Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
A takarékosság bajnoka az Airbus helikoptere
2024.05.17 09:22
Az EU is büntetővám bevezetését tervezi a kínai elektromos autókra
2024.05.17 08:18
Parkolókat bérel a Tesla, hogy eladatlan járműveit ott tárolhassa
2024.05.17 06:21
Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Milliárdok repültek ki az ablakon: az autótörténet legnagyobb visszahívási botrányai
Bármennyire is a legmodernebb technológiák segítik az autógyártást, használat közbeni funkcionális hibák így is előfordulnak, akár sorozatszinten is. Hogy időről időre vannak visszahívások, már szinte természetesnek vesszük, hiszen az autógyártók arra törekszenek, hogy minden okot, amely balesetveszélyt jelent, kizárjanak a piacról. Mégis van néhány olyan eset az autózás történetében, amely örökre intő példa a gyártók számára. Valahol valakik hibáztak, a kis hibák naggyá nőttek, a folyamatok kontrollálhatatlanná váltak és sok ember életébe kerülve világbotrányokká dagadtak. Néhány ilyen ügyet szedtünk össze, amelyek csúcsán nem meglepő módon a dízelbotrány áll.
Már-már fel se kapjuk a fejünket, ha pár tízezer autó visszahívásáról érkezik hír, hiszen ezek végtére is olyan megelőző lépések, amelyekkel a valószínűsíthető károkat igyekeznek minimalizálni, kizárni a gyártók. Sajnos van már elég példa, amelyből tanulhattak. Azok a visszahívások, amelyeket súlyos, halálos balesetek után rendeltek el, rendre kemény pénzekbe kerültek az autóvállalatok, konszernek számára. Egyes híresebb botrányok földrészeken átnyúlva sok millió autót és tulajdonost érintettek, jelentősen befolyásolva részvényárfolyamot és márkaértéket egyaránt. Cikkünkben megpróbáltuk sorba szedni az autózás történetének legsúlyosabb visszahívási botrányait, a sorrendet a dollárban mért üzleti kár szerint felállítva.
#5. A Toyota gázpedál-ügye (üzleti veszteség: 2 milliárd dollár)
2010-ben robbant ki az a botrány az Egyesült Államokban, amelynek középpontjában a Toyota állt. A Camry és a Corolla, valamint egyes Lexus típusok vezetőoldali padlószőnyege egyes esetekben úgy csúszott be a gázpedál alá, hogy az akaratlan gyorsulást eredményezett. A gázpedál más vizsgálatoknál a szőnyeg nélkül is be tudott ragadni. A hiba 16 halálesethez és 250 sérüléshez vezetett. A gyártó több hullámban az Amerikai Egyesült Államokban 7,5, Európában 1,8 millió autót hívott vissza. Az ügy után a Toyota részvényei 15 százalékot estek. Az amerikai Toyota-kereskedések is borzasztó bukásokról számoltak be, havonta 1,7-2 millió dollár bevételtől esve el.
#4. A General Motors indítókulcs-botránya (üzleti veszteség: 4 milliárd dollár)
A visszahívások az után kezdődtek, hogy az Egyesült Államokban egyes Pontiac és Chevrolet típusokban az indítókulcs elfordult, így menet közben szűnt meg a gépkocsik gyújtása. És mivel az autó motorja úgy kapcsolt ki, hogy a jármű még haladt, a légzsák nem tudott kinyílni. Ugyanezzel a hibával párhuzamosan lépett fel egy szervókormányzáshoz kapcsolódó hiba is, a visszahívott kocsik egy részében mindkét hiba jelen volt. A GM az addigi legnagyobb visszahívását rendelte el, világszerte 30 millió autót érintett a technikai malőr. Az indítókulcsos történetnek 124 halálesetet tulajdonítanak.
#3. A Firestone / Ford gumiköpeny-botrány (üzleti veszteség: 5,6 milliárd dollár)
2000-ben derült ki az Egyesült Államokban, hogy a Ford Explorereken használt Firestone köpenyekről nagy sebesség mellett leválik a futófelület. A visszahívási akció durván 20 millió abroncsot érintett, 6,5 milliót a Firestone cserélt, 13 milliót a Ford. Az abroncs súlyos hibája 271 bizonyított esetben vezetett halálhoz. A Firestone tulajdonosa, a Bridgestone tőzsdei értéke a felére zuhant, a vállalat gyakorlatilag éppen csak túlélte a botrányt. A Ford később közzétette, hogy számára 3 milliárd dolláros kanyar volt a Firestone-házasság, a gumigyártó is majdnem hasonló összeget jelzett. Az ügy vetett véget a két vállalat 100 éve fennállt üzleti együttműködésének.
#2. A Takata-botrány (eddigi üzleti veszteség: 24 milliárd dollár)
Az idestova egy évtizede húzódó légzsák-ügy különlegessége, hogy a biztonsági eszközből szinte a világ minden országába jutott. A hiba lényege, hogy a légzsák felrobbanásakor éles alkatrészdarabot repíthet az utasok felé. A nem megfelelő működéshez húsz haláleset köthető. Az amerikai közlekedésbiztonsági hatóság szerint 37 millió autó közel 50 millió légzsákja "fertőzött" a hibával. Emiatt világszerte 100 millió járművet érint a visszahívás, és ez a globális művelet 2023-ig is eltarthat. A Takata a botrány miatt tönkrement, a légzsákok cseréjét így értelemszerűen az adott márkák állják, amelyek termékeibe ezek az alkatrészek kerültek.
#1. A dízelbotrány (az eddig becsült hozzávetőleges üzleti veszteség: 30 milliárd dollár)
Mint az széles körben ismert, a Volkswagen évek óta olyan szoftvert használt, amely befolyásolta turbódízel-motorjainak kibocsátási értékeit. A lebukást egy amerikai eljárás indította el 2015. szeptember 18-án. A kibocsátási határérték manipulálásában nemcsak Volkswagen, hanem Porsche, Skoda, Seat és Audi járművek is érintettek. A botrány következtében 11 millió autót kellett visszahívni, a Volkswagen igazgatótanácsi elnöke lemondott, ellene és két társa ellen jelenleg eljárás folyik, Oliver Schmidt, a VW amerikai emissziós vezetője pedig hét éves börtönbüntetését tölti. A dízelbotrány által okozott gazdasági kárt összesíteni ma még nem lehet, a VW 2017-ben 16,2 milliárd eurót tett félre kárenyhítésre, ezen kívül egy amerikai bíróság is kötelezte a gyártót, hogy büntetésként rójon le 2,8 milliárd dollárt. A vállalat idén májusban jelezte, hogy már 30 milliárdba fáj nekik a történet. De ha az egészségkárosodással összefüggő jogi keresetek eljárási és kártérítési összegét, a hatósági és bírósági büntetéseket, valamint az elmaradt üzleti hasznot is tekintetbe vesszük, a kár a 100 milliárd dollárt is elérheti. A botránynak valószínűleg történelmi távlatból is értékelhető szerepe lesz abban, hogy a fogyasztók elfordultak a dízelüzemtől, és a gyártók fejlesztési forrásaikat sokkal inkább az alternatív meghajtásra fordítják.