Felvirágzóban a magyar hadiipar

A rendszerváltást megelőzően 40-50, a hadiipari termelésben jelentősebb szerepet betöltő cég működött Magyarországon. Ezek akkor elsődlegesen a hazai igényeket szolgálták ki járművekkel, egyéni felszerelésekkel és egyéb hadianyagokkal.

1989 a gazdasági mellett katonai, védelmi téren is jelentős változásokat jelentett Magyarországon. Hasonlón a szocialista blokk sok más országához, hazánkban is drasztikusan csökkentek a katonai kiadások, ahogy a Honvédség létszáma is. Ezek a változások a hazai hadiipart is erősen érintették. Ahogy arra Zsitnyányi Attila, a Magyar Védelmiipari Szövetség elnöke is rámutatott egy 2019-es, Honvédelem.hu-nak adott interjú során, a külső/belső piacvesztés „a védelmiipari vállalatoknál funkcionális és strukturális válságot idézett elő.”

Nem sokan élték túl

A nagy vállalatok közül csak kevés maradt fenn. Egyikőjük a Rába, amit leginkább haszonjárművek futóműveinek és egyéb gépkocsi-komponensek, valamint járműalvázak gyártásáról ismernek. A vállalat a civil szféra mellett katonai igények kiszolgálására is törekszik: a Totalcar által idézett számok szerint a Magyar Honvédség megrendelésére 2003-2019 között 230 darab MAN fülkés, H-sorozatú tehergépkocsit gyártott többféle kivitelben.

Egy másik rendszerváltás után is megmaradt vállalat a ma magyar állami tulajdonban lévő HM Currus Zrt., mely honvédségi harcjárművek, tehergépkocsik és egyéb gépek felújításával, karbantartásával foglalkozik. A vállalat részt vett a Honvédség BTR-80-as páncélozott szállító harcjárműveinek korszerűsítésében, továbbá a típushoz több alváltozatot is kifejlesztett saját kutatás-fejlesztési kompetenciáira támaszkodva.

A Currus és az Ikarus együttműködésében készültek a Currus Aries moduláris autóbuszok is. A Honvédség 139 darabot rendelt és vett át 2021-gyel bezárólag a járművekből, melyek az aktuális igények szerint személyszállító, vezetési pont és sebesültszállító konfigurációkban működhetnek – plusz a járvány idején oltóbusz állomásként is funkcionáltak.

Ugyancsak a rendszerváltás túlélője a Gamma Zrt., aminek története – jogelődjén keresztül – egészen 1920-ig nyúlik vissza. A vállalat ma többféle katonai igény kiszolgálására is képes, egyrészt NBC (nukleáris, biológiai, vegyi) fenyegetések jelzésére alkalmas mérő, felderítő eszközöket, komplett rendszereket, valamint egyéni védőfelszereléseket gyárt. Másrészt kifejlesztette a Komondor könnyen páncélozott járműcsaládot, ami több alváltozatban, például 4x4 és 6x6 kerékképletű, teljes mértékben páncélozott felépítményű, illetve 6x6 kerékképletű nyitott rakodótérrel rendelkező kivitelekben is rendelhető.

A modern, világszerte több nemzet által is fejlesztett MRAP (aknaálló, rajtaütésektől védett) járművek közé tartozó Komondor páncélvédelmének és egyéb speciális konstrukciós elemeknek köszönhetően jelentősen képes növelni a benne utazók túlélőképességét.

Egy másik, a rendszerváltás után is fennmaradt szereplő a HM Arzenál Zrt., ami 1963-ban alapított jogelődje tevékenységeit 1992 óta a Honvédelmi Minisztérium tulajdonaként folytatja. A cég légvédelmi eszközök, rakéták és radarok javítását végzi, emellett Kiskunfélegyházán mára egy kézilőfegyver-gyárral is rendelkezik. Ahogy azt a Kaliberinfo is megírta, az első fegyvert 2018-ban szerelték össze a cseh licenc alapján pisztolyokat, géppisztolyokat és gépkarabélyokat készítő üzemben, ahol a jövőben a Telex beszámolója szerint egy még fejlesztés alatt álló magyar fegyvercsalád példányait is készíthetik.

A rendszerváltást a siroki lőszergyár is átvészelte, a kézi lőfegyverekhez lőszert készítő cég azonban a 2000-es évtized végétől külföldi kézben van, mostani tulajdonosa a luxemburgi Beretta Holding.

Új lökésre volt szükség

A magyar hadiipar tehát nem szűnt meg a szocialista rendszerrel együtt, azonban egy olyan új korszak megnyitásához, ami már aktív, újboli fejlődésről szólhat, kellett az állami hátszél. Ez a 2016-ban indult Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program volt, ami ma már Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program néven fut, és 2026 után is folytatódni fog.

