Több ponton is becsatlakoztunk az e-autók gyártásába

Ma már mindhárom magyarországi autógyárban, a Magyar Suzuki Zrt. esztergomi üzemében, az Audi Hungaria győri és a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában is készülnek elektromos modellek.

A Suzuki hazai egységében 2020 óta kizárólag hibrid hajtású személyautókat gyártanak az Európai Unió piacára. Ezek a járművek egyelőre mind lágy hibrid hajtásláncot használnak, a Suzuki azonban mára kidolgozott egy teljes értékű hibrid rendszert, amivel járművei tisztán elektromos üzemre is képessé válnak. Ezt, az Európában 2022-től elérhető rendszert az Esztergomban készülő új S-Cross modellel egy időben mutatta be.

Az Audi Hungaria győri üzemében 2019 óta szerelnek össze mild-hibrid technológiájú Q3 SUV-ket, 2020 végén pedig a plug-in hibrid változat gyártása is beindult, amit komoly tűzvédelmi előkészületek előztek meg.

Győrben 2018 óta elektromos motorokat is gyártanak, amiket Brüsszelben az e-tron modellekbe építenek be. A 250 ezredik e-motor 2021 őszén készült el, jelenleg pedig már zajlanak az előkészületek a következő villanymotor-generáció gyártásához, amiket a VW konszern több típusába is be fognak építeni. Ezenfelül a győri dolgozók az elektromos hajtások fejlesztésében is részt vállalnak.

Kecskeméten a harmadik hazai autógyártó, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. gyárában 2020-tól készülnek plug-in hibrid CLA 250 e Coupé és a CLA 250 e Shooting Brake modellek. A legelső Magyarországon összeszerelt sorozatban gyártott tisztán elektromos autó, egy Mercedes EQB is itt gördült le a gyártósorról 2021 őszén.

Bár még egy javában folyamatban lévő beruházásról van szó, nem mellékes, hogy a BMW várhatóan 2025-ben megnyíló debreceni üzemében is tisztán elektromos autókat fognak gyártani.

Alkatrészgyártástól a K+F-ig

Az OEM-eken kívül beszállítók egyaránt készítenek elektromobilitási termékeket Magyarországon. A vállalatok között van a világ legnagyobb autóipari beszállítója, a Bosch is, ami több hazai bázisán is folytat elektromos járművekhez kapcsolódó tevékenységet. Hatvanban többek között áramátalakítókat és elektromos járművek vezérlőegységeit gyártja, Miskolcon elektromos hajtásokat készít, ugyanitt pedig azokkal kapcsolatos K+F kapacitás is rendelkezésre áll. A Bosch 2700 embert foglalkoztató, Európán belül második legnagyobbnak számító budapesti fejlesztőközpontjában szintén folynak fejlesztések az elektromos hajtások területén.

A Bosch-hoz hasonlóan csakugyan kiterjedt hazai gyárhálózattal rendelkező Continental szintén gyárt termékeket villanyhajtású járművekhez: budapesti üzemében egyebek mellett 48 voltos indítógenerátorokat és teljesítményelektronikákat szerelnek össze.

A kettő nagytestvéréhez hasonlóan a Schaeffler Csoport sem akar lemaradni az elektromos átmenetben. A vállalat 2021 őszén avatta fel második szombathelyi üzemét, ahol elektromos motorok részegységeinek gyártása indult meg. A kutató-fejlesztő központtal is rendelkező üzem nemcsak a magyar autóipar, de a Schaeffler számára is nagy jelentőséggel bír, ugyanis annak első e-mobilitásnak dedikált egységeként épült meg.

A Continental korábbi hajtáslánc üzletága, a Vitesco Technologies úgyszintén alkalmazkodik az autógyártók változó igényeihez. A júniusban átadott debreceni üzemében mild hibridekhez 48 voltos indítógenerátorokat is készítenek, míg a már bejelentett második helyi üzemében elektromos járművek elektronikai komponenseit fogják előállítani.

Az előzőeken kívül számos más kisebb vagy kevésbé ismert autóipari beszállító is gyárt komponenseket e-autókhoz Magyarországon. A japán TDK például Szombathelyen készít elektronikai részegységeket különböző villanyhajtású autókhoz, míg a kanadai székhelyű Linamar még 2020 elején nyitott egy új üzemet Békéscsabán, ahol saját fejlesztésű elektromos hajtásláncait gyártja.

Becsatlakoztunk az akkugyártásba is

Hazánk dinamikusan fejlődő akkumulátor-ökoszisztémának ad otthont. Jelenleg három vállalat gyárt lítiumionos akkumulátorokat Magyarországon: a Samsung SDI Gödön, az SK Innovation vegyipari óriás akkugyártó leányvállalata, az SK On Komáromban, illetve a japán GS Yuasa Miskolcon. Komárom kiemelt szerephez jutott a hazai akkumulátorgyártásban. Az SK On – a 681 milliárd forintból készülő iváncsai mellet – jelenleg egy második üzemet is épít a városban, és egy másik koreai cég, az Inzi Controls csakugyan itt épít gyárat.

A hazai és más európai akkumulátorgyárakkal együtt az azokat kiszolgáló beszállítók is megjelentek. A koreai Doosan például 2020 óta Tatabányán rézfóliát gyárt, a Bumchun Precision pedig a Samsung SDI gödi gyárának beszállító salgótarjáni egységében elektromos járművekhez alumínium akkumulátorcsatlakozókat készít.

Az akkumulátorgyárakat kiszolgáló beszállítói hálózat növekedése jelenleg is zajlik, hála az utóbbi kettő évben bejelentett számos beruházásnak, mint például az LG Chem és a japán Toray Industries közös szeparátorgyár-építési projektje, aminek megvalósítása Nyergesújfalun 2022-ben indul, 275 milliárd forint felhasználásával.

Összegzésként megállapítható, hogy Magyarországnak a már megvalósult és tervben lévő beruházások révén sikerült bebiztosítani helyét az elektromos autók gyártásában, ezzel garantálva, hogy autóipara az elektromobilitás korában is versenyképes és a gazdaság egy fontos, meghatározó szektora maradjon.