Az állam úgyis megold mindent, ahogy eddig mindig

Olyan GDP-adatot, amelyet tavaly produkált Kína, 1990 óta nem látott a világ. A 6,6 százalékos növekedés az egész világon aggodalmat váltott ki, sőt a jóslatok szerint az adat idén 6 százalékra csökkenhet. Sokan a Kína és az Egyesült Államok közötti elhúzódó kereskedelmi villongást látják a háttérben, ám mint azt Salát Gergely Kína-szakértő az Autoprónak elmondta, egyáltalán nem ez mozgatja a gazdaság teljesítményét.

„Az ország strukturális változásokon megy keresztül. Amíg rengeteg ember áramlik be a mezőgazdaságból az ipari termelésbe, és nem földet ás, hanem kezd hirtelen műanyag-öntvényeket gyártani, az látványosan megdobja a GDP-t. Az iparosodásnak ez a korszaka viszont lassan véget ér, az extenzív források lassan elfogynak, és az ország minőségi, de lassabb növekedési pályára áll” – értékelt Salát Gergely. Vagyis a primitív erőforrások átcsoportosításával eddig könnyen lehetett látványos eredményeket elérni, mostantól viszont a minőségi növekedés jöhet, amely az iparra nézve nem más, mint a high tech korszak beköszöntése.

A szakértő amellett érvelt, hogy az ország a mesterséges intelligencia, az ipar 4.0 területén a világelsők között van, sőt a kínaiak egyes szektorokban már lekörözik amerikaiakat. Ilyen például az elektronikus fizetés, amelynek elterjedése rohamléptékű, ennek megfelelően hasonlóan rohamléptekkel hagyják el a kínaiak a készpénzt. De ugyanilyen fejlődést él meg a gépi látás fejlesztése, az arcfelismeréses, mélytanulásos technológia. Az ország fejlődésének ütemére a gyorsvasúthálózat építése is jó példa.

De feltűnően nagy a csend a Made in China 2025 stratégia körül – vetjük közbe. A szakértő szerint ez nem is véletlen. Szerinte majdnem biztos, hogy a központi vezetés letiltotta az erről való kommunikálást, mert túl sok vitát gerjesztett. „Valószínűleg azért, mert van benne realitás, és a kínaiak tényleg képesek végrehajtani a technológiai ugrást. Ha nem 2025-re, 2027-re" - tette hozzá Salát.

Kínában nagyon pazarló folyamatok zajlanak, rengeteg belépő cég veszi fel az állami támogatást technológiafejlesztésre, vonul ki szakkiállításra, csinálja meg a csillogó-villogó honlapját, aztán a következő évben már sehol sincs. „Olyan összegek mozognak a fejlesztésben, hogy ha csak a felét lopják el, az akkor is jelentős fejlődést generál a mesterséges intelligencia kutatása területén. Ezért vágyvezérelt gondolkodásra vall, ha valaki azt képzeli, hogy a kínaiak repivacsorákon zabálják el a pénzeket” – válaszolt erre a gondolatra a sinológus.

A külföldi gazdasági szereplőknek fáj a lassulás

„Sajnos abszolút megtapasztaltam a lassulást, főleg 2018 második felétől. Nem vettem komolyan Trump bűvészkedését a vámokkal, azzal, hogy úgysem lesz mérhető hatása. De az ellenkezője történt” – mondta megkeresésünkre Szalai Károly, Kínában élő üzletember. Mint mondta, a kínai cégekkel az a forgatókönyv megy végbe most, ami a gazdaság lassulása esetén mindig ismétlődik. A fizetési morál pocsék, a kisebb gyárak egyik napról a másikra bezárnak, a tulaj meg eltűnik. „Ez annyira nem rázza meg a gazdaságot szerintem, mert ezek a gyárak ugyanazzal a tulajjal, új cégnév alatt ugyanilyen gyorsan ki is fognak nyitni az ország másik pontján, ha jobbra fordul a helyzet.”

Szalai Károly ipari szoftvereket fejleszt Európában és ad el Kínában, jellemzően külföldi tulajdonú cégeknek. És pont ezek a szereplők azok, amelyeket érzékenyen érint a lassulás. „Sok helyen befagyasztották az új beruházásokat, és csak akkor költenek, ha muszáj. Ez engem különösen érzékenyen érint, mert azok a szoftvermegoldások, amelyeket kínálok (szerk. megj.: MES-rendszerek, adatgyűjtés stb.) nem nélkülözhetetlenek a termeléshez, ezért elég sok projektem határozatlan időre leállt” – érzékeltette helyzetét.

Az üzletember a következő tendenciákat látja a kínai autóiparban:

• közelít a maximumhoz az újautó-vásárlási görbe, a keleti, fejlett régiókban már így is sok családban 2 autó van (parkolóhely persze nincs);
• az olcsó, alsókategóriás, rendszám nélkül megvásárolható elektromos miniautók visszahívási aránya 10% feletti, ami elbizonytalanítja a vevőket;
• a politikai vezetés teljes mellszélességgel beleállt az elektromos mobilitásba, ez egy darabig felhúzhatja az eladásokat. Ez viszont kevés vigasz európai gyártóknak, mert innen főleg prémium modellek kellenek;
• az állam fokozatosan visszavágja az elektromos autók gyártására felvehető támogatást, így több gyártó nem fog innovációra költeni;
• három márkára érdemes figyelni: a NIO, a Byton és a BYD tűnik versenyképesnek, bár az első kettő az adminisztrációt és az összeszerelést leszámítva nem kínai;
• vannak leépítések, például a Schäffler kényszerült erre a lépésre. Ugyanígy lépett a JLR kínai joint venture cége Csiangszuban (Sanghaj közvetlen közelében).

Szalai Károlyt is kérdeztük a Made in China 2025-ről. Szerinte elképzelhetetlen, hogy leállítják ezt az átfogó gazdaságélénkítési és modernizációs programot. És bár lehet, hogy ma kevesebbet beszélnek róla, a startupok ugyanúgy könnyen hozzájuthatnak a „high tech enterprise” minősítéshez, amellyel nagyon sok adó- és egyéb kezdvezményehez lehet jutni. „A gondok érezhetőek, de szinte senki nem gondolja úgy, hogy krónikus lenne a baj, a szereplők inkább ülnek a pénzükön és kivárnak, amíg jön a fellendülés. Ami miért ne jönne, hiszen az állam ott tornyosul a háttérben, és úgyis megold mindent, ahogy eddig is mindig” – zárta helyzetjelentését a magyar üzletember. Szalai Károly egy tavaly készült interjúnkban még részletesebben beszámolt a kínai gazdaság sajátosságairól.

Fotók: Szalai Károly