el Esztergomban, ahol így az elektrifikációban is előrelépés történt. 2022-től kezdve az új S-Cross és a Vitara a Suzuki új, tisztán elektromos üzemet is lehetővé tevő hibrid rendszerével is készül a magyarországi üzemben, ahol korábban csak lágy hibridek születtek.

Fotó: Magyar Suzuki Zrt.

Egy ligában Németországgal és Kínával

A már működő három hazai autógyárat a BMW Csoport debreceni egysége fogja kiegészíteni a jövőben, amivel Magyarország Németország és Kína mellett a harmadik olyan országgá válik, ahol mindegyik német prémiumautó-gyártó termelőtevékenységet folytat. A gyárnak kijelölt több száz hektárnyi földterületen még 2018 végén kezdődtek el a munkálatok, a következő években pedig földmunkálatok, cölöpözés, illetve a kapcsolódó infrastruktúra kiépítése folyt. A koronavírus-járvány késedelmet okozott az üzem építési munkálatainak megkezdésében, mivel a BMW a megváltozott körülményekre tekintettel visszafogta beruházási költségeit 2020-ban. Két évvel később, 2022 júniusában azonban eljött az a mérföldkövet jelentő nap, mikor elhelyezték a gyár alapkövét.

Az évente mintegy 150 ezer autó legyártására képes debreceni üzemben az NCAR architektúrára épülő Neue Klasse modellgeneráció alapító tagját fogják gyártani 2025-től kezdődően. A tisztán elektromos platformon alapuló járművekkel úgy tűnik, hogy Debrecen a második olyan hellyé válik Magyarországon, ahol belső égésű motor nélküli autókat fognak sorozatban gyártani.

Az akkumulátoron alapuló hajtás azt jelenti, hogy valahol a beszállítók által előállított cellákat is össze kell szerelni kész akkumulátorcsomaggá. Ezt a műveletet szintén a debreceni gyár területén fogja lokalizálni a BMW, ami 2022 novemberében ismertette, hogy 400 milliárd forintnyi beruházással egy akkumulátor-összeszerelő üzemet is létrehoz. Ezzel a teljes projekt értéke kétszeresére, 800 milliárd forintra nőtt, továbbá az eredetileg tervezett ezren felül újabb ötszáz munkahely létrehozása is biztossá vált.

A debreceni gyár építési munkálatai 2022 novemberében

A debreceni gyár építési munkálatai 2022 novemberében | Fotó: BMW

Garantált a magyar autógyártás jövője

Az elmúlt kettő év megvalósult és bejelentett beruházásai és egyéb fejlesztései jól tükrözik, hogy a külföldi OEM-ek komolyan számolnak magyarországi létesítményeikkel, amiket az elkerülhetetlen, és mostanra teljes lendülettel zajló elektromos átmenetben sem fognak „hátrahagyni.” Mi több, a BMW debreceni egysége képében egy teljesen új, elektromos autóknak dedikált beruházást is elnyerhetett az ország. Utóbbi nem mellesleg az első olyan hazai autógyárnak ígérkezik, aminek kapuján csak tisztán elektromos modellek fognak kigördülni.

A magyarországi beruházások mellett szólnak a különféle állami támogatásokon és a kedvező munkaerő-költségeken kívül, hogy a magyar üzemek földrajzilag jól pozicionáltak az európai piac kiszolgálásához. Egy negyedik érv a folyamatosan új befektetésekkel bővülő helyi akkumulátor-ökoszisztéma, ami a logisztikai szempont miatt egyre hangsúlyosabb szerepet kap az autógyártók beruházási döntéseiben.

Az új beruházások hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a jövőben tovább növekedjen a hazai autóipari termelés, ami 2022-ben először lépte át a 10 ezer milliárd forintos határt, rögtön 12 ezer milliárd forintnyi értékre ugorva. A beruházások egyúttal új munkahelyeket is teremtenek, méghozzá nem csak az autógyárakban, hanem a hazai beszállítói láncban is. A BMW például már a debreceni építkezés előtt is több mint ötven, csaknem 10 ezer főt foglalkoztató hazai cégtől szerzett be alkatrészeket, az új gyárral pedig várhatóan mindkettő szám csak növekedni fog.

Végezetül pedig azt is érdemes megjegyezni, hogy az esztergomi, győri, kecskeméti és debreceni autógyártás nem csak a termelésben jelent munkahelyeket, hanem a magasszintű szolgáltatások és a K+F területein is. Ezt példázza az Audi Hungaria Műszaki Fejlesztése, illetve az új leányvállalata is, melyet az egész VW konszernt ellátó szolgáltatásoknak hoztak létre.

Tetszett ez a hír? Ne maradjon le a legfontosabb járműipari hírekről, iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken!

Kiemelt Partnereink