A programmal a kormány célja a Honvédség képességeinek és eszközállományának frissítése, emellett a programtól függetlenül a kormány közvetlenül a hazai hadiipar fejlesztését szolgáló célkitűzéseket is megfogalmazott. Ezek között szerepel, hogy a Honvédség rendelkezzen önellátó képességgel a nemvárt háborús helyzetekben, az, hogy a védelmi ipar 2030-ra érje el az 500 milliárd forintos értéket, illetve az is, hogy a teljes kutatás-fejlesztés-innovációs ráfordításoknak legalább 5 százaléka legyen védelmi célú.

A célkitűzések automatikusan maguk után vonják a hazai hadiipari kapacitások bővítését, ami az elmúlt években látványos lendületet nyert. Ebben fontos szerepet kap a német Rheinmetall, ami a magyar állammal közös Rheinmetall Hungary-n keresztül négy üzemet is épít hazánkban. Ezek közül elsőként a zalaegerszegit jelentették be, ahol 2023 januárjától zajlik a Lynx lövészpáncélosok előszériás gyártása, ezt a tervek szerint 2023 júliusában fogja követni a sorozatgyártás elindítása. A létesítményt a ZalaZone közvetlen szomszédságában egy külön tesztpálya is kiszolgálja, ami egész Európa egyik legkomplexebb off-road tesztkörnyezeteként működik.

Szintén a Rheinmetall Hungary-hoz tartozik majd az a kaposvári üzem, ahol török licenc alapján fognak Gidrán MRAP-eket gyártani a Honvédség számára. Emellett Nyírteleken radargyár épül, itt 2025-től kezdődhet majd meg a lokátorok összeszerelése, ami most még Izraelben folyik, ugyanekkor a magyar beszállítók már most is részt vesznek a programban. Végül de nem utolsó sorban Várpalotán egy közepes és nagy kaliberű lőszerekre specializálódó üzem létesül, ahol 2024-től a Magyar Honvédség arzenáljában is megtalálható Lynx lövészpáncélosok, Leopard 2 harckocsik, illetve PzH 2000 önjáró lövegek által is használt lőszereket fognak előállítani.

Az Airbus Helicopters tavaly nyáron átadott, részben magyar állami tulajdonban lévő gyulai üzeme szintén folytat katonai célú termelést. A létesítményben a francia vállalat teljes helikopter-kínálatához, beleértve a Honvédség által üzemeltetett gépeket is készítenek komponenseket. Ezek között szerepelnek a sárkányszerkezethez és a dinamikus rendszerekhez való acélból és titániumból készült precíziós alkatrészek, valamint ajtópanelek is.

A hazai védelmi ipar természetesen nem csak a gyártás területén fejlődik, a kormányzati célokkal összhangban létesül több tíz milliárd forintos állami befektetéssel a Védelmi Innovációs Kutatóintézet is, ami három bázissal fog működni. Központja Budapesten lesz, zalaegerszegi bázisán elsősorban eszközök, például drónok és lánctalpas járművek tesztelése fog folyni, míg Szegeden a lézerkutatás és molekuláris biológiai kutatások lesznek fókuszban.

Végül pedig érdemes megemlíteni, hogy a magyar hadiipar külföldi érdekeltséggel is rendelkezik. Az aknavetőket és aknavetőgránátokat gyártó osztrák Hirtenberger Defence 2019-ben került magyar állami tulajdonba.

A kicsik is profitálnak

Mindezek a projektek nyilvánvaló lehetőségeket teremtenek a magyar beszállítóknak is – ahogy azt a nyírteleki radargyár példája is mutatja. 2019-ben mintegy 500 hazai cég, többségében kkv rendelkezett hadiipari tevékenységekre feljogosító engedéllyel, ami többségüknél haditechnikai eszközök karbantartására, javítására vonatkozott. Ezen vállalkozások köre minden bizonnyal azóta nőtt és a jövőben még tovább fog emelkedni.

A komplex rendszerek, harci és katonai járművek hazai gyártását leginkább külföldi kötődésű vállalatok fogják végezni a belátható jövőben. Ahogy azonban az Ikarus és a Currus közös projektjében készült moduláris, többfunkciós autóbuszok is mutatják, hazai vállalatoknak szintén lehet szerepe. A Gamma Zrt. Komondor harcjárműcsaládjában még szintén ott van a potenciál, habár a Honvédség választása végül inkább a török alternatívára esett.

Akárhogy is, a külföldi befektetésekkel, valamint a magyar kormány hadiipar-fejlesztési törekvéseivel a hazai hadiipar ismét felvirágozhat, Magyarország védelmi képességeit is megerősítve a munkahelyteremtés és a gazdasági teljesítmény növelése mellett.