Soha nem látott tempóban fejleszt autókat Kína

Egy-egy rossz lépés az autófejlesztésben soha nem járt akkora következményekkel, mint a mostani, elektromos autókról szóló és szoftverorientált korszakban. Neil Endley, a Trigo tanácsadócég projektek átfutásának menedzseléséért felelős globális igazgatója fájó tényt közölt: a mostani autófejlesztési ciklusok olyan hosszúak, hogy mire megjelenik egy új autó, a benne lévő technológia már elavult lehet. A Nissan vezérigazgatója, Makoto Uchida úgy látja, a kínai gyártók sokkal gyorsabban dobnak piacra egy-egy új modellt, a japánok pedig rengeteget kísérleteznek és tesztelnek, mielőtt jóváhagyják a termékeket, így a jövőben fel kell gyorsulniuk.

Egy globális kínai vállalat egyik, neve elhallgatását kérő vezetője elmondta, a kínaiak gyorsabban bonyolítják a fejlesztés vezetői szintű fázisát, a modellekben pedig mindig nagy változtatásokat eszközölnek, hogy tartsák a lépést a trendekkel. Elmondta, a nyugati mérnökök két évet szánnak egy-egy új modell fejlesztésére, a kínaiak ezt fél év alatt vállalják. A megoldás az egyes komponensek, rendszerek tesztjeinek párhuzamos futtatása ahelyett, hogy egymás után bonyolítanák őket. A gyorsaságra a forrás szerint a lelkesedés és eltökéltség ösztönzi a kínaiakat, néha viszont csak naivan azt hiszik valamire, hogy működni fog, de végül nem működik.

Fókusz az elektronikán, szoftveren

A folyamatok gyorsításának egy másik módja a szimulációk – főleg a töréstesztek, aerodinamika és üzemanyag-takarékosság – terén elért fejlődés. A kínai Baidu és Geely közös cége, a Jidu például bejelentette, hogy szétválasztja a szoftveres és hardveres fejlesztést a 2023-ra ígért önvezető autójához. Az ügyfél leginkább a szoftveres megoldásokra gondol, ha egy autót naprakésznek nevez, ezeket a szoftvereket pedig utólag, vezeték nélküli, felhőből érkező frissítésekkel is telepíteni lehet az autókra.

Miután bejelentette partnerségét a Qualcomm-mal, a Renault azt nyilatkozta, hogy akár egy évet is lefaraghat autói fedélzeti szoftvereinek fejlesztési idejéből, felhőalapú szoftveres szolgáltatásokat pedig a mostani két-három év helyett akár 3-6 hónapon belül is megalkothat, köszönhetően az együttműködésnek. A titok nyitja az új mikrochipekben rejlik, amelyek egyre erősebbek és több funkció ellátására képesek. Segítségükkel a Renault szerint akár a használt autók is elláthatók lesznek a legújabb szoftveres technológiával és funkciókkal. A Qualcomm számára ismeretlen terep a tíz évre tervezett hasznos életciklussal dolgozó autóipar, hiszen az évente frissülő, hamar megtérülő mobiltelefonos világhoz szoktak.

A meglévő folyamatok hatékonyítása

A Ford vezérigazgatója, Jim Farley a hardverfejlesztés hibáinak kiküszöbölése által törekszik az új modellek gyorsabb piacra dobására. Farley elmondta, egy autót nagyjából 3,5 évig fejlesztenek, azonban az Egyesült Államokban elérhető Ford Maverick esetén sikerült ebből 20 hónapot lefaragni azáltal, hogy a vezetői döntéshozási folyamatokat gyorsították. Azt is megjegyezte azonban, hogy a hosszabb átfutási az új elektromos autók, például a Ford F-150 és Mustang Mach-E esetén kívánatosak is lehetnek – az előrendelések korai megnyitása által felkészültebb és alkalmazkodóbb tud lenni a vállalat ipari infrastruktúrája, mire gyártásra kerül a sor.

A Volkswagen az akkumulátorgyártás nagy tempójára egy egységesített cellatípussal válaszol, amely kémiai összetételtől függetlenül ugyanolyan felépítésű lehet. A hatékonyabbnak ígért rendszer 2023-ban, az Artemis-projekt keretében valósul meg.

A kis gyártók előnyei

A startup-ok egy új megközelítéssel próbálkoznak, modulokból összeépülő autókat képzelnek el ahelyett, hogy minden alkatrészt egy-egy beszállítótól szereznének be külön-külön. Neil Endley elmondta, egy autóhoz átlagosan 3500 beszállító fűződik, míg a Trigo ismer olyat is, amely csak 77-tel, vagy akár mindössze 23-mal dolgozik. Ez a modulalapú megközelítés az egyszerűbb járművek, például az elektromos kézbesítőfurgonok esetén működik jól, ahol a minél gyorsabb piaci megjelenés, a minél alacsonyabb költségek és a legújabb technológiák jelenléte fontosabb, mint a kész autó tökéletessége. A magasabb kockázat miatt érdemes körültekintőbben kiválasztani a beszállítókat.

A svéd Volta által gyártott elektromos nyerges vontató fejlesztése nagyon gyorsan zajlott. A tervezést végző brit Astheimer Design vállalat vezetője, Carsten Astheimer elmondta, már egy évvel az első tollvonás után készen volt az első működőképes prototípus. A különbség szerinte egyértelmű – a nagy gyártók belső folyamatai rendkívül bürokratikusak és túlszabályozottak. A startupoknak azonban figyelniük kell, hogy a minőség ne menjen a túlzott gyorsaság rovására. A fogyasztói elektronikák szektorával ellentétben az autóiparnak komoly biztonsági és tartóssági követelményeknek megfelelnie, így a fejlesztésen megtakarított idő nem veszhet kárba esetleges visszahívások szükségessége miatt. Endley szavaival: nem a vevővel kell autót teszteltetni — írta meg az Autocar.